10 menő fehérvári, akit ismerned kell
10 menő fehérvári, akit ismerned kell
10 menő fehérvári, akit ismerned kellSzékesfehérvár az egyik legnagyobb és leggazdagabb múlttal bíró hazai városunk, így hát nem csoda, hogy néhány lakosa nevet szerzett magának, vagy éppen vendégül látta azokat, akik már megszerezték azt. Lássuk kik azok, akik így vagy úgy, de megfordultak Fehérváron!
Alapítók: Géza és István
Géza, fejedelemségének első évében, 972-ben alapította Fehérvárt, mely mai napig is az egyik legfejlettebb város Magyarországon. Szintén ebben az évben megkeresztelkedett, de míg külpolitikájában a békét kereste, addig a fejüket be nem hajtó törzsi vezetők között "véreskezű"-ként lett ismert. 997-es halála után fia, István vette át a címet, majd 1000-ben királlyá koronázták - bizonyos források szerint Fehérváron, mások szerint Esztergomban. Az ő fejedelemségéhez kötődik a székesfehérvári Nagyboldogasszony koronázó bazilika megépítése is, melyet végső nyughelyének szánt. Minden év augusztusában, a székesfehérvári Királyi Napokon megemlékeznek az alapítókról, a Koronázási Ünnepi Játékon pedig államunk legfontosabb eseményeit idézik meg. Légy részese te is az élménynek, gyere le Fehérvárra és éld át újra a koronázási szertartást, a kor hangulatát!
videó: Fehérvár Médiacentrum, Királyi Napok, 2013
Weöres Sándor
Weöres egyike azon művészeinknek, akik életükben több hazai városban is megfordultak – köztük természetesen Fehérváron is. Szombathelyen született 1913 júniusában, Csöngén, Győrben és Sopronban tanult, a pécsi tudományegyetemen szerezte diplomáját (filozófia-esztétika szakon), végül Pestre költözött. Székesfehérváron 1945-ben élt, rövid itt tartózkodása alatt múzeumi tisztségviselőként dolgozott. Hallgassátok meg természetességéről, őszinteségéről ismert költőnknek A boldogságról című versét, ezúttal Sandra Bullock és szinkronhangja, Für Anikó előadásában.
Vörösmarty Mihály
A Szózat írója viszont már innen, Fejér megyéből származik. Vörösmarty 1800 decemberében a Velencei-tónál fekvő Kápolnásnyéken látta meg a napvilágot, majd Székesfehérváron, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanult. Már diák éveiben elkezdett könnyed témájú verseket írni, végül a szerelem és hazafiasság lett a fő témája. Kölcsey mellett Vörösmarty számít a 19. század első felét uraló, a nemzeti öntudatot előtérbe helyező romantikus irodalom ikonikus alakjának. Tanulmányait Pesten fejezte be, ügyvédi képesítést szerzett, 1830-ban pedig megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának is.
Vajda János
Vörösmartyhoz hasonlóan egy másik költő, Vajda János is Fejér megyében töltötte gyermekkorát. Bár még a fővárosban született 1827 májusában, de családja nem sokkal később a Pest és Fehérvár között félúton elhelyezkedő Válra költözött. Ennél fogva Vajda is a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója volt. A gyermekkori idilli helyszín következtében költészetének a természet és filozófia vált egyik fő vonalává, nem meglepő módon már diákként is Petőfi volt a példaképe. Az alábbi videóban egy természeti témájú költeményét hallgathatjuk meg Bud Spencer és szinkronhangja, Bujtor István előadásában.
Pilinszky János
Pilinszky is csak életének egy szakaszát töltötte a Király Városban. Pesten született 1921 novemberében, és alapvetően itt is élete le első 30 évét. A Pázmány Péter egyetemen magyar-olasz-művészettörténet szakot tanult, majd ösztöndíjjal több hónapot töltött Olaszországban. A háború idején a németországi Harbach-ba került, ahol szembesülnie kellett a koncentrációs táborok szörnyű világával. Az itt szerzett élményei költészetére nézve is meghatározóak voltak. A 60-as években sokat utazott Nyugat-Európában, utolsó éveiben pedig Székesfehérváron, egy Kígyó utcai lakásban élt. Ez idő alatt az István Király Múzeumban több kiállítást is megnyitott, köztük Kondor Béláét, Korniss Dezsőét, Ország Liliét. Legfőbb témaköreit – mint a bűn, szenvedés és megváltás - a katolikus vallásból merítette, verseiben korának egyetemes érvényű kérdéseivel is foglalkozott. Az alábbi videóban Alföldi Róberttől hallhatjuk Pilinszky két költeményét.
Ybl Miklós
Ybl 1814 áprilisában, a koronázó városban jött a világra, így tehát Vörösmartyhoz és Vajdához hasonlóan ő is a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba járt, de végül 1825-től Párizsban, 1840-től pedig a müncheni Bajor Királyi Művészeti Akadémián tanult tovább. Eljutott Itáliába is, azonban hazatérése után el kellett adniuk fehérvári otthonukat, és Pestre ment. Nagyszerű munkásságát számos nagyszerű hazai épület hirdeti, köztük vidéki és fővárosi kastélyok, paloták és bérházak, a pesti Szent István Bazilika, a Várkertbazár, a lenti videóban is bemutatott Magyar Állami Operaház, és még sorolhatnánk. Pályája idején, a század közepétől egyre erősödött a romantikából eredő historizmus, mely az elmúlt korok stílusait, a romantikának, reneszánsznak és barokknak elemeit használta fel újra. Ezek a neostílusok, Ybl épületeit neoreneszánsz stílus jellemzi. Székesfehérváron a Vörösmarty téren álló Say-házat tartják Ybl egyik korai épületének.
