A berlini blokád: amikor a teherszállító repülőgépek legyőzték a Szovjetuniót
A berlini blokád: amikor a teherszállító repülőgépek legyőzték a Szovjetuniót
A berlini blokád: amikor a teherszállító repülőgépek legyőzték a SzovjetuniótA második világháború végén a győztes nagyhatalmak - Németország egészéhez hasonlóan - a birodalmi fővárost is négy megszállási övezetre osztották. Nem túl meglepő módon a szovjet zónában (a későbbi NDK fővárosában, Kelet-Berlinben) minden szempontból a bolsevista moszkvai szokásjog érvényesült, míg a három nyugati körzet lakossága (12 év hitleráj után) a piacgazdaságra és a polgári demokráciára történő átmenet első lépéseivel ismerkedett.
A berlini szektorok (Fotó: tes.com)
Kódolt feszültség
A két pólus érdekellentéteiben és engesztelhetetlen ideológiai különbözőségében kódolva volt a későbbi szembenállás, amely (Bernard Baruch amerikai politikus halhatatlan szóképével) hidegháború néven vonult be a biztonságpolitikai és diplomáciatörténeti szótárakba. Berlin egyfajta stratégiai lakmuszpapírként tökéletesen leképezte a globális helyzetet, s ennek szimbolikus jelentőségével mindkét fél teljesen tisztában volt.
Itt a márka!
Az erőteljes szovjet ellenkezés dacára a nyugatiak 1948 tavaszán a brit, amerikai és francia negyedekben bevezetik az új fizetőeszközt, a (nyugat)német márkát. Moszkva (tegyük hozzá: teljesen jogosan) attól tart, hogy ezzel a lépéssel egykori szövetségesei gyakorlatilag gazdasági befolyásuk alá vonják a teljes Németországot. Rosszallásuk kifejezése érdekében a szovjet csapatok először csak a fontosabb közutakon, majd fokozatosan valamennyi, Nyugat-Berlinbe tartó szárazföldi és vízi útvonalon lezárják a bejutás lehetőségét.
Az 1948-ban kiadott ötmárkás bankjegy (Fotó: numismaticnudes.com)
Ostromgyűrűben
Moszkva szándéka az volt, hogy a lassan éhezni, majd később fázni kezdő nyugat-berliniek heteken-hónapokon belül tömegesen költöznek a keleti zónába, ahol ha nem is árubőség, de az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek tekintetében egyenletes és viszonylag kiszámítható választék áll rendelkezésre. Ezt az áttelepülést elősegítendő a blokád teljes időtartama alatt a személyforgalom szabadon áramolhatott; a szovjetek csak a különböző termékek zónahatár-átlépését tették katonai erővel lehetetlenné.
Truman, a galamb
Az amerikai szektor parancsnoka, Lucius Clay tábornok először a blokáddal szembeni fegyveres ellenállás mellett érvel, de Truman elnök határozott ellenkezésére más, kevésbé erőszakos lehetőség után néz. Lévén, hogy a légifolyosók érintetlenek maradtak, az ötlet adta magát: repülőjáratok üzemeltetésével meg kell kísérelni a lakosság és a városban állomásozó, százezres lélekszámú szövetséges katonaság folyamatos ellátását. A légihíd első gépei június 26-án landolnak a berlini Tempelhof repülőtéren, rakterükben gabonával, fagyasztott hússal és friss zöldségekkel.
Uzsonna a pilótafülkében
Noha az ötlet eleinte kivitelezhetetlennek tűnt, a légihíd messze túlteljesítette a hozzá előzetesen fűzött legmerészebb reményeket is: a folyamatosan érkező, átlagosan négy-öt percenként landoló amerikai, brit, majd a hozzájuk később csatlakozó francia repülőgépek egy év alatt 280 ezer leszállást teljesítenek és közel 2,5 millió tonnányi szállítmányt (főként élelmiszert, szenet és gyógyszereket) juttatnak el a körbezárt városba. A feszített munkatempóra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a pilóták a legtöbbször gépeikben maradtak az érkezés és visszaindulás között, hogy ezzel is időt takarítsanak meg.
A mazsolajárat
Amikor ’49 áprilisában nyilvánosságra kerül, hogy a nyugati gépeknek még arra is van kapacitásuk, hogy a húsvéti ünnepekre mazsolát, süteményeket, déligyümölcsöt és más nyalánkságot is szállítsanak a szovjet gyűrűbe zárt városba, Moszkva átértékeli a helyzetet. Egy pár napos tárgyalássorozatot követően csütörtökön, május 12-én délben a blokádot mindaddig biztosító csapatokat visszavonják keletnémet laktanyáikba: a légihíd győzött.
Érkezik az élelem Berlinbe (Fotó: Nicolas Bouliane)
Akció-reakció
A blokád kifejezetten negatív végső egyenleget mutat a Szovjetunió számára: a teljes (nyugat)német lakosságban megerősödött a kommunistaellenesség, s ezzel párhuzamosan kialakult a nyugati nagyhatalmak iránti általános szimpátia; Moszkva méretes öngóljai közé bizton felvehetjük továbbá azt is, hogy felgyorsult az USA által a háború vége óta kezdeményezett szovjetellenes védelmi szövetség genézise, és 1949. április negyedikén, alig öt héttel a blokád befejezése előtt megalakul a NATO, amivel a hidegháború új fokozatba kapcsolt.
