7 évnél régebbi cikk

Az Adria talán legszebb tengerpartja: Baška
Fehérvár Médiacentrum fotójaAz Adria talán legszebb tengerpartja: Baška

FEHÉRVÁR500 TIPP, avagy kinek ajánljuk Baška tengerpartját? A Fehérvártól 483 kilométernyire, azaz mindössze ötórányi autózásra fekvő tengerpartot egyszerűen a hangulatos mediterrán kisvárosok és a legszebb tengerpartok rajongóinak ajánljuk. Lehet itt strandolni, egyszerűen üdülni az Adria egyik legjobb helyén, de a túrázást sem kell nélkülöznünk a tengerparti ösvényeken. Szó mi szó, legyen bármennyire is szubjektív, cikkírónknak ez a kedvenc a horvát tengerparton.

A Kárpát-medencéhez legközelebbi tengernél, az Adriánál találjuk Krk szigetét, annak is a déli végénél két kis hegyvonulat között egy piciny falut, Baškát. Krk Horvátország legnagyobb, 410 km²-es szigete, bár dúl a vita, hogy ezt a címet Cres szigete (404 km²) érdemli ki. Krk szigetének legdélibb települése a 981 lakosú Baška egy sziklakatlan és a tengeröböl közti 1-2 km széles parti sávban fekszik, a Bašćanska Draga öböl partján, zord kinézetű hegyek és sziklák ölelésében. 

 

A Kárpát-medencéhez legközelebbi tengerpartok egyike Baška

A szigetre az 1309 méter hosszú, igen impozáns magas ívű Krki-hídon (Krčki most) juthatunk el, mely elkészültekor (1980. július 19-én) a világ legnagyobb beton ívhídja volt. A hídtól Krk városáig lágyabb, onnan pedig egy kanyargós, meredek szakaszokkal nehezített, nyaktörő út vezet Baškába, tengerparti nyaralásunk helyszínére.

A településről szólva el kell mondani, hogy a falu történetének egyik fordulópontja az, amikor 1380-ban a velenceiek felégették egy Magyarországgal vívott háború során (Krk szigete ugyanis ekkor a magyar király jogara alá tartozott). A túlélők lent, a mai falu helyén kezdtek új életet: a bašćanik sokáig halászatból, hajózásból és juhtenyésztésből éltek, de a baškai bor neve is sokáig jól csengett a szárazföldön. A filoxéra azonban ezt a vidéket sem kímélte: az ültetvények az enyészetté lettek. S míg 1850-ben 2360 lakosa volt a falunak, addig 1971-ben már csak 825.

Megoldást csak a turizmus hozott: az egykori borospincékből vendéglők és butikok lettek, és 1985-ben, a horvát turizmus legjobb évében egyetlen augusztusi napon a 900 helybeli 9000 külföldit látott vendégül. Ez manapság is így van, ami nem is csoda. A falu közel 2 km hosszú, finomkavicsos strandja (a horvátok Vela plazanak hívják) közel s távol az egyik legszebb fekvésű strand. Erre rájön még az, hogy az Európai Értékelő Bizottság Környezetvédő Alapítványa (FEEE) a Horvát Köztársaság tengerparti üdülőhelyeit a 2000-es évben összesen 5 Európai Kék Zászlóval jutalmazta. Ezek egyikét pedig Baška kapta. A kék zászló a megőrzött természet, a pihenést, felüdülést szolgáló környezet és nem utolsósorban a tiszta tengerpart védjegye. A Vela plaza így Baška jelképévé, s egyben a Horvátországban található minőségi strandok standardjává vált.

