Ne hagyd elfagyni a fügefát!
Ne hagyd elfagyni a fügefát!
Ne hagyd elfagyni a fügefát!A fügéről már az időszámításunk előtti 2700-as évekből is találunk leírásokat, amelyek Egyiptom területéről származnak. Akkoriban az olajbogyó és a szőlő mellett a füge is alapvető tápláléknak számított. Ez utóbbi kettőt a Biblia is megemlíti, hiszen a béke, boldogság, örök élet és az egészség szimbólumai. Nemhiába volt Ádám első ruházata a fügefalevél.
Mi ugyan nem használtuk fel soha e célra fügefánk leveleit, ám zamatos gyümölcse miatt már régóta állandó lakója kertünknek. Kiváltképp, mivel nemcsak rendkívül finom, hanem, mert táplálkozási jelentősége is vitathatatlan: nagyon sok B-vitamint tartalmaz, káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot, pektint, fehérjét, rostanayagot, szerves savakat.
A füge táplálkozási jelentősége vitathatatlan (Fotó: Egri János)
A frissen szedett füge rendkívül tápláló, ha pedig megszárítjuk, akkor cukortartalma eléri akár a 77 százalékot is, fehérjetartalma pedig a 6 százalékot! Ezért volt a római légiók katonáinak egyik legfontosabb úti étele: mert kis helyen elfér, nagyon tápláló, és meg sem romlik, ha megszárítjuk!
A fügét gyógyhatása miatt is érdemes fogyasztani: lázcsillapító, izzasztó, gyulladásgátló, hurutoldó tulajdonságára gondolva a téli időszakban és szoptatás alatt se mellőzzük étrendünkből! A felső légutak betegségeire vizes vagy tejes főzetét használjuk: torokgyulladás, megfázás, fogínygyulladás esetén hasznos segítséget nyújthat. (Bár a füge tejjel összekeverve hashajtó hatású lehet az arra érzékenyeknél.)
Magas káliumtartalma miatt szív és érrendszeri betegségeket gyógyíthatunk vele. Csökkenti a véralvadást, segíti a trombusok oldódását. Apró magvai enyhítik a székrekedést, és egy hónap alatt a gyulladt aranyeret is megszünteti, mivel növeli a bélperisztaltikát. Vérképző hatása miatt vérszegényeknek is ajánlott. Tejes nedve segít a vesehomok kitisztulásában, vesekő és hólyaghurut-problémák esetén is ajánlott fogyasztása.
A fügét gyógyhatása miatt is érdemes fogyasztani (Fotó: Egri János)
Sőt, nemcsak a belsőre, hanem a külsőre is pozitív hatást gyakorol: segít a pattanások, furunkulusok eltüntetésében. Ha méhviasszal keverjük össze, és kenőcsöt készítünk belőle, akkor a hideg okozta repedéseket is eltünteti a bőrön.
S, ha már a repedésekről beszélünk: az bizony nem jó, ha a hideg a fügefánkat is meghasítja. Rá ugyanis hiába kenünk méhviaszos kenőcsöt, nem fogja meggyógyítani. Ezért jobb, ha prevenciót alkalmazunk, vagyis megóvjuk a hidegtől. Mert azt bizony nem szereti!
A fügefával alapjáraton a tengerpartokon találkozhatunk, ahol kellemes a klíma. Eredeti hazája Izrael, Kis-Ázsia, Szíria, de Dél-Európában és Észak-Afrikában is régóta termelik azért, hogy bort készítsenek belőle vagy aszalják. Jelenleg Spanyolországban, Törökországban, Kaliforniában, Franciaországban találhatók fő termőhelyei.
Melinda nyersen és aszalva is szereti a fügét (Fotó: Temesvári Márta)
Afrika nyugati partjainál a homok megkötésére is használják, de a sziklás, száraz talajon is megnő. Hazánkban is eléggé elterjedt, közkedvelt növény, mivel nem válogatja meg a talajt, bár jó földet és megfelelő trágyázást érezve több és szebb gyümölccsel ajándékozza meg az embert.
A szüleim úgy húsz évvel ezelőtt kapták az első tövet, amely nemcsak, hogy sikeresen megeredt, hanem bokra egy idő után olyan óriásira nőtt, hogy elnyomott mindent maga körül, s ki kellett vágni. A következő példányokat már olyan helyekre ültettük, ahol - számítva a terebélyesedésre - tágas teret kaptak.
Lehetőség szerint kétéves, gyökeres növényeket kell beszerezni, az őszi ültetéseket pedig alaposan kupacoljuk fel földdel. Nagyon egyszerű szaporítani: minden lehúzott vessző meg szokott gyökeresedni.
Az öntözés fontos: ha szárazságban szomjazik, akkor akár le is rúgja a kis fügéket magáról. A telepítés utáni harmadik-negyedik évben már termeli a gyümölcsöket. Mivel féltrópusi növény, meleg, napos, szélvédett helyet kell keresni neki, lehetőleg dél felé néző falat.
A fügefa meghálálja a gondoskodást (Fotó: Egri János)
Mi az első években mindig rendesen letakartuk a kis fügefáinkat, hogy ne fagyjanak el. Ez történhet kukoricaszárral, szalmával, náddal, amit falombbal töltünk ki. Aztán, ahogy nőttek és nőttek a fák, egyre nagyobb borítást igényeltek.
Sokan azt mondják, hogy nem kell annyira félteni, és nem baj, ha szabadon áll télen. Mi viszont azt tapasztaltuk, amikor kísérletezgettünk egy kicsit, hogy ha bevonja a jég az ágakat, akkor sok közülük elfagy, és le kell metszeni, ami a termés csökkenését okozza. Jobb, ha bokornak neveljük, s nem fának, mert akkor nemcsak egyszerűbben kezelhető, hanem jobban meg is tudjuk óvni télen. Mínusz 15 foknál súlyos fagykár keletkezik, és csak három év múlva terem újra az elfagyott ág.
A múltkor írtam arról, hogy a citromfánkat hogyan próbáljuk meg idén a kertben teleltetni (Télikabátot a citromfára!). Jelenleg így áll ez a projekt:
A citromfánk "teleltetője" hamarosan elkészül (Fotó: Temesvári Márta)
Ha valakinek tetszik ez a módszer, alkalmazhatja fügefa esetén is. (Persze, a citromfánál lesz termosztátos villanyradiátora megfelelő hőmérséklet miatt: nálunk 8 fokos határra lesz beállítva.) Akik az egyszerűbb megoldást kedvelik, azok előkaphatnak akár egy ponyvát is. Mi azzal takargattuk mindig a fügét.
A fügefának is készíthetünk hasonló házikót (Fotó: Temesvári Márta)
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet
