2017. október 17. kedd Hedvig
Menü

10 magyar Nobel-díjas, avagy íme a magyar agymenők

Kezdődik a Nobel-díj szezon (Fotó: jaszcorvina.wplanet.hu)

Az elkövetkező időszak - egészen pontosan két hét - a legkiemelkedőbb tudósokról, a Nobel-díjról fog szólni. Október 3. és 13. között hirdetik ki ugyanis a díjazottakat, a mai napon pedig Stockholmban bejelentették az orvos-élettani kategória nyertesének nevét. A díjak átadására hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor.

Ma Stockholmban az orvos-élettani kategóriában a japán Oszumi Josinorinak ítélték a díjat a sejtkutatás területén elért eredményeiért, az irodalmi kategória győztesét pedig majd október 13-án jelentik be. Kisebb csoda kellene, de ez utóbbi elismerést akár egy magyar is átveheti decemberben: Krasznahorkai László és Nádas Péter neve is szerepel az egyik legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes irodalmi Nobel-díj esélyeseit felsorakoztató listáján.

A Nobel-díjról talán nem mondok újat azzal, hogy a svéd fizikus, kémikus Alfred Nobel alapította. Nobel 1895-ben kelt végrendeletében meghagyta, hogy vagyonának kamataiból részesedjenek a kiemelkedő eredményt elérő tudósok. Azóta évről-évre díjazzák a fizika, a kémia, a fiziológia és az orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjait, továbbá a békéért való munkálkodásban kiemelkedően részt vevő személy is megkapja a kitüntetést. Hangsúlyosan hiányzik ebből a felsorolásból a matematika, ami állítólag azért nem volt a svéd tudós szíve csücske, mert feleségének is egy matematikussal sikerült félrekacsintania. Maradjunk annyiban, hogy Nobel úgy tűnik, nem volt a matematika szerelmese...

A Nobel-díjat nem egy tudományos pályáért, életműért adják, inkább egy konkrét teljesítményért, eredményért, így csak még élő, magánszemélyek részesülhetnek az elismerésben. A Nobel-békedíjat viszont nem természetes személyek is megkaphatják, köztük szervezetek. A Nobel-díjjal kitüntetett személyeket a Svéd Tudományos Akadémia hirdeti ki.

Ezen apropóból összegyűjtöttük az elmúlt évek, évtizedek hazai Nobel-díjasait, a követendő példákat. Reméljük ez a lista évről-évre bővülni fog.

1. Lénárd Fülöp, fizikus (1905): fények a köbön - katódsugár, foszforeszkálás, röntgen

lenard_fulop22

Lénárd Fülöp (Fotó: mult-kor.hu)

Az első magyar származású Nobel-díjas tudós, Lénárd Fülöp korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa volt. Pozsonyban született, és bár családja németül beszélt, Lénárd magyar iskolába járt, magyar nevelést kapott. Németországban munkálkodott, kutatásai a katódsugarak tulajdonságaira és a foszforeszcenciára irányultak, melynek lényege, hogy hatására egyes anyagok látható fényt sugároznak. Míg a sugárzást a vastagabb anyag elnyeli, úgy Lénárd rájött, hogy nagyon vékony fólián viszont áthatol és kivezethető a levegőre. És itt juthat eszedbe gyerekkori sötétben is világító párnád, karórád, pólód stb. Saját készítésű csöveiből Wilhelm Conrad Röntgen is vásárolt, ez szülte aztán a vitát a röntgensugarak feltalálását illetően, melyért végül Röntgennek ítélték a Nobelt. Katódsugaras kutatásaiért Lénárd is megkapta a díjat 1905-ben.

2-3. Bárány Róbert (1914) és Békésy György (1961), orvosok: a fül titkai

barany_robert

Bárány Róbert (Fotó: mult-kor.hu)

Bárány Róbert osztrák orvos is a magyar származású Nobel-díjasok körét erősíti. Kutatói munkássága a belső fülben rejtőző egyensúlyszervre irányult, 1914-ben kapta meg a díjat a "vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért".  Mikor fülöblítés után betegeinél sokszor szédülést tapasztalt rájött, hogy a szédülés az öblítő folyadékkal, annak hőmérsékletével függ össze. A szédülés hideg, vagy túl meleg vízzel történő öblítés után lépett fel, langyos víz alkalmazásánál már nem. A magyarázat az, hogy a belsőfülben keringő nyirokfolyadék hőmérséklete 37°C, ami hideg vagy meleg hatására áramlani kezd, ez váltja ki a szédülést. Hasonló a tengeribetegség jelenségével.

bekesy-gyorgy1

Békési György (Fotó: members.iif.hu)

Békési György magyar biofizikusról is szót kell itt ejtenünk, aki 1961-ben "a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért” orvosi Nobel-díjat kapott. Felfedezése a belsőfülre, a csigára, a hangok érzékelésére irányult.

4. Szent-Györgyi Albert, orvos-biokémikus (1937): C-vitamin és a paprika

szent_gyorgyi_albert

Nem szerette a paprikát, inkább laboratóriumba vitte (Fotó: mariasot.blogspot.hu)

Az 1930-as években már folyt egy tudományos kísérlet a C-vitamin megtalálására. A század elején rájöttek, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, 1910-re pedig felfedezték a vitaminokat is, úgyhogy csupán a C-vitamin pontos kémiai összetételét kellett megtalálni. Ennek felfedezése Szent-Györgyi Albert nevéhez, valamint egy bizonyos hexuronsavhoz fűződik. Szent-Györgyi rájött arra is, hogy a paprikában - melyet evés helyett inkább vizsgálni szeretett - jelentősebb mennyiségű C-vitamin található, mint a citrusfélékben, így a vitamin kémiai összetétele után felfedezte a gyors és könnyű előállítási módszerét is. A vegyületet aszkorbinsavnak nevezte el, mely mindenféle fertőzések megelőzésére és betegségek kezelésére is jónak bizonyult. 1937-ben neki ítélték az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

5. Hevesy György, kémikus (1943): nyomkövetés az élő szervezetben

hevesy_gyorgy

Hevesy György, a radioaktív nyomjelzés atyja (Fotó: cultura.hu)

A magyarországi születésű Hevesy György radioaktivitással foglalkozott, ez utóbbiért is kapta meg az elismerést 1943-ban a "radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban" indoklással. A radioaktív izotópot hozzáadta a vele azonosan viselkedő kémiai elemhez, így a szervezetbe juttatva ez jelző módszerként működött, sugárzással mutatta a megtett útvonalat, így tanulmányozhatóak lettek a kémiai folyamatok az élő szervezetben. Radioaktív izotópokkal vizsgálta például a növények és állatok anyagcsere-folyamatait is.

6. Gábor Dénes, fizikus (1971): hologram

gabor_denes

Gábor Dénes okít (Fotó: jarmuipar.hu)

Emlékszel még a régi kazettákon azokra a hologramokra, melyet ide-oda forgatva, döntögetve egy 3D-s kép rajzolódott ki? Ez Gábor Dénes találmánya, mely 1947-es feltalálását követően csak az 1960-70-es években terjedt el a lézer által. A holográfia tulajdonképpen nem más, mint olyan képrögzítő eljárás, mely a fény hullámtermészetén alapul, és amellyel tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. A nevét onnan kapta, hogy úgy tűnt, ezzel az eljárással minden információt tárolni lehet, így a görög eredetű szó körülbelüli jelentése "teljes irat". 1971-ben találmányáért fizikai Nobel-díjat kapott.

7. Harsányi János, közgazdász (1994): Russell Crowe nyomában

harsanyi_janos4

Harsányi János (Fotó: partyponty.hu)

A magyar származású amerikai közgazdász 1994-ben kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért”. A játékelmélet több tudományágban megjelenik, a matematika, közgazdaságtan, biológia, szociológia, pszichológia, a számítástechnika is alkalmazza, ez utóbbi felhasználja a mesterséges intelligencia kutatásához is. A játékelmélet tulajdonképpen olyan stratégiai kérdésekre keresi a választ, mint hogy mi az ésszerű viselkedés akkor, amikor a résztvevők döntéseit a többiek lehetséges válasza befolyásolja. Harsányi különböztette meg a kooperatív és "nem kooperatív"  játékokat, ez utóbbit részét kutatta, tehát azokat a játékokat, amikor a résztvevők között nincsen együttműködés. Állítólag akkor kezdett el foglalkozni komolyabban a játékelmélettel, amikor megismerte John Nash alias Russell Crowe tanulmányait. A matematikus életéről Russell Crowe főszereplésével Oscar-díjas film készült Egy csodálatos elme címmel.

