2018. május 26. szombat Fülöp
Menü

Az ember, aki felforgatta az európai kultúrát

Az ember, aki felforgatta az európai kultúrát
Friedrich Nietzsche

172 éve született az európai kontinentális filozófia egyik legnagyobb jelentőségű alkotója, Friedrich Nietzsche. A filozófus 1844. október 15-én Röckenben látta meg a napvilágot.

Nietzschéről általában az is hallott, akit nem érdekel a filozófia, sőt, vele kapcsolatban talán pár fogalom is eszébe jut az egyszerű laikusnak is. Ilyen gondolatok például az Übermensch, vagy az Isten halott tétel, de hozzá köthető az apollóni és dionüszoszi princípium megkülönböztetése, valamint a jó öreg hatalom akarása is.

Legnagyobb hatású munkájával, az Így szólott Zarathustrában leszámol a morális dualizmussal s magával a morállal is. Zarathustrája így lesz tökéletes példája egy Anti-Zarathustrának, ugyanis a perzsa vallásalapító volt az, aki megteremtette a morált és a jó és rossz dualizmusát. Az Így szólott Zarathustrában című monumentális munkájáról egy másik művében úgy ír a filozófus, hogy a legnagyobb ajándékot adta vele az emberiségnek, amivel azt valaha is meglepték.  „Magaslati levegőben született könyv” ez, melyet az emberiség csak 1000 év múlván érthet meg igazán.

Fontos leszögezni, hogy Nietzschét nagyon nehéz interpretálni. Ennek talán a legfőbb oka, hogy az egészen kivételes képességű német filozófus olyan gondolati pozíciókat teremt, melyeket később adott esetben le is rombol és perspektívát vált. Saját környezetéből kiragadott motívumai pedig máshol alkalmazva egészen más hatást keltve csapódhatnak le.

Az ember, aki felforgatta az európai kultúrát

Nietzsche kényelmetlen gondolkodó, radikális megfogalmazásai könnyen szélsőséges hatást válthatnak ki az olvasóból. Enigmatikus irodalmi szövegei környezetükből kiragadva, idegen kontextusba helyezve, szlogenként ismételve egymással szemben álló politikai erők kezében fegyver lehet, ahogy azt a történelem igazolta is. Nietzsche ezt meg is jövendölte. Az Ecce homóban így ír erről: „Ismerem sorsom. Nevemhez egykoron valamiféle szörnyűség emléke fog tapadni – egy krízisé, melyhez hasonlót nem ismer a Föld…”

Nietzsche gondolatai mind a mai napig vitát váltanak ki akadémiai környezetben ugyanúgy, mint a késő esti kocsmai beszélgetések alkalmával. Utóbbiak pedig azért eléggé viccesek szokta lenni, annak tudatában meg pláne, ha az ember ismeri az utolsó ember, a tévútra tévedők (félresikerültek) fogalmát...

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Gyermekkórus fesztivál színesíti a hétvégét
    Gyermekkórus fesztivál színesíti a hétvégét
  • Keresik Magyarország logóját és szlogenjét
    Keresik Magyarország logóját és szlogenjét
  • Rekordösszeget fordítanának a hazai közlekedés fejlesztésére
    Rekordösszeget fordítanának a hazai közlekedés fejlesztésére
  • Csökkentené az adókat Orbán Viktor
    Csökkentené az adókat Orbán Viktor

A hét embere

Eseménynaptár