Villamosvonalat terveztek Székesfehérvárra!
Villamosvonalat terveztek Székesfehérvárra!
Villamosvonalat terveztek Székesfehérvárra!1879-ben a város vagyona "három millió forint értéket képviselt". 1897-re ez az érték megcsappanhatott, a Fejérmegyei Napló újságírójában ugyanis az a kérdés merült fel, hogy a megelőző 18 évben mire ment el "2 millió 360 ezer" forint? Cikke szerint ennyit költött ebben az időszakban a város. (Összehasonlításképpen: ma Székesfehérvár költségvetésének főösszege 68 milliárdos nagyságrendben mozog.)
A milliók utáni nyomozást ezzel a szöveggel vezeti fel: "A napok mulása mindét növeli azt az örvényt, a mely a székesfjérvári városháza rendszerét ragadja le magával piszkos mélyébe. Mindennap uj emberek kerülnek vád alá s mindennap uj vádak keletkeznek. A ki tegnap még tisztelt ember volt, arra ma már reá esett a gyanu foltja, mely mint valami rettenetes ragály terjed emberről emberre s öli a becsületet." Nem sokkal később hozzáteszik: "Nem ezek az emberek találták ki, nem ők alapitották ezt a rendszert". Ahogy tehát a rendőrség ügyében, úgy ebben az ügyben is évekre visszamenően keresik a bűnöst.
A vezércikk mellett igazi csemegére lelhetünk, ha megnézzük a Fejérmegyei Napló napra pontosan 120 évvel ezelőtt megjelent lapszámának Hírek "rovatát". Ebben ugyanis az szerepel, hogy megkezdik a villamosvonal kiépítésének tervezését. Egészen pontosan így szól a hír: "Tehát csakugyan komolyan kell venni a Székesfejérváron építendő villamos vasut ügyét, melyre Nagy Ignácz ügyvéd és Mayer Zoltán vasutépítési tisztviselő kértek előmunkálati engedélyt a kereskedelmi minisztertől. A miniszternek jóváhagyási engedélye 1 évi előmunkálatokra tegnap érkezett meg a városhoz. A villamos vonat építési tervezetének iránya a következő: a déli vasut állomástól az apácza, az uj, a Széchenyi-utczákon, a Vörösmarty-téren, a Kossuth és kórház-utczán, a piacz-téren, a nádor-utczán, a vásártéren, a lovasberényi uton egész a szőlőhegyig, onnan a fiskális dűlőn a Budai uton át a Vörösmarty-térre."
A rövid hírek között szerepel egy történet is egy becsületes megtalálóról. Úgy tűnik, ez visszatérő téma, tavaly mi is feldolgoztunk egy hasonló történetet . A 120 évvel ezelőtti eset így hangzik: "Nem tartozik a mindennapi események közé, hogy ha valaki nagyobb összeget talál, azt ne tartsa meg magának. Ritkák már az olyan becsületes emberek, kik a talált tárgyakat visszaadják. Ilyen ritka becsületes ember Bognár Károly törvényszéki szolga. Tegnapelőtt csütörtökön a székesfejérvári postaépület előtt talált 110 frtot, melyet daczára annak, hogy a megtalálásnak senki nem volt tanuja, mégis a pénz gazdáját kipuhatolta és visszaadta."
