2017. június 28. szerda Levente, Irén
Menü

Horvátország barokk fővárosa, Varasd

A szlavóniai határvidéken Varasd volt a legerősebb végvár (Fotó: Barna Béla)

FEHÉRVÁR 500 TIPP, avagy kinek ajánljuk Varasd városát? A Fehérvártól 210 kilométernyire, azaz bő kétórányi autózásra fekvő helyet a barokk kisvárosok és a gótikus várak kedvelőinek javasoljuk. Ez a kirándulás is tökéletes kisgyerekekkel, pláne ha a városi séta mellé a hétvége másik napjára egy kis termálfürdőt is beiktatunk a közeli Muraszentmártonban. Az általunk kipróbált és tesztelt szállástipp ehhez: Apartments Lapaz, ahol a tetőtéren jakuzzizhatunk.

Az idegenforgalmi prospektusok Varasdot (Varaždin) Horvátország barokk fővárosaként reklámozzák, az óváros barokk épületei fantasztikusak, de fontos látnivaló még a gótikus Erdődy-vár is. És mindez a magyar határtól mindössze 40 kilométerre.

 

Székesfehérvár és Varasd távolsága

Ha a horvát tengerpartra utazunk, vagy a nyaralásból hazafelé jövünk, érdemes az autópályáról letérni egy pár órás városi sétára, hogy megismerjük Varasdot (horvátul Varaždin), Észak-Horvátország legnépszerűbb turistacélpontját, mely a letenyei határátkelőtől mindössze 41 kilométerre fekszik. De természetesen önálló célpontként is számításba jöhet. 

Van a városnak kellemes óvárosa sok barokk palotával, több múzeuma és galériája, valamint van egy szép vára is. Induljunk most egy sétára az első horvát királyról, Tomiszlávról elnevezett főtérről (Trg kralja Tomislava)! A tér domináns épülete az 1791-ben átépített városháza (Gradska vijećnica) egy nagy toronnyal. A barokk átépítés előtti városháza egyébként 1523-ban épült, és Brandenburgi György adományozta a városnak (Brandenburgi vette el feleségül Frangepán Beatrixot, Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak az özvegyét).

Horvátország nem csak a tengerpartból áll (fotó: Barna Béla)

A főtérről sugárirányban ágaznak ki a széles sétálóövezetet alkotó óvárosi utcák, amelyeket szép, XVIII. századi épületek szegélyeznek. A főtéren található még a Draskovics grófok palotája (Palača Drašković). Ezt a palotát nem lehet nem észrevenni: a barokk kapu fölött aranyozott címert láthatunk, amelyben 2 golyót tartó griffmadár és 2 koronás sárkány is van, melyek csillagot tartanak fel. A Draskovics család tagjai harcoltak Nagy Lajos oldalán Itáliában, Mátyás király oldalán Jajca ostrománál, de sok jeles ember, püspök és országbíró is kikerült a család tagjai közül. A tér túloldalán pedig a XIX. században épített püspöki palota áll.

A főtértől nyugatra kiágazó Franjevački téren áll a híres kétemeletes pazarul pompás Patacsics-palota (Palača Patačić), mely 1764-ben épült. Egykor nyüzsgő társadalmi élet folyt benne. Franjo Patačić és felesége Katalin asszony fényes táncmulatságokat, színházi előadásokat rendezett itt. A tér másik oldalán magasodik a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett ferences templom (Crkva Svetog Ivana Kristitelja), a templom mellett pedig Grgur Ninski püspök szobra áll. 

Horvátország kulturális, politikai és kereskedelmi centruma volt Varasd, 1756-ban pedig az ország fővárosa is (fotó: Barna Béla)

És bolyonghatunk a sok szép barokk palota között. Említésre méltó még a Wasserman-Kreuz-palota (1785), a Petković-palota (Trg Slobode, 1767), a Patačić-Puttar-palota (Zagrebačka utca) és a Kereskényi-palota (Draskovics utca 4.). Nekem személyes kedvencem a Prassinsky-Sermage-palota (Miljenka Stančića tér 3., 1750). 

De hogy kerül ennyi palota egy ilyen kis városba? Nos, úgy, hogy amikor Horvátország török uralom alá került, a szlavóniai határvidéken már akkor Varasd volt a legerősebb végvár, a török veszély elmúltával pedig még jobban felvirágzott és Horvátország kulturális, politikai és kereskedelmi centruma lett, majd 1756-ban konkrétan fővárosa is. Sőt, Mária Terézia az abszolutizmus megerősítése érdekében igyekezett szűkíteni a nemesség befolyását, ezért 1767-ben megalapította a horvát királyi tanácsot, melynek székhelyéül Varasdot tette meg. E fővárosi időszakban létesültek a pompás barokk kastélyok, templomok és középületek. 

