2018. augusztus 16. csütörtök Ábrahám
Menü

A magyarság római lábnyoma

A magyarság római lábnyoma
Róma (Fotó: Preszter Elemér)

Sárközy Péter 2010-ben megjelent könyvének címe és mondandója ihlette meg Vakler Lajos újságírót, amikor a Szent István-emlékek Rómában című alkotását készítette. Talán nem véletlen, hogy éppen a Róma, mindannyiunk közös hazája alcímet adta filmjének. Vakler Lajos munkáját pénteken mutatták be Székesfehérváron.

II. Szilveszter pápa álmában egy angyal jelent meg, aki jelezte, hogy elődje pár száz évvel korábban mezítláb kérte Atilla hun királyt, hogy seregeivel ne támadjon Rómára. Atilla megkönyörült, és békével távozott. Az angyal így szólt a pápához: Atilla utódja, István fordul most hozzád, királyi koronát kér és népének apostoli áldást. II Szilveszter teljesítette az angyal kérését, teret engedve ezzel annak, hogy a magyarok a kereszténység pajzsává váljanak.

Ecce hospitium St Stephani regis hungaror, azaz Íme, Szent István magyar király vendégháza – állt a felirat annak a római épületnek a bejárata felett, amit a magyar zarándokok látogattak. A film korabeli idézetekkel és Preszter Elemér operatőr képeivel mutatja be a Szent Péter sírja felett egykor emelkedő templomot, amely egyben emléke is volt az első mártírnak, Szent Istvánnak és valamennyi magyar szentnek. A krónikák szerint e vendégházat és templomot első szent királyunk alapította, ám 1776-ban VI. Pius pápa a Szent Péter-bazilika bővítésekor lebontatta azt. Így a magyarok hon nélkülivé váltak Rómában. Az 1945-ben kinevezett esztergomi érsek, Mindszenty József eltökélt szándéka volt, hogy újra legyen a magyaroknak zarándokháza az Örök Városban. Az emigrációban élők adományából és a bíboros amerikai nagykövetségen adott támogatásával 1967-ben megépülhetett az új Szent István-emlékház. 

A Magyarok Nagyasszonya-kápolnát 1980-ban szentelték fel Rómában, ahol minden magyar jelezheti ősi szeretetét a szeplőtlen szűz irányába. E kápolnában Szent István király is fedetlen fővel köszönti bronzba öntve a Magyarok Nagyasszonyát. 

A magyarság római lábnyoma

Vakler Lajos a film ünnepélyes bemutatóján péntek este (Fotó: Pápai Barna)

A római Pápai Magyar Egyházi Intézet és Róma látogatását a kommunista diktatúra megtiltotta a magyar egyházi személyeknek és értelmiségieknek, ám az illegalitásba vonult intézetvezetők tovább működtették azt. Ez az intézet a Római Magyar Akadémia épületében helyezkedett el, ahol képezték a keresztény kultúra egyházi személyiségeit és képzőművészeit. Az eredeti épületet – mint oly sok mindent Trianon után – elvesztette Magyarország. A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter közreműködésével megvásárolt palotába került a Római Magyar Akadémia, amit a megújulás után már Magyar Római Akadémiának neveztek. A kommunizmus legkeményebb idejében ezen intézeten keresztül exportálta Magyarország az osztályharcot Rómába. 

E négy épület (vendégház és templom, kápolna, akadémia) történetét, művészeti értékeit és rajtuk keresztül a magyar kereszténység egy kis szeletét mutatja be Vakler Lajos filmje, melynek narrátorai Mihályi Győző és Keller János színművészek. A többek között a Szerencsejáték Zrt. támogatásával megvalósuló filmet január 22-én, vasárnap 19 óra 45 perckor mutatja be a Fehérvár Televízió.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Öreghegyi Mulatság - Szörényi Levente és a Vujicsics együttes is itt lesz
    Öreghegyi Mulatság - Szörényi Levente és a Vujicsics együttes is itt lesz
  • HÍRADÓ 2018. augusztus 15.
    HÍRADÓ 2018. augusztus 15.
  • Nyolcvan éves - remek bőrben van a Belgrádi Állatkert aligátora
    Nyolcvan éves - remek bőrben van a Belgrádi Állatkert aligátora
  • ITM: rendszeresen vizsgálják a közúti hidak műszaki állapotát
    ITM: rendszeresen vizsgálják a közúti hidak műszaki állapotát

A hét embere

Eseménynaptár