2018. szeptember 25. kedd Eufrozina
Menü

Ez történt Fehérváron '56-ban

Ez történt Fehérváron '56-ban
(Fotó: Székesfehérvári Városi Levéltár)

1956. október 23-án, kedden délután a fehérvári diákok a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikumban tartottak gyűlést, amin huszonöt-harminc középiskolás volt jelen. A gyűlésen a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége újjáalakulásának hatásairól, a középiskolásokat érintő kérdésekről tárgyaltak, emellett erősen kritizálták a Demokratikus Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének munkáját. Úgy határoztak, hogy új diákszervezetet alakítanak, és követeléseiket pontokba foglalva közzéteszik a Fejér Megyei Néplapban.

Az elkészített közlemény megjelentetésére este hét óra körül egy ötfős küldöttég kért engedélyt a megyei pártbizottságnál, azonban annak titkára, Sebes Imre nem járult hozzá valamennyi pont kinyomtatásához, végül megtagadta az engedély kiadását. A hosszas, eredménytelen megbeszélés alatt a diákok értesítették a kollégiumokat, ennek hatására mintegy nyolc-kilencszáz főre duzzadó tüntető tömeg tartott tiltakozó nagygyűlést a Városi Kultúrház Színháztermében – a mai Szent István Művelődési Házban. A gyűlést követően a fehérvári diákok a városi nyomda épületéhez mentek, és követelték a délután megszövegezett tizenkét pont kinyomtatását, azonban itt sem jártak eredménnyel. Végül október 24-én mégis megjelent egy ötpontos felhívás a Fejér Megyei Néplapban, amiben bejelentették a Székesfehérvári Középiskolás Diákszövetség megalakulását. Csatlakoztak a Műszaki Egyetem követeléseihez is, amiben március 15. és október 6. nemzeti ünneppé nyilvánítását és nem utolsó sorban a nemzet elleni „hibák elkövetőinek” felelősségre vonását kezdeményezték. A helyi hatalom tétovázását mutatja, hogy ez a közlemény megjelenhetett, és később röplapon is terjesztették.

Ez történt Fehérváron '56-ban

(Forrás: Szent István Király Múzeum)

"Ne dolgozzunk, míg Budapesten magyar vér folyik!"

Október 24-én a város üzemeiben még folyt a munka, de már mindenki a fővárosi eseményekről beszélt. Végül reggel fél nyolckor a Vadásztölténygyár szerszámkészítő üzemében leállt a termelés, majd sorra a többi üzemben is. A munkások a központi iroda előtti téren gyülekeztek. Az MDP hiába próbálkozott szónoklatokkal, az üzemek dolgozóit nem tudták munkába állítani. „Ne dolgozzunk addig, míg Budapesten magyar vér folyik, és míg az orosz csapatok ki nem vonulnak az országból!” A dolgozók követeléseiket táviratban továbbították a szakminisztériumba.

Az egyre feszültebb helyzetben a székesfehérvári hadtest alárendeltségébe tartozó katonai alakulatokat készenlétbe helyezték, de a feladatuk főként a középületek megvédése és az utak ellenőrzése volt. Mindeközben a késő délutáni órákban jelentős tömeg gyűlt össze a belvárosban: diákok, munkások, irodai alkalmazottak, főként fiatalok tüntettek a statárium és a kijárási tilalom ellen.

Ez történt Fehérváron '56-ban

(Forrás: Szent István Király Múzeum)

Fegyvertelenekre lőttek

A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye 24-én este hét óra körüli időpontban történt, amikor a főként fiatalokból álló tömeg a belvárosban tüntetett. Amikor az egyre gyarapodó sokaság a Sztálin út és a Vörös Hadsereg út sarkán álló úgynevezett Szabó-palotához, az ÁVH székhelyéhez vonult, eldördült a sortűz, amelyben hatan vesztették életüket és többen megsérültek. A hivatalos állásfoglalás szerint: „A békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el. A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.” A szemtanúk és a résztvevők beszámolói alapján másként történt: egy könnygázgránátot dobtak a székházból a tüntetők közé, mire azt a fiatalok visszadobták, így a gránát a karhatalmisták között robbant fel. Erre érkezett válaszként a sortűz, amelynek során többen megsebesültek. A Pirosalma utca sarkán ekkor egy orosz páncélkocsi állt, amelyet az orosz lakók védelmére rendeltek ki, és amely a sortűz láttán azonnal tüzet nyitott a tüntetőkre. Az áldozatokat hátulról érték a lövések, hiszen ekkor a tüntetők már a karhatalmisták géppisztolytüze elől menekültek.

A forradalom megállíthatatlan

A sortűz nem tartotta vissza az embereket az utcai csoportosulásoktól. A gyárakban leállt a munka. Ideiglenes munkástanácsok alakultak. A későbbi tüntetéseket már az üzemekben szervezték meg, és folyamatos volt a kapcsolattartás a budapestiekkel. A tüntetések fő színtere a Városház tér lett, az emberek nemzeti függetlenséget, az elnyomás megszüntetését, az orosz csapatok kivonulását, az ÁVH feloszlatását, sajtószabadságot és a Fejér Megyei Néplap felelős szerkesztőjének leváltását követelték.

(Forrás: Csurgai Horváth József, Farkas Gábor, Komlósi József: „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”)

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • img facebook img
    Fehérvár TV
    Több sáv, több baj?
  • Csökken az üzemanyagok ára
    Csökken az üzemanyagok ára
  • Újabb csúcstalálkozó - Trump szerint rövidesen ismét találkoznak Kim Dzsong Unnal
    Újabb csúcstalálkozó - Trump szerint rövidesen ismét találkoznak Kim Dzsong Unnal
  • Drónok, robotverseny, éjszakai gyártúra – Kutatók Éjszakája Székesfehérváron
    Drónok, robotverseny, éjszakai gyártúra – Kutatók Éjszakája Székesfehérváron