2017. szeptember 19. kedd Vilhelmina
Menü

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

Ahol szerét ejtették az országnak (Fotó: Barna Béla)

FEHÉRVÁR 500 TIPP, avagy kinek ajánljuk az igazi Pusztaszert? A Fehérvártól mindössze 170 kilométernyire fekvő falu azoknak ajánlott, akik kíváncsiak rá, hogy a honfoglaló magyarok vezérei hol ejtették szerét az ország dolgának, vagyis hol tartották az első országgyűlést. Persze a környéken túrázhatunk, lovagolhatunk és élvezhetjük az igazi alföldi idillt is.

Az emlékparkja miatt hatalmas látogatottságnak örvendő Ópusztaszer árnyékában találjuk meg a vele egyébként sokszor összekevert Pusztaszer nevű falut és környékét. Ide sokkal kevesebben látogatnak el, de ez talán csak előnyére válik, s úgy érezhetjük túránkon, hogy mi fedezzük fel az igazi Pusztaszert.

Az Alföld közepén, Budapesttől 140, Szegedtől 40 kilométerre található az a hely, ahol Anonymus „Gesta Hungaroruma” (A magyarok cselekedetei) szerint a honfoglaló magyarok vezérei szerét ejtették az ország dolgának, vagyis itt tartották az első országgyűlést. E hely aztán sok évszázaddal később a Szegedhez tartozó Alsó-Pusztaszer és a Kecskeméthez tartozó Felső-Pusztaszer néven vált külön. E kettős viszony már akkor keveredést és versenyt eredményezett: a kecskemétiek 1896-ban Felső-Pusztaszeren a hét vezérnek állítottak emlékoszlopot, versengve a szegediek által, az akkori Sövényházán (a mai Ópusztaszeren) emelt Árpád-emlékművel. 

Állítólag a honfoglalók hordták össze a halmot (fotó: Barna Béla)

A sokáig döntetlennek tűnő viszony az 1970-es években dőlt el, Erdei Ferenc és Trogmayer Ottó kezdeményezésére ugyanis az Árpád-emlékmű körül 55 hektáros emlékpark létesült. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ma látogatók tízezreit(!) vonzza, a pusztaszeri emlékművet pedig csak a kirándulók töredéke keresi fel (bár a névzavarból azért néhányan eltévednek, s ha már ott járnak, megnézik az eldugottabb látnivalót is). Ezen eldugottabb falura és környékére szeretném most az fmc-olvasók figyelmét irányítani, már csak azért is, mert Pusztaszeren vezet keresztül a Csengele faluból induló, Ópusztaszerig vezető piros sáv jelzés.

A környék egy régi Csongrád megye térképen

Pusztaszer falu egyébként könnyen megközelíthető: a Budapestet Szegeddel összekötő 5-ös számú (E75) főúttól mindössze 3 kilométerre fekszik egy bekötőúton. Rögtön emellett találjuk az első látnivalót: a temetőben álló, kuriózumnak számító ravatalozót Makovecz Imre tervezte 1990-ben, a kultikus hangulatú, színes kerámia domborművek pedig Péterfy László munkái. 

Pusztaszer fő látnivalója a falutól egy kilométerre északnyugatra található: a temető után az Árpád-majorig bő egy kilométert gyalogolva, majd a majort elhagyva annak kerítésénél balra fordulva közelíthetjük meg legkönnyebben, de a falun belül is ki van táblázva, a Kossuth utcán kell észak felé fordulni az emlékmű felé.

Huba és Előd az emlékmű oldalán (Fotó: Barna Béla)

Az obeliszk alapkövét Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, 1896. június 20-án helyezték el Pusztaszeren, két héttel hamarabb, mint Sövényházán. A Magyar Országos Diákszövetség Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emeltette a 13 méter magas oszlopot, melyet egyébként Pataky Imre kecskeméti rajztanár tervezett és a pesti Gerenday Antal És Fia kőfaragó cég faragott ki 1898-ban. Az ünnepélyes avatóra azonban különböző okok miatt 1900. június 24-ig kellett várni.

Az emlékmű felirata: „Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség!” Oldalain a vezérek arcképének bronz domborművei: Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm láthatók. A magas obeliszk egy 10 méter magas halmon áll, melynek földjét a hagyomány szerint a honfoglalók első országgyűlése idején a résztvevők a sisakjukban hordták össze.

Igaz vagy sem, az biztos, hogy Pusztaszer nevét sokan megénekelték, sokféle nézőpontból Katona Józseftől Vörösmarty Mihályon, Jókai Móron és Juhász Gyulán át Ady Endréig. Igaz vagy sem, de a bakancsos turista az oszlop tövében egy kicsit elmélkedhet arról, hogy a Pusztaszer név a magyarság számára az 1100 évvel ezelőtt megkötött törzsi és nemzeti szövetséget jelenti, azt a helyet, ahol Árpádék és a törzsek vezérei egységet hirdettek az új ország, a Kárpát-medence jóban és rosszban való megvédésére.

