2017. november 24. péntek Emma
Menü

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések
Könnyű elveszni a sok ismeretlen kifejezés között (Fotó: pinterest.com)

Az emberek jelentős része még napjainkban sincs tisztában mai kütyüsített, túlokosított világunk technológiához kötött kifejezéseivel. Kicsit szomorú is vagyok emiatt, de azért ennek okát nem feltétlenül a felhasználókban kell keresni. Az elmúlt tíz, tizenöt évben igencsak felpörgött világunk technikai fejlődése.

A nagy gyártók szinte évente jelennek meg újabb és újabb fejlesztésekkel, és ezért persze nekünk felhasználóknak újabb és újabb kifejezésekkel kell megismerkednünk. Ez persze jórészt a marketing. Na, nem mintha a gyártók nem fejlesztenének ténylegesen új dolgokat, de hogy azoknak mi lesz a nevük és hogyan fogják bedobni a köztudatba, annak azért vannak a tudományon kívüli szempontjai is. Például, hogy mi vevők könnyen (?) megtanuljuk, megszokjuk az új funkciókat.

De annyi funkcióhoz és technikai tudáshoz kötött szakkifejezéssel és rövidítéssel kell már együtt élnünk, hogy lassan egy hűtő vásárlásához is lexikon kell. No, nem mintha nehezemre esne kikutatni, utánanézni a neten egy-egy típus pontos tudásának, de nem mindenki lehet olyan kocka, mint én. Ez nem is várható el, bár azért előbb-utóbb a technikai szakkifejezésekkel és azok zanzásított jelentésével muszáj lesz mindenkinek megismerkednie, vagy legalább azt tudni, hogy hol is nézzen utána. Ennek hiányában sajnos nagyon el lehet veszni, sőt akár még be is csaphatnak.

Volt olyan ügyfelem, aki konkrét tudás hiányában, jószándékú vásárlóként kapott csúcskategóriás tévékészüléket egy helyi nagyáruházban úgy, hogy az már a vásárlás napján sem volt újnak tekinthető modell. A konkrét eset ismerete nélkül is elképzelhető ez, mert bizony nehéz egy laikusnak különbséget tenni a HD Ready, HD, full HD, UHD mozaikszavak között. A lényeg, hogy a HD mindegyikben ott van. De nem a nagyáruházi hozzáállásról akarok értekezni, inkább csak arról, hogy mindig is voltak és mindig is lesznek, akik kihasználják mások tudatlanságát. Erre szoktam mondani, hogy cipőt a cipőboltból, kenyeret a péktől. Már ha nem vagyunk magunkban biztosak.

De, hogy ez ne így legyen, segítek pár elterjedtebb és néhány kevésbé ismert, vagy csak rosszul használt, értelmezett rövidítés, szakszó értelmezésében.

NO FROST, akkor ezt már sosem kell leereszteni?

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések

A No Frost, sosem jegesedő hűtő rejtett ventilátora és hűtőbordája, mely, ha megáll a sok jégtől, akkor nem hűt tovább a hűtő

Azért kezdem pont ezzel, mert nemrég éppen velem esett meg. NO FROST – hirdetik a gyártók a hűtőkön. Lassan már régi, hagyományos, magában vastag jeget növesztő hűtőt nem is lehet kapni. De tényleg nem kell leereszteni? A kezelési leírások szerint nem. Annyit írnak, hogy évente egyszer javasolt a hűtő kikapcsolt állapotban történő higiéniai tisztítása. Pont. Ez ugyebár nem egyezik azzal, hogy jégtelenítsük, lévén nincs is benne jég, csak ventilátorok által keringetett fagyos levegő. Persze megvan a maga technológiája a NO FROST-nak is, erre most nem térnék ki, a lényeg, hogy bizony ezt is jégteleníteni kell! De ezt már csak a kiérkező szerelő súgta – jó tanácsként. Ellenkező esetben a hatás rosszabb, mint a hagyományos hűtőkben. Szóval ennyit tesz a modern kifejezés, mely nem pont arra utal, ami, mert, hogy lefordítva a no frost szavakat annyit tesz, hogy nincs fagy. De van, csak nem a szemünk előtt, hanem elbújtatva a hűtő burkolata mögé, ahol alattomosan az évek alatt oly vastagra bír hízni, hogy a ventilátort öli meg, mely a lelke egy modern hűtőnek.