Napóra Varasdon (fotó: Barna Béla)

A sok főúri palota között persze azért akad egy kivétel, az 1795-ben épült Herzer-palota (Palača Herczer, Franjevački trg 6.). Ennek az az érdekessége, hogy Franjo Herzer, az építtetője nem nemesember volt, hanem egy postás, aki nyert a lottón és meggazdagodott (utóbb persze minden vagyonát és a palotát is elveszítette).

Séta Varasdon, Horvátország barokk fővárosában (fotó: Barna Béla)

A lottómilliomos postás mellett a fővárosi paloták és Varasd virágkora is lejárt egyszer: 1776-ban tűzvész pusztította el a várost, mely után a horvát bán Zágrábba tette át a székhelyét. Így a fővárosi rangot mindössze húsz évig viselte Varasd. Ám ma ennek köszönheti, hogy az idegenforgalmi prospektusok Varasdot Horvátország barokk fővárosaként reklámozzák.

És hogy röviden említsünk egy fehérvári történelmi kötődést is: az Aranybullát kiadó II. András későbbi magyar királyt 1203 októberében saját bátyja, Imre király Varasd közelében ejtette foglyul.

 

II. Andrást 1203-ban saját bátyja, Imre király Varasd közelében ejtette foglyul (fotó: Barna Béla)

A ma 49 ezer lakosú Varasdnak van egy várkastélya (Stari Grad, Strossmayera 7.) is, a barokk óváros északi végében. A vár körbe is sétálható szépen a külső nagy sáncon és a vizesárok körül, de belül is látogatható, hiszen itt van az 1925-ben alapított városi múzeum (Gradski muzej Varaždin). 

A vár történetéről szólva az első fontos kiindulópont az, hogy Varasd már 1181-ben ispánsági székhely volt, s valószínűleg már ekkor állt itt egy földvár. Először III. Béla király idejében „castrum Garestin” néven említik egy oklevélben. 1209-ben II. András (Endre) Varasdot szabad királyi várossá tette. A tatárok által elpusztított várat IV. Béla újíttatta meg. 1397-ben Cillei Herman kapta meg Zsigmond királytól, 1440 körül pedig Cillei Ulrik kővárrá építtette át, majd halála után özvegye Brankovics Katalin birtokolta. A Cillei-Hunyadi pártvillongások idején 1446-ban Hunyadi János csapatai feldúlták. 

A XVI. században élte fénykorát Varasd vára, amikor is Domenico dell' Allio itáliai mester irányításával reneszánsz stílben átépítették. 1584-ben a király Erdődy Tamást horvát bánná nevezte ki, majd 1607-ben szolgálataiért megkapta Varasd várát is a hozzá tartozó uradalommal együtt. Ezután Varasd vára 1925-ig az Erdődyek birtoka maradt.

A trianoni békeszerződésig Varasd egyébként Varasd vármegye székhelye volt, majd tartozott Jugoszláviához is, 1991 óta pedig az önálló Horvátország egy kellemes kisvárosa. Hogy mennyire kellemes, azt jelzi az is, hogy 2014-ben a város felkerült a New York Times által összeállított „Where to Go?” listára, ami igen nagy elismerés! Az amerikai lap szerint a barokk paloták mellett a zenei fesztiválok is szerves részét képezik Varasdnak. A New York Times a Radar fesztivált emelte ki, ahol többek között Bob Dylan és Santana is fellépett már. 

Jakuzzi a tetőn Muraszentmártonban (Sveti Martin na Muri) (fotó: Barna Béla)

Ha Varasdon vagy a környékén akarunk megszállni, bőséges választékot találunk mindenféle árkategóriájú szállásból. Ha belvárosi, sétálóutcás helyet akarunk, akkor a Varasd központjában, a főtérről nem messze lévő Hotel Istra a javallt szálloda. Ha nem városit, hanem csendesebb, de termálfürdős helyet akarunk, akkor a Varasdtól 30 kilométerre fekvő Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri) az általunk kipróbált és tesztelt szállástipp a Wellness Apartments Lapaz, ahol a tetőtéren jakuzzizhatunk, de van szaunája, pezsgőfürdője és teniszpályája is. Muraszentmárton geográfiai különlegessége egyébként, hogy ez Horvátország legészakibb települése.  

Ha még jobban be akarjuk zsúfolni a hétvégénket programmal, sétálhatunk egyet a szomszédos városban, a Varasdtól 15 kilométerre fekvő, a magyar történelemből is ismert Csáktornyán is.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • img
    Megvan a zsarolóvírus ellenszere
  • img
    Emeli Sandé nyitja meg a vizes világbajnokságot
  • img
    Lángol egy budapesti társasház
  • img
    Négy együttes a Fehérvári Fúvószenekari Fesztiválon

A hét embere

Eseménynaptár

KÉRSZ MÉG?