Hangulatos erdei séta Pusztaszeren az erdőben (fotó: Barna Béla)

A hely egyébként érintési pontja a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség által kiírt „A honfoglalás emlékezete” című túramozgalomnak. Az emlékmű melletti hangulatos erdőben padok és tűzrakóhelyek várják a vándort. Az emlékmű és a körülötte lévő erdő a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű Természetvédelmi Területhez tartozik. A 3,7 hektár kiterjedésű területet a 6/1990. (III. 31.) KVM rendelettel nyilvánították védettnek. És még valami: szintén az emlékmű közelében egy szép 200 éves tanyaépületben, a pusztabíró egykori házában működött 1987-től negyedszázadon át a fővárosi Zichy Galéria Alkotóháza.

Az emlékmű és alkotóház mellől érdemes túrázni egyet Csengele irányába a piros sáv jelzésen, mely útvonal egyébként elkészültekor, az 1980-as évek második felében Bács-Kiskun megyén keresztül a Pest megyei piros jelzéssel volt összeköttetésben. A piros sáv a hét vezér oszlopától a Kisteleki erdőn át vezet, mely erdő jelen sorok írója szerint az Alföld egyik leghangulatosabb erdeje.

Erdei pinty Pusztaszeren (fotó: Barna Béla)

De nem csak a telepített fekete nyár, fűz, eper, akác és fenyőerdők Pusztaszer környékének természeti értékei, hanem a falu keleti határán 1976-ban létesült 22226 hektáros Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Ennek egyik értékes része a falutól keleti irányban négy kilométerre fekvő Dongér-tó vagy más néven Büdösszék, mely nevet onnan kapta, hogy a nyaranta kiszáradó tó fenekén a vízben addig felszaporodott kékalga kellemetlen szag kíséretében bomlik el. A tó mellett kilátótorony is van, de ne gondoljuk, hogy ha feltétlenül a nyári büdösben akarunk túrázni, akkor könnyű dolgunk van, a kilátó meglátogatásához ugyanis külön engedély szükségeltetik. Hogy miért? Mert a Pusztaszer melletti tó madárvédelmi szempontból nemzetközi jelentőségű terület: megpihennek itt kócsagok, gémek, cankók, pólingok, partfutók, előfordul rétisas, halászsas, vándorsólyom és rétihéja is, legértékesebb fészkelő madarai azonban a széki lile, a gólyatöcs és a gulipán. Néhány kilométerre Pusztaszertől északkeletre, de már Csanytelekhez és Bakshoz közelebb fekszik az ugyancsak védett, érdekes nevű Csaj-tó.

Máté Bence Pusztaszeren, az egyik fotóles mellett (fotó: Barna Béla)

S ha már madarak, említsük meg, hogy Pusztaszer polgármesterének elsőszülött fia, az 1985-ben született Máté Bence itt Pusztaszeren, az általános iskolában a madarász szakkörök hatására indult el a természetfotózás útján. Bence 15 éves korától öt éven át elnyerte Az év ifjú természetfotósa címet. 2002-ben a BBC Az év természetfotósa díjasa, 2005-ben a BBC Eric Hosking-díjasa (60 ország 32 ezer fotója közül jutott a legjobbak közé). 2005-ben Az év legjobb madárfotósa világdíjat is elnyerte, 2006-ban pedig a naturArt Az év természetfotósa címmel tüntette ki.  

Van tehát túrázni-, nézni- és látnivaló az igazi Pusztaszeren is. Igaz, ez nem oly harsány és turistáktól zsúfolt, mint Ó előnevű társa, de aki selymes homokon egy szép és árnyas alföldi erdőben akar egy kellemeset túrázni, látni néhány ritka madarat és egy eldugott emlékművet, akkor mindenképp vegye céltudatosan ide az irányt, na és persze ne mérgelődjön ha eltéved, pláne meg ne dohogjon, hogy nincs itt semmi. Van, csak fel kell fedezni!

Ha a pusztaszeri nyugalmat szeretnénk átélni, a faluban van néhány szálláshely is: a Pusztabíró Háza vagy a Németh Tanya Vendégház is jó választás. Ha egész hétvégét szánunk a környékre, a falun túl, a közeli városokban (Szegeden, Kiskunfélegyházán) is bóklászhatunk, vagy kiegészítésként fürödhetünk egyet mondjuk Kiskunmajsa strandján. 

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • img
    Krokodil ölt meg egy indonéz sámánt
  • img
    Nem biztonságos Észak-Korea felett repülni
  • img
    ENSZ-közgyűlés - Trump: Észak-Koreát teljes megsemmisülés fenyegeti
  • img facebook img
    Fehérvár TV

A hét embere

Eseménynaptár

Meg ez is van

  • img
    Szakadó esőre figyelmeztetnek
  • img
    Árhullám a Rábán és a Murán
  • img
    Házak tízezreiben nincs áram Romániában
  • img
    Továbbra is folyamatos a toborzás Fejér megyében
  • img facebook img
    Fehérvár TV
  • img
    Oktatási törvény - aláírta az ukrán házelnök
  • img
    HPV - jövő tavasszal olták a fehérvári fiúkat
  • img
    Emlékkoncertet ad a Linkin Park
  • img
    Világrekord született