2018. július 23. hétfő Lenke
Menü

Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?

Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?
Gyülekező viharfelhők Fehérváron 2017. május 23-án (Fotó: Horváth Reni)

Úgy vettük észre, hogy az utóbbi időben akármilyen nagy vihar, hóesés, eső jön, az gondosan kikerüli a várost. Legutóbb épp kedd volt ilyen: mindenki lélekben fölkészült arra, hogy még esernyővel és esőkabátban is elázik, aztán nem lett semmi. Eközben a fővárost elöntötte az özönvíz.

Jogos hát a kérdés, hogy ez valami véletlen, vagy van tudományos magyarázata? Netán Fehérvár a csapadékok bermuda háromszöge, hogy itt minden eső és hóesés eltűnik? Kérdésünkkel megkerestük az Országos Meteorológiai Szolgálatot, ahol Molnár László meteorológus, azt válaszolta, nem szokatlan, hogy mi így látjuk a dolgokat.

„Sokan vannak ezzel a kérdéssel így. Látják, hogy másutt esik, náluk pedig nem. Egy zivatar 8-13 kilométer magas, egy ekkora objektumot nyílt terepen akár 200 km távolságból is láthatunk. Ebből az következik, hogy sokkal többen látják azt, hogy másutt esik, mint akik a zivatarfelhő alatt vannak és náluk tényleg esik.”

Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?

Magyarország domborzati térképe (kép: esdac.jrc.ec.europa.eu)

Te tudtad, hogy Fehérvár az Alföldön van? Mert ez a tény állítólag több időjárási jelenségre is magyarázatot ad. Ilyen például a hóesés, vagy nem esés.

„A nevezetes januári hóesésből valóban Fejér és Tolna megye maradt ki (pontosabban esett a hó ezeken a területeken is, átmenetileg kifehéredett a táj, de még aznap elolvadt a meleg talajfelszín miatt) – hangsúlyozza a szakember. A legkevesebb havas nap az Alföldön van, amelynek Székesfehérvár is része, így nagyobb az esély arra, hogy kimaradjon egy havazásból, mint Somogy vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

Egyébként a meteorológus azt mondja, nincs szignifikáns különbség Budapest és Székesfehérvár éves átlagos csapadékmennyisége között. Budapest magasabban fekvő területein több esik, de a pesti oldal adatai megegyezők Fehérváréval. Van viszont abban, hogy az országban hogyan „észlelődik” és „tálalódik” az eső.

Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?

Különleges, úgynevezett mammatus felhő Fehérvár felett 2017. április 4-én  (Fotó: Horváth Reni)

„Vegyük a média hatását: Egy zivatarnak különös hírértéke van, ha az Budapesten okoz esőzést, 2 millió ember életét befolyásolva. Továbbá ott a koncentrált ingó és ingatlanvagyon miatt nagyobb károkat tud okozni egy ilyen vihar (Budapestnek is csak egy részét érintette a csapadék, a déli kerületekben alig hullott csapadék aznap) - mondja a meteorológus.
Székesfehérváron alig százezren élnek, sőt, ha a Hortobágyon történik hasonló zivatar (márpedig ott is szokott lenni szinte ugyanilyen gyakorisággal) egy hírportálon sem születik belőle cikk.”

Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?

Tornádó Székesfehérvár térségében 2017. május 15-én  (kép: idokep.hu/Tatár András)

Szóval a mi felhőink, legyenek bármily különlegesek, másoknak az ingerküszöbéig sem jutnak el. Talán ha a múltkori tornádó felkapott volna egy tehenet. Esetleg vonatot…

 DE

Ugyanezt a kérdés feltettük a fehérvári Morvai Lászlónak, akinek negyedszázada egyik legfőbb hobbija a meteorológia. Székesfehérváron 3 helyen, Szárazréten, Maroshegyen és a Palotavárosban gyűjti a csapadékadatokat, amelyeket a szekesfehervarcsapadekadatok.freewb.hu weboldalon közzé is tesz. Ő természetesen azért egy kicsit szabadabban fogalmazhat, mint a hivatásos szakember.

„Az én sokéves megfigyeléseim alapján valóban vannak igen furcsa és némely esetben a nálam hozzáértőbb szakemberek által is nehezen, vagy meg sem magyarázható esetek. Csak egy ilyet hadd említsek meg. Múlt nyáron egyik este egy jól fejlett szupercella tarolta le a Balaton majd 2/3-át, majd anélkül, hogy erejéből vesztett volna Fehérvár határáig, ahogy mi mondtuk a "FEHÉRVÁR KEZDETE" jelzőtábláig jutott, ahol szépen 2 részre szakadt és délről meg északról megkerülte a várost. De ez nem volt elég, a város közigazgatási határát elhagyva ismét egyesültek a cellák és Budapestig jutva jéggel, széllel, villámokkal taroltak. A jelenség oka máig tisztázatlan.”