 Azért itt kávézni nem olyan rossz – ez a tengerpart szerepel a Croatia top 10-ben (fotó: Barna Béla)

Baška szerepel a Croatia top 10-ben is, mely a 10 legszebb horvát üdülőhely az idegenforgalmi hivatal rangsorolása szerint. S Baška valóban szép, fantasztikus élmény sétálni kis utcácskáiban, megnézni a település 1722-ben épült templomát, mellette pedig a kicsiny helytörténeti múzeumot, vagy rápillantani a falu központjában a baškai turizmus úttörőjének, Emil Geistlich-nek a szobrára és onnan a tengerre, majd beülni a falu tengerparti kávézóiba, ahonnan például jól látszik Prvić. A kopár mészkősziget szemben fekszik a faluval: ez a lakatlan sziget az élőhelye és egyben védett rezervátuma a fakókeselyűknek (Gyps fulvus), melyek a meredek sziklafalakon fészkelnek. Szárnyuk fesztávolsága 3 méter, s órákig képesek egyetlen szárnycsapás nélkül vitorlázni. Prvićtől délre még két kis sziget fekszik a tengerben: az ugyancsak lakatlan Sv. Grgur, tőle keletre pedig a II. világháború utáni évek hírhedt börtönszigete, Goli.

Prvić lakatlan szigete a háttérben (fotó: Barna Béla)

Baškából érdemes egy sétát tenni a közigazgatásilag hozzá tartozó Jurandvor faluba: az itteni Szent Lucának (Sveta Lucija) szentelt templomban találták meg a híres Baškai táblát (Bašćanska ploča), melynek eredetijét Zágrábban (a Strossmayer Klasszikus Művészeti Múzeumban) őrzik, itt a másolat található. A kőtábla 2 méter széles, 1 méter magas és 800 kilogramm. Ez a legősibb horvát nyelvemlék, kb. 1100 éve keletkezett: a templom építésére vonatkozó adatokat és a Zvonimir király adományleveléről szóló feljegyzés tartalmazza. Érdekessége a cirill írás elterjedése előtti ún. glagolica írásmód. Magát a Szent Luca-templomot egyébként a IX. században építették a bencés szerzetesek egy római villa helyén.

S ha már unjuk a várost, a kultúrtörténeti emlékeket és a strandot is, induljunk el túrázni: a falu környékén összesen 60 kilométernyi, 14 kijelölt turistaút van, melyek számtalan öbölhöz, templomhoz, vagy tenger felett magasodó kilátóhoz vezetnek.

A temető környékéről nyílik az egyik legszebb kilátás a tájra (fotó: Barna Béla)

Baška környéki túráinkat érdemes a sziget kopár, déli csücskéhez vezető turistaúton kezdeni: a Škuljica-fokhoz vezető négy kilométer hosszú piros jelzésű út két órát vesz igénybe, és igen kopár területen halad. A fokot a víz felől is megtekinthetjük, ha Baškában felszállunk egy Rab szigetére tartó kompra. A Škuljica-foktól visszafelé haladva egy kisebb gerinctúrát is tehetünk a kék jelzésen, mely Krk szigetének legmagasabb pontjára, az 568 méter magas Obzovára visz fel. Az Obzova egyébként a piros jelzésen is elérhető két és fél óra alatt Draga Bašcanska településről.

Szintén érdekes túra a Zablaće autóskemping mellől induló zöld jelzésen végigmenni, keresztezve a sziget déli hegyvonulatát: a 8 km-es út az autóval csak 40 km kerülővel elérhető St. Baška településre visz. Túráink során szinte mindenhol látni kőfalakat: ezeket a habarcs nélküli kőépítményeket a horvátok gromače-nak hívják, s a pásztoroknak a legelő határát mutatták, a földművelőknek pedig védelmet nyújtottak.

A sziget déli hegyvonulata után most nézzük a falut északkelet felől védő mészkőhegyek túralehetőségeit! Első bemelegítő túránkon érdemes a kék jelzést követni, mely a falu felett emelkedő Szent Iván-temetőkápolnához (Sveti Ivan groblje) vezet. A sárga, négyszintes harangtorony a tengerpart bármely pontjáról jól látható. Itt állt eredetileg a régi falu, melyet a velenceiek égettek fel 1380-ban. Ma egy hangulatos temető, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a tájra. Erről a helyről írta Szarka Sándor a következőket:

„A kápolnát talán a világ legbékésebb, noha ma is használatos temetője veszi körül. A sírok között sós tengeri szél fúj, a hegyoldal alján mint valami makett, csöndesen húzódik meg a város, messzebb pedig a tenger, a környező hegyek és a végtelen égbolt látványa olvad össze a horizont alján. Ideális hely az élet múlandóságán és hiábavalóságán elmélkedni. Az ódon sírok nyugalmát hátborzongatóan ellenpontozzák a tengerparton látható apró alakok: fürdőzők ezrei, akik szó szerint lubickolnak az élet örömeiben”.