Várkonyi András
Várkonyi András, alias Vili bácsi, szintén fehérvári születésű, de tanulmányait már Pesten foyltatta. A Vígszínházban kezdett el színészkedni, később a Vidám Színpad művészei közé került, valamint dramaturgként színházi darabokat is írt. Dolgozott riporterként, kijárta a Színművészeti Főiskolát és tanult az ELTE Bölcsészkarán is. 1998-ban kezdte meg pályafutását a Barátok Köztben, 2011-ben pedig saját zenei albumot jelentetett meg Borkóstoló címmel. A videó klipben maga Vili bácsi húzogatja a borosüveget, de érdemes megnézni a Charlie-paródiáját is. A Barátok Közt és a Szomszédok című tévésorozatokon és kisebb játékfilmeken kívül több filmbéli karakternek kölcsönözte hangját, például a Valkűr, a Némó nyomában, a Dragon Ball filmekben, és ő volt a szinkronhangja a Titanic tervezőjének (Victor Garber) is. A lentebbi videóban Vili bácsi csajozós tippeket ad - mindezt ROCK feliratú pólóban.
Kubik Anna
A Jászai Mari-díjas színművésznő a Fehérvártól nem túl messze, nyugatra található Ősiben született, itt is töltötte gyermekkorát. Kubik Anna mégis szorosan kötődik Székesfehérvárhoz: a Teleki Blanka Gimnázium tanulója volt, és itteni diákéveiben kezdte beszippantani a színészet is. A Vörösmarty színházban, 14 éves korában látott először előadást, a Kőszívű ember fiait, ennek hatására pedig jövendőbeli hivatásáról is döntött. A kiugrást végül az 1977-es Ki mit tud? hozta meg, melyen vers, próza műfajban indult, s közben egész Fehérvár érte szurkolt, őt támogatta. 1981-ben végezett a Színművészeti Főiskolán, azóta számos híres irodalmi karaktert megelevenített a színpadon, köztük Shakespeare Júliáját és Titániáját, Katona József Gertrudisát, Bronte Catherine-jét. Ezen kívül játszott Dumas, Örkény, Schiller, Tamási Áron, Csehov, Molnár Ferenc, Shaw, Márai, Moliére és Rejtő darabokban, és később, Jókai Kőszívű ember fiaiban ő alakította Baradlaynét. Hangját ismerhetjük többek közt a Viharsziget (az igazi Rachel) című filmből és a Farm ahol élünk című tévésorozatból (Grace Edwards).
Áron Nagy Lajos
A festő 1913-ban született Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd ösztöndíjjal bejárta Nyugat-Európát. Hazatérését követően, a harmincas évek végén költözött Székesfehérvárra, ahol a város szerves részévé vált. 1935-től gyűjteményes kiállításai voltak országszerte, és aktívan részt vett Fejér megye képzőművészeti életében is. Számos díjban részesült: megkapta a kiemelkedő képzőművészeti tevékenységért járó Munkácsy-díjat, 1971-ben pedig Fehérvár díszpolgára lett. Életművében széles skálán mozognak az alkotások, sokféle témát és stílust kipróbált. A lírai hangulattal, finom festőiséggel ábrázolt élet- és tájképek, porték mellett egyes alkotásai az 1930-as évek posztimpresszionizmusát tükrözik, jóval expresszívebbek, elvontabbak. Előszeretettel festi meg utazásai közben látott tájakat, a Balatont, a Tisza vidékét, külföldi tájakat, és természetesen otthonát, a Velencei-tavat.
fotó: galeriavasar.hu
Bihari Puhl Levente
Bihari Puhl Levente, művésznevén csak Levy, szintén erősítette a Székesfehérváron születettek listáját 1957 decemberében. Levy azonban már kisgyermekkora óta Siófokon él, és körülbelül ugyanígy volt a művészet iránti érdeklődésével is. Különösen vonzotta a nagymesterek festészete, törekvése is a klasszikus fogások elsajátítására irányult, de igazán nagy hatással a szürrealista Salvador Dali, valamint az optikai illúzióra építő Victor Vasarely volt rá. Miután kitanulta az alapokat, 1980-tól külföldi megrendelésre készített festményeket, zsáner- és tájképeket, 1990-ben pedig több társával összeállva létrehoztak egy alkotói közösséget és csoportos kiállításokat rendeztek. Ekkor azonban már saját témáit festi, magyar tájakat, csendéleteket és transzcendens, keresztény és szürreális festményeket. A különböző korok és stílusok jegyeivel, modorával, problematikáival is kísérletezni kezdett, illetve különböző anyagokra festeni, és a kép keretét is egyre egyedibbé tette. Fehérváron 1995-ben volt az első kiállítása a Szent István Művelődési Központban.
fotó: wikipedia.org
Természetesen, az itt felsorolt művészek listája nem teljes. Székesfehérvár több olyan kiváló, és izgalmas múltú festő, író, költő, építész, színész, történész, tanár, tudós otthona, akiknek munkásságáról érdemes beszélni. A Székesfehérvári Művészek Társaságának honlapján tovább ismerkedhetsz a város képző- és iparművészeivel, a Vörösmarty Társaság oldalán pedig figyelemmel követheted Fejér megye irodalmi életét, az itteni írók tevékenységét.
Most, hogy Fehérváron élek és dolgozom, sokkal életszerűbbé, megfoghatóbbá vált azoknak a hazai hírességeknek az élete, akiknek kötődése van a városhoz. Érdemes hát ellátogatni ezekre a helyekre, megismerkedni nagyjaink történeteivel, méltó példaképeket keresni a hazai közegből is. Egy már mindenesetre biztos: Székesfehérvár már része az én életrajzomnak is.