De azt azért Morvai László hozzáteszi, hogy „annyit azért teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy nem egy konkrét ok miatt kerülnek el bennünket gyakrabban a viharok, nagy havazások (szerencsére a pusztító jégesők is)”.Ebből persze mi arra következtetünk, hogy fehérváriként ő is hasonlóan érzi ezt az elkerülős dolgot, mint mi.

„Olyan időjárási helyzetekben mint 23-án is volt, nehezen követhető folyamatok határozták meg, hogy hol, mikor, mekkora zivatar pattan ki, mennyi csapadék hullik le adott területen. A légköri folyamatokra természetesen hatással van az adott hely földrajzi környezete, a kisebb-nagyobb hegyek, dombok, vízfelületek, a talaj növényzete, anyaga, beépítettsége, stb…de konkrét összefüggés szerencsés esetben is csak legfeljebb egy adott eseményre állapítható meg. Nem mondhatjuk tehát, hogy a Móri-árok mint szélcsatorna rendszerint felhőoszlató, kiszárító hatású lenne - de van mikor emiatt marad el nagyobb eső... Nem mondhatjuk ki a Vértes, szárító hatását sem, ahogy a város termelte meleg levegőnek is csak némely meteorológiai helyzetben lehet döntő szerepe.”

Na legalább valamit megtudtunk: azért csak van olyan dolog Fehérváron vagy a környékén, ami hatással van a viharokra. De ahogy Morvai László fogalmaz, az utóbbi pár évben már a klímaváltozás számlájára is írhatók a nagy viharok, amikből azért néhanapján Fehérvárnak is kijut.

Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?

Nyári vihar 2016-ban  (fotó: Horváth Reni)

„Véleményem szerint a klímaváltozás miatt gyakrabban tolódnak tőlünk keletebbre azok a légköri pályák, amelyek mentén intenzív csapadékgócok alakulnak ki és ezeket még tovább erősítik a terület földrajzi sajátosságai (pl.: a Budapestet ölelő hegyek emelő hatása vagy az alföldi erőteljesebb meleg feláramlások). Ezért gyakoribbak lehetnek pl. ott a viharos események, felhőszakadások. Fehérváron, az elmúlt évtizedek során végbemenő klímaváltozás és az eleve kedvezőtlenebb földrajzi helyzet (gyakrabban alakulnak ki olyan légáramlatok, amelyek oszlatják, "eltolják" a felhőket) miatt ritkábbá váltak ugyan, de azért a város kisebb részét érintően minden évben előfordulnak heves időjárási események.”

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Erős szél - öt embert mentettek ki a Velencei-tóból
    Erős szél - öt embert mentettek ki a Velencei-tóból
  • Vörösmarty tér - forgalomkorlátozások a környéken
    Vörösmarty tér - forgalomkorlátozások a környéken
  • Zárva lesz több megyei kormányablak
    Zárva lesz több megyei kormányablak
  • HANGfoglaló - ismét segítik a feltörekvő zenészeket
    HANGfoglaló - ismét segítik a feltörekvő zenészeket

A hét embere

Eseménynaptár

  • Tízezer orvos hiányzik Németországból
    Tízezer orvos hiányzik Németországból
  • Még mindig háromórás a várakozási idő Röszkénél
    Még mindig háromórás a várakozási idő Röszkénél
  • Őriszentpéteren rendezik az őrség legnagyobb fesztiválját
    Őriszentpéteren rendezik az őrség legnagyobb fesztiválját
  • Idén először szerveznek családi Erzsébet-táborokat Zánkán
    Idén először szerveznek családi Erzsébet-táborokat Zánkán
  • Szakértő: a hatékonyabb elhárítás miatt fordulnak elő a lübeckihez hasonló egyéni akciók
    Szakértő: a hatékonyabb elhárítás miatt fordulnak elő a lübeckihez hasonló egyéni akciók
  • img
    img
    Vörösmarty Rádió
    Vörösmarty Rádió 11 új fényképet töltött fel.
  • Kampány indul a fiatalok digitális biztonsága érdekében
    Kampány indul a fiatalok digitális biztonsága érdekében
  • Szalagkorlátnak ütközött egy gépkocsi az M7-es autópályán
    Szalagkorlátnak ütközött egy gépkocsi az M7-es autópályán
  • Újra járnak a vonatok Decs és Szekszárd között
    Újra járnak a vonatok Decs és Szekszárd között