Jó volt a műsor, csak majdnem szomjan pusztultam - Ilyen volt a Börgöndi Repülőnap
Jó volt a műsor, csak majdnem szomjan pusztultam - Ilyen volt a Börgöndi Repülőnap
Jó volt a műsor, csak majdnem szomjan pusztultam - Ilyen volt a Börgöndi RepülőnapManapság minden, magára valamit is adó fesztiválszervező tudja, hogy a cateringből (étel, ital) sokkal nagyobb pénzt lehet szakítani egy-egy rendezvényen, mint a belépőkből. A zenei fesztiválok jó része például a jegyek árából finanszírozza a fellépők költségeit, a helyszín bérleti díját és az összes rezsiköltséget. A catering viszont szent: abból legyen minél több, minél szélesebb választék, hiszen minden eladott palack víz, fasírtos zsemle profitot termel. Az emberek ugyanis úgy működnek, hogy ha már egyszer elmentek a kiszemelt rendezvényre, akkor a pénztárcájukban van egy külön kis zsebben egy ötezres, vagy egy tízes, vagy még több, amit arra szánnak, hogy jól érezzék magukat az adott napon. És ezt a pénzt minden rendezvényszervezőnek illik kiszedni abból a fakkból, a lehető legleleményesebb módon.
Nincs ezzel semmi gond, így működik a világnak ez a része. Ezt hívják szórakozásnak és szórakoztatásnak. A gond ott kezdődik, ha nem tudjuk elkölteni az összeget. Akkor valamit nem jól csinál a szervező. Márpedig vasárnap Börgöndön százasával (talán ezresével) háborodtak fel az emberek, egyáltalán nem alaptalanul. A Börgöndi Repülőtéren egy kósza fa sem ad árnyékot, felülről tüzesebben sütött le az őszi nap sugára, mint anno János vitézre a nyári, és mindehhez a szervezők úgy döntöttek, hogy egy, azaz egy darab italos sátor felpattintása elég lesz a várhatóan pár ezresre duzzadó tömeg kiszolgálásra. Hát nem lett elég.
Vasárnap délután kettőkor nagyjából 50-60 méteres sor kígyózott az egyetlen helyhez, ahol folyadékot lehetett vásárolni. Értsd: sehol máshol nem vehettél vizet a rendezvény területén, valamint üdítőt és sört sem, csak ott. Az egyetlen szerencséje az volt a rendezőknek, hogy a műsor gyakorlatilag bárhonnan elérhető volt, hiszen csak felfelé kellett nézni és mindig történt valami. Ennek ellenére nem hiszem, hogy bárki azért váltotta meg a belépőjét, hogy nagyjából egy órát álljon sorba azért, hogy vizet vagy üdítőt vehessen.
Nem az új iPhone 7-ért álltunk sorba, hanem vízért. A bal felső sarokban látható fehér autóig kellett volna kibírni. (Fotó: fmc.hu)
Közben a sorban felütötte a fejét egy legenda, miszerint valahol van egy titokzatos lajtos kocsi, ahol lehet ivóvizet szerezni. Nem messze innen, az Óperencián túl, hol a kurta farkú malac túr: nagyjából ennyi volt az összes infónk, a pontos hely ismeretlen volt, azt gondosan titkolták szervezők, sehol nem táblázták ki (vagy mi, a sorban állók nem botlottunk bele), hogy merre van az életmentő vízlelőhely. A bátrabbak azért nekiindultak és feladták az addigra 20 perc alatt megtett 9-10 lépésnyi előnyüket a sor végére éppen beállókhoz képest. Én gyáva voltam, és maradtam. Nem sokáig persze, az unalom győzött és inkább a programokat választottam. Ezekben legalább nem csalódtam, mert a műsor tényleg parádés volt.
Még a vizes kaland előtt, de már érkezésem után egy Gripen tartott gyors, fülsüketítő, szemmel (és telefonnal) olykor követhetetlen bemutatót.
Nem sokkal a svéd vas távozása után megkezdtem kálváriámat a vízért, közben azért szerencsére volt mit nézni, mert jöttek az ejtőernyősök, akik hozták többek között a méretes magyar lobogót is.
Ejtőernyős landol a börgöndi repülőtéren (Fotó: fmc.hu)
A nap egyik leglátványosabb műsorát a helikopteres bemutató hozta. Füstölt, pörgött, forgott és persze rendkívül büdös is volt az elégetett üzemanyag. Olykor a földről nézve tényleg úgy nézett ki, hogy baj van, de hát ez nyilván a show része volt. A képen is látható példány egyébként óránként 300 liternyi kerozint éget el.
Helikopteres bemutató Börgöndön (Fotó: fmc.hu)
Közben rájöttem, hogy a legtöbb rendezvénytípushoz hasonlóan a repülőnapoknak is vannak íratlan szabályai: napszemüveg nélkül el se indulj és egy széles karimájú kalap is ajánlott. Aki pedig már sokat próbált repülőnap látogató, az eleve egy kinyitható kerti székkel érkezik, vagy a fűbe leheveredve élvezi végig a műsorszámokat.
A helyes póz repülőnapon (Fotó: fmc.hu)
Amik közül kiemelkedett Józsa Dávid, vitorlázó műrepülő-világbajnok zenés bemutatója. Az égre rajzolt csíkok és a közben a hangszóróból hallható zene tökéletes egységet alkotott.
Közben folyamatosan lehetőség volt sétarepülésre is. A megfelelő összeg befizetése után akár helikopterrel, akár repülővel a magasba lehetett emelkedni Börgönd felett. A repülőhöz egy külön erősítő programmal is készültek a szervezők, ugyanis a felszállás előtt a kifutópályán a sétarepülés résztvevőinek kellett a helyes irányba fordítaniuk a gépet.
Egy kis mozgás senkinek sem árt (Fotó: fmc.hu)
Az utolsó bemutató Veres Zoltáné volt. Az Európa-bajnok, többszörös Guinness-rekorder műrepülő 110 különféle szerkezettel emelkedett már levegőbe életében, de ezúttal nem kísérletezett és a jól bevált szénszálas MXS-sel rajzolt szívet Börgönd fölé.
Ahogy illik, át is húzta a szívet később (Fotó: fmc.hu)
A közönségtől néhány méterre, és a földtől is alig pár méterre bemutatózott Veres Zoltán. Gondoltam, készítek pár közeli fotót róla és a gépéről.
Veres Zoltán munkában (Fotó: fmc.hu)
Azzal mondjuk nem számoltam, hogy az MXS akár 420 km/h sebességre is képes és Veres Zoltán elképesztően gyors. Szóval inkább a végére maradt a tuti megoldás: fotó a gépről a landolás után.
A magyar műrepülő Európa-bajnok hű társa (Fotó: fmc.hu)
Ezzel az égi műsor jelentős része tulajdonképpen véget is ért és a (javarészt) szomjas tömeg jelentős része elindult hazafelé. És mibe botlottunk nagyjából 100 méterre a Börgöndi Repülőnap központi helyszínétől? Hát persze, hogy a titokzatos lajtos kocsiba. Ahol mutatnám is, hogy mekkora sor állt éppen:
Az emberi test tömegének több mint fele víz, tehát jó ha van utánpótlás (Fotó: fmc.hu)
Összességében a Börgöndi Repülőnap egy nagyon jó kis vasárnapi program kicsiknek és nagyoknak, csak legközelebb egy hangyányival több vizet, ha lehet. De így, a cikk végére a hétvégi pozitív emlékek miatt már halványul is a beláthatatlan hosszúságúnak tűnő szomjúság emléke. Jövőre mindenesetre újra próbálkozom.
