Demonstrációtól a virágokig - avagy a nőnap története röviden
Demonstrációtól a virágokig - avagy a nőnap története röviden
Demonstrációtól a virágokig - avagy a nőnap története röviden
Részlet az 1960-ban készült Nők a felszabadult Magyarországon című diafilmből
(Fotó: diafilm.osaarchivum.org)
A textilipari nődolgozók 1857. március 8-án New York utcáira vonultak, magasabb fizetésért és emberibb munka feltételekért tüntettek. Ez volt az első március 8-hoz köthető esemény. Az I. Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusán 1866 szeptember 3. és 8. között határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak a sztereotípiának kívánt véget vetni, miszerint a nők helye otthon van.
A II. Nemzetközi Munkásszövetség 1889. július 14-én kezdődő második alakuló közgyűlésén Clara Zetkin nőjogi harcos a nők jogát és az anyák és gyermekek védelmét hirdette beszédében, valamint a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben egyaránt.
Az első nőnapot 1909. február 28-án, vasárnap tartották.
Clara Zetkin és Rose Luxemburg nőjogi harcosok
(Fotó: Wikipédia)
Magyarország 1913-ban csatlakozott először a nőnapi felhíváshoz, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. Egy évvel később 1914-ben már országszerte szerveztek rendezvényeket, a Rákosi-korszakban pedig kötelezővé vált a nőnap ünneplése. Szovjet mintára, 1948-tól március 8. lett hivatalosan a nőnap időpontja Magyarországon. A rendszerváltás után munkásmozgalmi hangulatát elvesztette, ettől kezdve a virág és az ajándékozás vált szokássá ezen a napon.
Néhány részlet az 1960-ban készült Nők a felszabadult Magyarországon című diafilmből:
(Fotók: diafilm.osaarchivum.org)
