2017. szeptember 24. vasárnap Gellért
Menü

70 éves lett a magyar forint

Boldog születésnapot, forint!

Régi magyar kétforintos (Fotó: budapest.no)

A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be hazánk mai napig is hivatalos pénznemét, a magyar forintot. De vajon milyen múltra tekint vissza a patinás fizetőeszköz? 70. születésnapja alkalmából ennek néztünk kicsit utána.

Bevallom, titkon mindig is lenyűgöztek a magyar bankjegyek, és nem is csak azért, mert csokit és cipőt lehet velük vásárolni. Ha rájuk nézek, mindig az élő múlttal találkozom, olyan személyekkel és helyszínekkel, melyek történelmünket alakították.A magyar forint 70. születésnapja alkalmából nézzük meg, milyen múlttal büszkélkedhet nemzeti fizetőeszközünk.

A II. világháborúig

A forint, mint pénznem, már a középkorban megjelent, a kor leghíresebb aranyérmei közé tartozott. Elnevezése egy olasz szóból, a fiorino d'oro-ból ered, ami szó szerint arany forintot jelent. Maga a szó egyébként Firenze városára utal, ahol 1252 óta vertek aranypénzt, latin neve pedig, a florentinus konkrétan firenzeit jelent. Az 1310-ben, Székesfehérváron megkoronázott, nápolyi születésű Károly Róbertnek több se kellett: 1325-ben a Magyar Királyságban is bevezette a firenzei mintára vert aranyforintot, melynek váltópénze a dénár és a garas lett. Ez utóbbit végül Mátyás király véglegesítette 1467-től.

FlorenKarlaRobertazAnjou

Károly Róbert-féle aranyforint
fotó: wikipedia.org

Az 1500-as években aztán Közép-Európa szerte elterjedt tallér, 1506-ban hazánkban is megjelent, 1659-től pedig I. Lipót - hozzáigazítva a magyar pénzrendszert a Habsburg birodaloméhoz - bevezette a krajcárt is. Hasonló törekvései voltak Mária Teréziának is. A Német-római birodalom különböző pénzrendszereinek egységesítése végett, az ausztriai pénzlábhoz igazodva létrejött a dél-német államok akkori pénzegysége, a dél-német forint, hazánkban pedig a konvenciós forint - ez utóbbinak fő váltópénze maradt a krajcár.

Thaler

Tallér
fotó: wikipedia.org

Krajcár

 Krajcár
fotó: wikipedia.org

WSB_1000_Gulden_1784_obverse

Egy 1000-es a konvenciós forinto bankói közül
fotó: wikipedia.org

Az 1848-as forradalom szintén hatással volt fizetőeszközünkre. Kossuth Lajos pénzügyminiszter, az udvar tiltakozását mellőzve bevezette az önálló magyar bankjegyet forint néven - ez a szabadságharc alatt  Kossuth-bankóként vált híressé a nép körében. A kiegyezés után az osztrák-magyar forint terjedt el, egyik oldalán német, másikon magyar szöveggel. 1892 után a Monarchia ezüstvalutáról aranyra váltott, ennek neve lett a korona, majd 1927-től helyébe lépett az arany alapú, de papírból készült pengő és ezüst váltópénze, a fillér. A pengő elnevezést egyébként hagyományosan az ezüstpénzekre használták, az aranypénzeket csengő, réz kongó néven emlegették. A pengő a második világháború végéig volt forgalomban, addigra azonban annyira elértéktelenedett, hogy az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új pénznem szerint 1 forint 400 ezer kvadrillió papírpengőnek felelt meg (ez 24 db nullát jelent!). 

Kossuth_bankó

Kossuth-bankó
fotó: wikipedia.org

AHG_1000_1880_obverse

Osztrák-magyar forint
fotó: wikipedia.org

AHK_100_1910_obverse

Magyar korona
fotó: wikipedia.org

HUP_1000MB_1946_obverse

 Pengő
fotó: wikipedia.org

Bankók

Mindössze két főbb változtatásra emlékszem a magyar forint bankjegyeit illetően: 2008-ban kivonták az 1 forintos érmét, így a legkisebb az 5 forintos lett, 2009-ben pedig a papír alapú 200 forintos bankjegy érmeként született újjá. Ez azonban korántsem a teljes történet.

Az első bankjegyeket Horvát Endre grafikus tervezte, rajtuk a háború utáni életet, megújulást jelképező szimbólumok, allegóriák szerepeltek. Az eggyel újab verziókon viszont már megjelentek a kiemelkedő magyar személyiségek, művészek, történelmi alakok képmásai, hátoldalukon egy-egy műalkotással. 

HUF_100_1946_obverse3

HUF_100_1946_reverse3

A II. világháború után
fotó: wikipedia.org

Először a 10 és 100 forintos bankjegyek jelentek, az újabbak már Petőfi és Kossuth portrékkal. Ezt követte a 20-as és az 50-es Dózsa György, valamint Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc képmásával, 1970-ben az 500-as Ady Endrével, 1983-ban az 1000-es Bartók Bélával, 1991-ben pedig az 5000-es Széchenyi Istvánnal, Friedrich von Amerling festménye alapján.

HUF_10_1947_obverse

HUF_10_1947_reverse_1

1947-es tíz forintos Petőfi portréval
hátoldalán Jankó János Folyóparti táj című festményével
fotó: wikipedia.org

HUF_100_1947_obverse

HUF_100_1947_reverse

Száz forintos bankó Kossuth-tal,
hátoldalán Lotz Károly festménye: Menekülés a közeli vihar elől
fotó: wikipedia.org

HUF_20_1947_obverse

HUF_20_1947_reverse

Húsz forintos Dózsa Györggyel,
hátoldalán kalapácsot és búzakalászt tartó férfiakt, feltehetően allegória
fotó: wikipedia.org

HUF_500_1975_obverse

HUF_500_1975_reverse

Ötszáz forintos bankó Ady Endre portréjával,
hátoldalán Budapest látképe az Erzsébet híddal
fotó: wikipedia.org

A rendszerváltás után ismételten új bankjegyekre, valamint az ötezresnél nagyobb bankókra volt szükség. Az új pénzeket immár Vagyóczky Károly tervezte, ezekre már csak történelmi személyiségek kerültek, hátolalukon a hozzájuk kötődő helyszínnel. Így került forgalomba 1997-ben a tízezres Szent István portréjával, a kétezres Bethlen Gábor portréjával Madarász Viktor festménye alapján, illetve 1998-ban a kétszázas Károly Róberttel. 1998-ban az addigi bankók is új külsőt kaptak: az ötszázasra került II. Rákóczi Ferenc, az ezresre Mátyás király. A legutolsó papírpénz a húszezres volt, ami 2001 óta van forgalomban Deák Ferenc képmásával.

HUF_200_2001_obverse

HUF_200_2001_reverse

2009-ben bevont kétszázas Károly Róberttel és a Diósgyőri várral
fotó: wikipedia.org

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár