2018. január 20. szombat Sebestyén
Menü

Mitől szabad a csók? - Mindent a fagyöngyről

Mitől szabad a csók? - Mindent a fagyöngyről

Romantikus amerikai filmek ömlenek ki a TV-ből decemberbe fordulva. Karácsonyi csengettyűket rezegtetnek (hogy a szív is dobogjon tőlük bőszen, és a szemből is gördüljön a meghatottság könnye), piros-fehér-csillogó színkompozíciós dizájnban úsznak, és boldogságban is persze (kifejezetten a végén, hogy a megszokott happy end se maradjon el). Mindegyik hirdeti a szeretet végtelen erejét, azt, hogy kellő hittel (akár tett nélkül is) bármi elérhető (amiben én nem hiszek, mert nem elég csak gondolni a Célra, hanem tenni is kell érte), és persze kötelező kellék az ajtó felé akasztott fagyöngy, amiről köztudomású, hogy szabad alatta a csók. No, de miért is?

A fagyöngy az egyik legrégebben ismert növények egyike. A kelták szent növényként tekintettek rá, s annyira tisztelték, hogy aranyozott sarlóval vágták le, hogy nehogy elvegyen bármit is csodás hatásából a rozsda. (Gyógyerejéről e cikk végén szólni fogok, mert valóban „csodákat” tehet.)

Miközben vágták a szárát, a szűz lányok a fa alatt fehér vásznat feszítettek ki, hogy abba hulljon a fagyöngy, amely még a földdel sem érintkezhetett, nehogy tisztátalanná váljon. A tölgyfáról gyűjtött fagyöngy nagyon ritka volt - ezt a kelta újév ötödik napján gyűjtötték (januárban).

A hiedelem szerint a germán harcosokat sebezhetetlenné tette, a bölcső felé akasztott fagyöngy pedig megvédte a gyermekeket a gonosz boszorkányoktól. Úgy tartották, hogy ha egy fiatal lány Szent Iván napján a párnája alá tesz egy fagyöngy ágat, akkor megálmodja, hogy ki lesz a jövendőbelije.

Mitől szabad a csók? - Mindent a fagyöngyről

A fagyöngy a világ örökkévalóságának és a lélek halhatatlanságának a szimbóluma.

Az angolszász hagyományok szerint a fagyöngy alatt összetalálkozó embereknek meg kell csókolniuk egymást, hogy ezzel is illusztrálják a megbocsátás és a szeretet gesztusát. Ennek gyökere egy skandináv legendában található.

E legenda szerint a szerelem és a házasság istennője, Frigg gyermeket szült Odinnak. A gyermek a tisztaság, a fény istene lett. Ő volt Baldr. Frigg egyik éjjel azt álmodta, hogy a halál elragadja fiát, és a Földre sötétség borul, s minden megszűnik létezni. Frigg annyira kétségbeesett, hogy megkért minden állatot és növényt, a vizet, levegőt, tüzet és a földet is, hogy ígérjék meg, hogy nem fognak ártani fiának. Egyetlen növényről feledkezett csak meg: a fagyöngyről.

A gyermek felnőtt, és sebezhetetlennek tűnt. Loki, a viszály istene azonban rájött arra, hogy a fagyöngy árthat a fiúnak. Ezért egy napon Loki egy fagyöngyből készült dárdát adott a vak isten, Hod kezébe, aki megsebesítette vele Baldrt. A fiú összeesett, anyja pedig zokogni kezdett. Könnyei fehér bogyókká változtak a fagyöngyön. Amíg sírt a fagyöngy alatt, megcsókolta valaki.

Frigg erre így szólt: „A fagyöngy soha többé nem okozhat szenvedést senkinek! Mindenki, aki alááll, lehetőséget kap arra, hogy a szeretetéről tanúbizonyságot tegyen – egy csókkal.”

Ezért nem utasíthatja vissza egyetlen nő sem azt, hogy valaki megcsókolja a fagyöngy alatt.

Ám, mielőtt még kiirtaná a csókra nem vágyó hölgyek hada a fagyöngyöt, felhívom a figyelmet arra, hogy e növénynek gyógyító hatása van! (Nemcsak a lelket pezsdíti fel a szeretett embertől jövő puszi miatt, hanem egyéb módon is élvezhetjük előnyeit!)

A fehér fagyöngy a szantálfafélék családjába tartozik. Ez egy örökzöld, félélősködő növény. Különböző fák ágai között telepszik meg, azok kérgébe ereszti gyökerét. Leggyakoribb gazdanövénye az almafa, a nyárfa, a fűzfa és az akácfa, melyek ágain 60-100 cm átmérőjű bokorrá fejlődik (de akár 3 méteres is lehet). Magassága elérheti az 1 métert, kora a 70 évet. Virágai 3-4-5 tagú bogernyőt képeznek. Március-áprilisban virágzik, termése pedig egy körülbelül 5 mm átmérőjű fehér vagy halványsárga, áttetsző, gyöngyszerű álbogyó, benne egyetlen enyves maggal, amely késő ősszel érik.

A fehér fagyöngyöt karácsony környékén előszeretettel használják a lakás díszítésére – akár felaggasztva a falra, akár asztali díszként is. Sőt, ahogyan már előjeleztem: nemcsak nézni jó, de enni is!

Kiválóan alkalmas érelmeszesedés megelőzésére, és hagyományos kezelésekkel együtt a magas vérnyomás leküzdésére. Javítja az erek áteresztő képességét, ezért szédülésre, fülzúgásra, visszérre is jó. Vízhajtó hatású, és csillapítja a seb-, méh-, tüdő- orrvérzést is. Köhögésre, szamárköhögésre, asztmatikus és egyéb görcsök esetén is segítségért fordulnak hozzá.

Előállítanak belőle immunrendszert serkentő és citosztatikus hatású készítményeket is. A rák ellen is alkalmazzák (a lektinek és a viszkotoxinok miatt) – több európai országban ezt írják fel gyógyszerként rákbetegek számára. (Bár teljesen még nem bizonyított onkológiai hatása.)

Nyugtató hatású, ezért epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is használható. A méh izomzatát is erősíti, növeli a fogamzást, a pete megtapadásának esélyét. Cukorbetegeknek is ajánlott, mivel csökkenti a vér cukorszintjét.

Mindemellett: a fagyöngylevélnek olyan összetevői is vannak, amelyek mérgező hatásúak (főként a viszkotoxinokra és a letinekre gondolok itt). Ezért mindenképpen szükséges az orvos konzultáció, mielőtt kúrálni kezdjük magunkat vele! Gyermekek, terhes és szoptatós nők, illetve MAO-gátlókat szedők kerüljék! A túladagolásnak is súlyos következményei lehetnek: májkárosodás, érzetvesztés és bénulás is felléphet.

Mivel a fehér fagyöngynek kizárólag a levelei és a hajtásai tartalmazzák a gyógyító anyagokat, ezért gyűjtéskor vigyázni kell arra, hogy se a terméseket, se a 0,5 cm-nél vastagabb ágrészeket ne szedjük le! (Ez egyébként egy rendkívül munkás feladat.) A „gyűjteményt” szobahőmérsékleten szárítsuk ki. Mivel fás részek is találhatók benne, nagyon lassan szárad. Száraz, szellős helyen kell tárolni, különben könnyen bepenészesedik.

A hatóanyag-összetétel attól is függ, hogy milyen gazdanövényen élt a fagyöngy. A legtartalmasabb az almafára kúszó fagyöngy, a galagonya bokorról gyűjtött fagyöngy pedig az egyik hatékonyabb vérnyomás csökkentő és húgysav hajtó.

A fagyöngyteát kizárólag idegen szabad elkészíteni, forrón soha! Így: 2 kávéskanál – kb. 3 gramm - szárított fagyöngyöt áztassunk be 2,5 dl – desztillált vagy más mészmentes - vízbe, szobahőmérsékleten, estétől reggelig – 12 órán át.

Ajánlott: Magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén napi egy csészével, reggel, éhgyomorra. Szívbetegeknek hetente 1-3-szor egy csészével lefekvés előtt. Ingadozó vérnyomásra hetente 2-3-szor éhgyomorra. Méherősítésre napi 3-szor 1 mokkáskanál tinktúra 4 héten keresztül. Megelőzésként, immunerősítésre havonta 2-3 csésze is elegendő.

 A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • img
    img
    Vörösmarty Rádió
    Unalom hétvégén? Az mi? :)
  • Verekedőket ítélt el a székesfehérvári bíróság
    Verekedőket ítélt el a székesfehérvári bíróság
  • Szavazatszámlálókat keresnek Székesfehérváron
    Szavazatszámlálókat keresnek Székesfehérváron
  • Szent Sebestyén napját ünnepelték a felsővárosi gyerekek
    Szent Sebestyén napját ünnepelték a felsővárosi gyerekek
  • Gyújtogató ellen emelhet vádat a Fejér Megyei Főügyészség
    Gyújtogató ellen emelhet vádat a Fejér Megyei Főügyészség
  • Kevesebb élelmiszert kellett kivonni a forgalomból
    Kevesebb élelmiszert kellett kivonni a forgalomból
  • Ingyenessé teszik a gázszivárgás vizsgálatát
    Ingyenessé teszik a gázszivárgás vizsgálatát
  • Vissza akart repülni Ukrajnába az illegális bevándorlókat szállító kisrepülő
    Vissza akart repülni Ukrajnába az illegális bevándorlókat szállító kisrepülő
  • Vaklárma volt a lépfeneriadó
    Vaklárma volt a lépfeneriadó