8. Oláh György, vegyész (1994): új üzemanyag a láthatáron

olah_gyorgy1

Oláh György 2007-ben (Fotó: havasok.hu)

A globális felmelegedés problémáját is kutató Oláh György ugyancsak 1994-ben kapott Nobel-díjat. Felfedezésének eredménye az lett, hogy sikerült új üzemanyagokat, benzinfajtákat előállítani, jelenlegi kutatásai pedig már egy jóval gazdaságosabb, környezetkímélőbb megoldásra, a metanolra (metil-alkoholra), mint üzemanyagra irányul. Ehhez találmánya (direkt metanolos tüzelőanyag-cella) nyújt segítséget: ha ebben az energiacellában metanolt reagáltatunk, széndioxid, víz és elektromos áram jön létre, fordítva pedig, elektromos áramot adva a cellába az szén-dioxidból és vízből metil-alkoholt jön létre - tehát egy kifogyhatatlan szénforrás. 1971-től amerikai állampolgár, Kalifornia államban él és az ottani Szénhidrogénkutató Intézet igazgatója.

9. Kertész Imre, író (2002): a sorstalan

1280px-Imre_Kertész_(1929-)_Hungarian_writer_was_on_the_University_of_Szeged_in_2007._Photo_by_Csaba_Segesvári

Kertész Imre (Fotó: Wikipédia)

Kertész Imrét azt hiszem kevéssé kell bemutatnom. 1929-ben született, 14 éves korában megjárta Auschwitzot, innen 1945-ben, a felszabadítás után tért haza. 1960 és 1973 között írta sorsfordító Sorstalanság című, önéletrajzi ihletésű regényét. 2002-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, írásait számos nyelvre lefordították, német, angol és francia kiadók is megjelentetik. 2005-ben mutatták be azonos címmel Koltai Lajos filmjét, melyhez maga Kertész írta a forgatókönyvet.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Nem hiába haltatok meg!
    Nem hiába haltatok meg!
  • Szijjártó: a szomszédos országok közül Szerbiával van a legjobb kapcsolata Magyarországnak
    Szijjártó: a szomszédos országok közül Szerbiával van a legjobb kapcsolata Magyarországnak
  • A farkasok együttműködőbbek egymással, mint a kutyák
    A farkasok együttműködőbbek egymással, mint a kutyák
  • Folytatódik a toborzás Fejérben
    Folytatódik a toborzás Fejérben

A hét embere

  • Ónodi-Szűcs: a biztonság és a hatékonyság területén jelenthet előrelépést az e-egészségügyi rendsze
    Ónodi-Szűcs: a biztonság és a hatékonyság területén jelenthet előrelépést az e-egészségügyi rendsze
  • Értékek a világban
    Értékek a világban
  • Ápolótól a vezető jegyvizsgálóig - 1500 állásajánlat a fehérvári állásbörzén
    Ápolótól a vezető jegyvizsgálóig - 1500 állásajánlat a fehérvári állásbörzén
  • Egyetem + Diploma
    Egyetem + Diploma
  • Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése
    Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése
  • Ő nem Salvador lánya
    Ő nem Salvador lánya
  • Őszi hangulat a lakásban
    Őszi hangulat a lakásban
  • A szerb hadsereg különlegesei
    A szerb hadsereg különlegesei

Eseménynaptár

  • HÍRADÓ 1-kor 2017. október 17.
    HÍRADÓ 1-kor 2017. október 17.
  • A chicagói filmfesztiválon lesz a Budapest Noir világpremierje
    A chicagói filmfesztiválon lesz a Budapest Noir világpremierje
  • Fakereskedőkre csapott le az adóhivatal
    Fakereskedőkre csapott le az adóhivatal
  • Program indul az iskolai lemorzsolódás ellen
    Program indul az iskolai lemorzsolódás ellen