A baskai tengerparton lubickolhatunk az élet örömeiben (fotó: Barna Béla)

A temetőkápolna után folytassuk tovább utunkat felfelé a kéken! Másfél óra után elérjük a „Holdhoz vezető út” 380 méteres platóját, melyről gyönyörű a kilátás a szárazföldön magasodó, Nemzeti Parkká nyilvánított Velebit hegység csodálatos hegyláncaira. A másik fantasztikus túraútvonal a hegyek ezen részén a Mala Luka-ba (Kis-öbölbe) vezető 8 kilométeres piros jelzés: érdekesség, hogy a fantasztikus sziklás öblökbe vízitaxival is kijuthatunk, visszafelé pedig túrázhatunk, vagy akár fordítva. Ha oda-vissza gyalog tesszük meg az utat, érdemes egy kis kitérőt tenni a Vrženica szurdokvölgyébe is. Másik érdekessége ezen útvonalnak, hogy keresztülvezet az Adria egyik legszebb strandján, mely egyben FKK Bunculuka néven naturista kemping is. Itt senki nem ütközik meg azon, ha „áttúrázunk” ezen területen, de fordítva sem: a német, olasz, holland, lengyel és sok más nemzet naturistái néha meztelenül túráznak (!) a gyönyörű fehér sziklákon vezető jelzett ösvényeken. Senki sem kukkol, mindenki élvezi a paradicsomi állapotokat: túrázni, meztelenül a tenger kékje mellett, a mediterrán hegyek oldalában bizony érdekes élmény volt közép-európai erdőkhöz szokott turistaszememnek. Ezzel kapcsolatban még egy apróság: a naturizmus, a köztudattal ellentétben nemcsak puszta öncélú meztelenséget, napimádást jelent, hanem a természettel való harmonikus együttélést is. Ez azt is jelenti egyben, hogy a naturisták bizony sokkal inkább tisztelik a természetet és sokkal inkább természetbarátként viselkednek, mint néhány hazai erdőjáró turistatársunk.

Összefoglalva, a Baška környéki túránknak van egy nagy előnye. A túrautak zömén nagyon sok helyen csobbanhatunk az Adriában. A túrázás miatt nem kell lemondani a tengeri fürdésről és fordítva: a tengerparti nyaralás miatt nem kell lemondani a túrázásról.

 

Hangulatos kávézó a kristálytiszta víz partján (fotó: Barna Béla)

És akkor a végére néhány praktikus infó: Baška távolsága közúton Székesfehérvártól mindössze 483 km, az autópályákon kívül a krki híd is fizetős. A horvátországi autópálya-fizetőkapuknál horvát kunával vagy euróval is fizethetünk, de bankkártyát is elfogadnak: a magyar határtól Rijekáig 112 kuna az ár, a Krk-híd pedig 35 kuna (egy kuna 43 forint körül van 2017 kora nyarán). 

Szállás sok van a faluban, de mivel népszerű hely, érdemes jóval előbb foglalni. Jelen sorok írója tesztelt már itt egyszerű kiadó szobát is és lakott a háromcsillagos Hotel Corinthia Baškában is (itt kb. 38 ezer forint egy kétágyas szoba két főre, egy éjre). Ebből is látszik, hogy Baska Horvátország drágább árfekvésű úticéljai közé tartozik. Szállásügyben ha meztelenül akarunk kempingezni, akkor a 3 csillagos FKK Bunculuka naturista kemping ajánlható, ha felöltözve, akkor a 2 csillagos Zablaće kemping

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek