7 évnél régebbi cikk

Tejjel a gombabetegségek ellen!
·EgészségBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotójaTejjel a gombabetegségek ellen!
·EgészségBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined

„Ne egyen az unokánk permetes gyümölcsöt!” – kiáltottak fel szüleim pont húsz évvel ezelőtt, amikor a keresztlányom megszületett. S hogy ez a vágy meg is valósuljon, azonnal el is tüntettek minden vegyszert a kerti sufniból. No, nem a szomszédnak adták, mert ugyan erősítené a jó barátságot a drága ajándék, viszont nem lenne praktikus, hiszen nem árt a kert túlfelén lévőket is meggyőzni arról, hogy közös érdek a vegyszermentes föld – és felszíne.

S mit szereztek be tízliter-számra? Tejet! A lehető legolcsóbb, „gazdaságos kivitelezésű”, 1,5 %-os zsírtartalmú fehér levet, amit inni ugyan nem szoktak azok, akik értenek valamelyest a táplálkozáshoz, viszont végre kiderült ezen árucikk optimális felhasználási területe is!

A tejnek ugyanis kiváló gombaölő hatása van! Ugyanolyan hatékony, mint a hagyományos réz- és kéntartalmú növényvédő szereknek, ám nem épül be a növényekbe, nem „mérgezi” azokat, s természetesen zamatukat sem zavarja meg. Nem szívódik fel, hanem felszíni kezelésnek számít, ezért kéthetente meg kell ismételni a vele való permetezést, és figyelni kell arra is, hogy mikor esik az eső, mert a víz ugyebár lemossa.

A műveletet tavasszal célszerű elkezdeni, amikor az első (sajnos kihagyhatatlan) lemosó permetezést elvégzi a gazda. (Nálunk apukám, aki nagyon mókásan fest a narancssárga permetezőt pumpálgatva rövid nadrágjában a fák között, mint egy hatalmas, zümmögő bogár, akit messziről ki lehet szúrni az emeleti konyhaablakból is, és célirányosan üvölthető délidőben felé: „Kész az ebééééééééd!”).

A lemosás után, a rügyezés megindulásakor burogathatjuk össze a tejet és a vizet 1:5 arányban, amit nyár végéig bőszen gyakorolhatunk. (Testedzésnek is kiváló program, amennyiben súlyosabb edényeket fogunk be a mutatványhoz.) A móka egészen nyár végéig tarthat.

E módszerrel elűzhetjük a gombabetegségeket, úgymint: lisztharmat, peronoszpóra. Ezek a házikertek fő ellenségei, kiváltképp az uborkának, töknek, babnak. Mióta a családom biokertészettel foglalkozik, nincs olyan, hogy megpöttyösödik az uborka, vagy, hogy elszárad a tök levele, hanem szép zöld marad és a növény szépen terem tovább.

Sőt, még a káros rovarok is eltűntek a környékünkről! A kert két-három év alatt rááll erre az új, ámde mégis ősinek számító „létformára”: elszaporodnak a hasznos rovarok, és elpusztítják a károsakat. Rengeteg rigó, veréb költözött „hozzánk”, akik ugyan végtermékeikkel megtisztelik a kertet, és vígan lakmároznak az édeni körülmények között, viszont a hasznuk sokkal nagyobb, mint a kár, amit okoznak. Rengeteg rovart megesznek, és mivel nem mérgezzük a növényeket, így a rovarokat sem, ezáltal a madarak sem vegyszereződnek miattunk. Az almánk pedig semmivel sem kukacosabb, mint annak, aki mérgezi a gyümölcsöt. (Most mondhatnám, hogy sokkal szebb és nagyobb a barack a mi kis bio-fánkon, de ez nem lenne igaz, hazudni pedig nem illik, még egy újságírónak se. A valóság az, hogy a méret marad, viszont egészségesebb a gyümölcs!)

A tej rovarölésre nem használható, ezt is tudni kell! Ha tetves a növényünk, akkor csalánfőzettel, illetve vízsugárral kergethetjük el a nemkívánt látogatókat. – Ez viszont már egy következő blogposzt témája lesz…

A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek