6 évnél régebbi cikk

Kell-e félnünk az allergiától?
Fehérvár Médiacentrum fotójaKell-e félnünk az allergiától?

Az allergia fogalmi meghatározása szerint az immunrendszer túlzott reakciója olyan típusú anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Az ilyen anyagokat – mint amilyen a pollen, az állati szőr, az atkák, a penészspórák – allergéneknek nevezzük. Tavasz lévén a mindennapjaink során egyre többet találkozhatunk ezekkel a különböző allergénekkel. Kérdés, hogy milyen hatással lehetnek ránk, a szervezetünkre?

A levegő útján terjedő, a légutak gyulladását, az orrnyálkahártya megvastagodását okozó allergiás reakciókról, az allergiás megbetegedések típusairól, szövődményeiről és egyéb félelmeinkről Dr. Vincz Istvánt, a LIFE Egészségcentrum fül-orr-gégész főorvosát kérdeztük.

– Mindenekelőtt azt tisztázzuk, hogy milyen allergiás megbetegedések nehezíthetik a hétköznapjainkat?

– Az allergiás megbetegedéseknek két csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy mikor, milyen időszakban fordulnak elő. Úgynevezett perenniális allergiának hívjuk az egész éven át tartó megbetegedéseket, amilyen a poratka, a kutya vagy macskaszőr okozta allergia. Illetve léteznek nem folyamatosan előforduló, azaz szezonális allergiák, mint például a mogyoró, a fűzfa virága által okozott allergia, vagy a különböző gazok, például a parlagfű okozta allergia.

– Hogyan mutathatóak ki az allergiás megbetegedések, miben különböznek pl. egy megfázástól és milyen tünetekkel járnak?

– Az allergia természetesen allergiavizsgálattal mutatható ki, de egy fül-orr-gégészeti vizsgálattal is már elég nagy bizonyossággal megállapítható. Emellett léteznek különböző allergiatesztek is, mint például a bőrpróbák, amelyekkel helyi reakciók válthatók ki, illetve különböző ételallergiák vérből is kimutathatók. A légúti allergiák tünetei a vizes orrfolyás, orrdugulás, viszketés, de együtt járhat köhögéssel, egyes szemtünetekkel (viszketés, könnyezés) is. Egy jellegzetes tünetcsoport különbözteti meg a megfázástól: például más a nyálkahártya színe, kimaradnak a gyulladásos tünetek.

(Fotó: Házipatika)

– Kiknél fordulhat elő allergiás megbetegedés?

– Az allergia genetikus is lehet, azaz ha a családban van valaki, aki allergiás megbetegedésben szenved, sokkal nagyobb az előfordulási arány. De az allergia előfordulását természetesen a területi, természeti adottságok is növelhetik, illetve az esélyét növelheti egy hirtelen kiváltó ok is. (Például ha valaki tőle szokatlan dolgot csinál, mondjuk egy panelházban lakó elmegy vidékre füvet nyírni). Minden korosztályt egyformán érinthet, ezért előfordulhat az is, hogy valaki csak idősebb korban lesz allergiás.

– Lehetnek-e szövődményei az allergiának? Mit jelent a keresztallergia?

– Igen, az allergiához is kötődhetnek szövődmények: mint például az orrüreggyulladás, vagy az orrpolip kialakulása. Előfordul, hogy hasonló szerkezetű anyagokkal szemben az immunrendszer ugyanazt az allergiás választ indítja el. Például aki allergiás a parlagfűre, annál előfordulhat, hogy a görögdinnye evése közben is előjöhet az allergia. Ez a keresztallergia.

– Lehet-e véglegesen gyógyítani az allergiás megbetegedéseket?

– Az allergia gyógyítása három fázisból állhat: 1. tünetek enyhítése, 2. esetleges szövődmények (pl. krónikus orrüreggyulladás, orrpolip) elhárítása, 3. az életminőség javítása. Azt fontos tudni, hogy az allergia sajnos egész életre szól, végleges gyógyítása nem lehetséges, a tüneteket a mai modern orvostudomány gyógyhatású készítményeivel, gyógyszereivel viszont egészen minimálisra lehet csökkenteni. Az allergia kezelésére a kombinált megoldások a leghatásosabbak: például helyileg orrspray használatával, illetve belsőleg minimális gyógyszeres kezeléssel lehet a tüneteket enyhíteni.

– Mikor van az allergia főszezonja?

– Sajnos ez sokban hasonlít a turisztikai fő időszakra. Ilyenkor tavasszal kisebb mértékben jönnek elő az allergiás tünetek, leginkább a parlagfű virágzása – július vége és az augusztus hónap – tekinthető a főszezonnak az allergiás megbetegedések szempontjából is.

– Mikor forduljunk panaszainkkal háziorvoshoz és mikor szükséges fül-orr-gégész szakorvoshoz elmenni?

– Ha a háziorvos a gyorsabbnak tűnő megoldás, érdemes előbb hozzá elmenni és ő majd eldönti, hogy szükséges-e a szakorvosi vizsgálat. De természetesen allergiás vagy krónikus panaszok esetén nyugodtan lehet közvetlenül fül-orr-gégészhez is fordulni.

– Melyek a leggyakoribb fül-orr-gégészeti beavatkozások?

– Felnőtteknél az allergiás megbetegedések szövődményeként az orrpolip kialakulása esetleg párosulva egy krónikus orrüreggyulladással már lehet egy műtét indikációja. Gyermekeknél a leggyakoribb műtéti beavatkozás az orrmandula eltávolítása. Jó tudni, hogy az orrmandula akár vissza is nőhet, de 13 éves kor körül elsorvad. Ha mégis megmarad egy felnőttnél, akkor az kórosnak tekintendő.

– Milyen eszközökkel dogozik egy fül-orr-gégész? Kell-e ezektől tartani? Kell-e félni egyáltalán egy fül-orr-gégészeti vizsgálattól?

– Különböző egyszerű kézi műszerekkel, endoszkóppal dolgozunk. Bár a közhiedelemben még mindig él az a téves nézet, hogy egy fül-orr-gégészeti vizsgálat gyakran ér véget a fül vagy az arcüreg felszúrásával. Fontos leszögezni, hogy ez nem fedi a valóságot, hiszen a szakma alapvető szemléletváltozása miatt már nagyon ritkán alkalmazandók ezek a módszerek. Vagyis egyáltalán nem kell félni, a fül-orr-gégészeti vizsgálat általában teljesen fájdalommentes!

A cikk a LIFE Egészségcentrum támogatásával készült.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek