2017. december 18. hétfő Auguszta
Menü

A Washington-Moszkva forró drót

A Washington-Moszkva forró drót
A Washington-Moszkva forró drót 1985. augusztus 2-án (Fotó: Crypto Museum)

Kevés olyan távközlési berendezés van a világon, amelyről a hidegháború évtizedeiben annyi szó esett volna, mint a Moszkva és Washington között kiépített speciális távíró-, később telefonvonal. A szerkezet elsődleges célja a végzetes, nukleáris katasztrófát okozó félreértések valószínűségének minimálisra csökkentése volt, közvetlen és valós idejű kapcsolatfelvétel útján.

1963. június huszadikán Genfben, egy kisebb diplomáciai ceremónia keretein belül az amerikai és szovjet külügyminisztériumok szóvívői aláírtak egy szándéknyilatkozatot, amelyben a felek egyetértettek a két nagyhatalom közötti közvetlen kommunikációs vonal kiépítésének fontosságában. A köznyelvbe a „forró drót” szóösszetételként bevonult szerkezet megszületett.

Szovjet ötlet volt

A két szuperhatalom közötti azonnali távközlési kapcsolat gondolata először a szovjetekben fogalmazódott meg, amikor a koreai háború által okozott nemzetközi feszültség olyan szintre emelkedett, hogy egy atomcsapás lehetősége is benne volt a levegőben. 1954-ben az amerikai és szovjet műszaki szakértők közösen ki is dolgozták a technikai feltételeket, de a diplomáciai hangulat elmérgesedése folytán a politikusok már nem folytatták a sokat ígérő tárgyalásokat.

Perceken múlhat

A szembenálló nagyhatalmak vezetői évtizedeken keresztül vagy személyesen cseréltek eszmét (ezek voltak a sokat emlegetett, szakértők által hónapokon át előkészített, az esetek többségében roppant formális csúcstalálkozók), vagy közvetítőkön (nagyköveteken, minisztereken) keresztül. Az első verzió megszervezése mindig időigényes volt, a második pedig óhatatlanul magában hordozta az első számú vezetők akaratának szándékos vagy gondatlan torzítását, a visszacsatolás nehézkességéről nem is beszélve. Valódi, az atomkorszakra jellemző krízishelyzetben, amikor nemhogy órák, de percek is számíthatnak, egyik módszer sem tűnt biztonságosnak.

Rakétaválság, mint katalizátor

A kubai rakétaválság néven elhíresült eseménysorozatnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy mindkét fővárosban ismét elgondolkozzanak az akkor már nyolc éve pihentetett lehetőségen. 1962 őszén a Kennedy-adminisztrációnak nyolc órára volt szüksége ahhoz, hogy Hruscsov háromezer szavas, Washingtonnak szóló levelét desifrírozzák és további négyre egy megfelelő válasz elküldéséhez. Ez a tizenkét óra majdnem végzetesnek bizonyult: a biztonságpolitikai közhely szerint a világ sem addig, sem azóta nem állt olyan közel egy totális nukleáris háború kirobbanásához.

A Washington-Moszkva forró drót

Néhány szovjet rakéta, amit Kubába telepítettek (Fotó: Crypto Museum)

A lélektani pillanat

Ez volt az a pillanat, amikor úgy a Kremlben, mint a Fehér Házban rájöttek, ha a világpolitika két nagy játékosa nem épít be egy biztonsági szelepet az egymás között zajló kommunikációs forgatókönyvekbe, a másik fél egy rosszul értelmezett, tévesen dekódolt lépése (vagy egy valótlan hírszerzési értesülés) végzetes következményekkel, ne adj' isten atomcsapással járhat. A kockázatot mindketten vállalhatatlannak minősítették, az egész felelősen gondolkodó emberiség nagy megkönnyebbülésére.

Drótok ideje

A forró drót eleinte egy egyszer használatos kódon alapuló duplex (tehát egyidejű, kétirányú kommunikációt is lehetővé tevő) távírórendszer volt, melynek két végpontját Moszkvába, illetve Washingtonba telepítették. A rejtjelzett információ a Moszkva – Helsinki – Stockholm – Koppenhága – London – Washington útvonalon, kábeleken cikázott oda-vissza, de a biztonság kedvéért egy tartalék rádiókapcsolatot is felfektettek Afrikán, a marokkói Tangeren keresztül. Ez utóbbit végül soha nem használták.

A Washington-Moszkva forró drót

Az üzenetek útja (Fotó: Crypto Museum)

Az első bevetés

Az új rendszert élesben 1967-ben, a hatnapos közel-keleti háború során próbálták ki. Brezsnyev azért vette fel soron kívül a kapcsolatot Johnson elnökkel, hogy az izraeli partok mentén egymáshoz aggasztóan közel került szovjet hadihajók és az amerikai Hatodik Flotta közötti minden feszültséget megelőzzenek, s a már meglévőket tisztázzák. A forró drót beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a két oldal haditengerészei farkasszemet néztek ugyan egymással, de – a világos parancsoknak köszönhetően – egyik oldal sem produkált egyetlen félreérthető gesztust sem. Ahogy mondani szokás: már megérte.

Jönnek a műholdak

A hetvenes évek korszerűsítései után az Afrikát érintő rádiókapcsolatot megszüntették, s ezzel párhuzamosan a műholdak vették át a főszerepet. Amerikai részről az Intelsat-szisztéma, szovjet oldalról a Molnija-rendszer, kicsit később a Horizont osztályú geostacionárius távközlésiműhold-család biztosította a kommunikációt, kikerülve így a közvetítő országok fizikai területét. Ettől a korszaktól kezdve a kétoldalú információáramlás keretein belül már valós idejű hang-, mozgókép- és szélessávú adattovábbítási csatornák is az orosz, illetve az amerikai politikai felső vezetés rendelkezésére állnak.

Létjogosultsága bizonyított

Noha a kétpólusú biztonsági világrendszer megszűnt, s az atomháború veszélye (legalábbis a nukleáris csapás lehetőségével hivatalosan és deklaráltan rendelkező államok részéről) a minimálisra csökkent, a forró drót továbbra is jó szolgálatot tesz – politikusoknak és katonáknak egyaránt. Legutóbb az iraki és az afganisztáni háborúk kapcsán használták ki a felek a rendszer teljes kapacitását, s a világ fajsúlyosabb konfliktusait figyelembe véve biztosak lehetünk abban, hogy a Vörös Telefonnak is nevezett kommunikációs csatornára a jövőben is szükség lesz. Reménykedjünk, hogy az egyeztetési akarat mindkét érintett fővárosban továbbra is fennmarad!

A Washington-Moszkva forró drót

A forró drót a közhiedelem szerint (Fotó: wikipedia.org)

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Az év utolsó disputája – Szabó Ferenc lesz a vendég
    Az év utolsó disputája – Szabó Ferenc lesz a vendég
  • Kigyulladt egy földgázkút a román-magyar határ közelében
    Kigyulladt egy földgázkút a román-magyar határ közelében
  • Káosz - megbénult egy időre a légi közlekedés Atlantában
    Káosz - megbénult egy időre a légi közlekedés Atlantában
  • A mosoly is az arcunkra fagyhat!
    A mosoly is az arcunkra fagyhat!

A hét embere

  • Migrációkutató Intézet: még a Szahara előtt meg kellene állítani a migránsokat
    Migrációkutató Intézet: még a Szahara előtt meg kellene állítani a migránsokat
  • Elindult a Debrecen-Moszkva járat
    Elindult a Debrecen-Moszkva járat
  • Övé a világ legdrágább otthona
    Övé a világ legdrágább otthona
  • Diótörő - családi koncert holnap
    Diótörő - családi koncert holnap
  • NAV - nem lesz ügyfélfogadás Bicskén és Sárbogárdon január 2-án
    NAV - nem lesz ügyfélfogadás Bicskén és Sárbogárdon január 2-án
  • 116 éves volt - meghalt Európa legidősebb embere
    116 éves volt - meghalt Európa legidősebb embere
  • Kisebb robbanás volt Hamburgban
    Kisebb robbanás volt Hamburgban
  • Saját márkanevet kaphat a szabolcsi alma
    Saját márkanevet kaphat a szabolcsi alma

Eseménynaptár