HD Ready, HD, full HD, UHD?

A bevezetőben ecsetelt eset után, mely nem is oly rég történt, gondoltam, fussuk át ezt a témát is! Igaz, korábban foglalkoztunk már a tévévásárlás hasznos szempontjaival, de azért legalább az alapokat, a felbontást ismételjük át!

HD Ready: na, ez az a készüléktípus, melyet már nem érdemes megvenni. A kábelszolgáltatók által küldött tévéjel, már ha azt HD-felbontásban küldik (és egyre több az ilyen csatorna), akkor az már pont nem használható ki az ilyen 1366 x 768 pixel felbontású tévén. Szóval ez már egy régi technológia, kb. 5-6 éves. Figyeljünk, mert az üzletek polcain van még ezekből bőven választék! Drágán sem adják, éppen a fent leírtak miatt, de ne dőljünk be az olcsó akciónak! Nem egy jövőálló típus az ilyen tévé.

Full HD, vagy csak HD: ez az a felbontás, mely a mai kor követelményeinek megfelel. Felbontás tekintetében fényévekkel többet tud, mint az elődje. Az 1920 x 1080 felbontás pont az a tudás, melyet a legtöbb televíziós csatorna használ a HD vagy full HD adásoknál, mert hogy a két kifejezés azonos. Egyes gyártók szeretik halmozni a jelzőket, ezért találták ki a full HD összetételt, de ez azonos a sima HD-val. Tudják, marketing. Szóval a HD-tévék most a legelterjedtebbek, tudásuk pont a mai kor követelményeinek felel meg. Jövőállóságuk kicsit kérdőjeles, de figyelembe véve a világ televíziós társaságainak a hozzáállását a technológiához, messze van még, hogy UHD-csatornákat nézzünk a kábeltévén.

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések

Itt jól látszik, hogy azonos képernyőméreten belül mekkora a különbség a különböző felbontású kijelzők között.

UHD vagy 4K: Ez az igazi jövőálló készülék. Felbontása négyszer jobb, mint a HD-felbontású készülékeké, erre utal a másik elnevezése, hogy 4K. Itt ez a másik elnevezés éppen nem csak fellengzős elnevezés. Meseszép, már-már mesterkélt a képi világa, bár igazi, technikailag indokolt tartalom még a kábeltársaságoknál sem érhető el hozzá, és jó egy darabig még ne is várjuk. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a már jelenleg is igen “szűk” kábelen egy ilyen 4K felbontású csatorna kiszorítana 4 sima, vagy 2 HD-felbontású csatornát az eddig elérhetőek közül, miközben a jelenleg használt antennakábelek áteresztőképessége a végét járja már most is. Jellemzően az ilyen 3840 x 2160 felbontású tévéken csak a YouTube-on és az okostelefonok vagy sport kamerák által felvett videó anyagokat tudjuk tényleges UHD-felbontásban élvezni. De a jövő egyértelműen a 4K. Ezt a gyártók elég jól behatárolták, mert a korábbi évekhez képest már most elérhető árban vannak ezek a modellek, ráadásul az idén megjelent új típusok már szinte csak ebben a felbontásban kaphatók. Szóval a gyártók ezt is eldöntötték helyettünk.

Mega, giga, tera

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések

Az első pendrive-om, még az ezredforuló környékéről. Mai szemmel nézve vicces az arány a fizikai mérete és a tárolókapacitása között. 8 MB majdnem 10 cm-en

A számítástechnika mértékegysége. Ne bonyolódjunk bele a kettes számrendszer logikájába, elégedjünk meg annyival, hogy az informatika világában 1m = 1024 mm. De nem akarom elviccelni a témát. Ezek az átváltások sem voltak kardinális kérdések, míg meg nem jelentek a már lassan fillérekbe kerülő USB-adathordozó pendrive-ok, no meg az SD-memóriakártyák. Az én első pendrive-om még 8 MB (megabájt) kapacitású volt, még az ezredforduló táján. Míg a napjainkban kapható legkisebb elérhető méretű pendrive, vagy SD-kártya pont ezerszer nagyobb, vagyis 8000 MB = 8 GB (gigabájt). A terát pedig jellemzően (még) csak a merevlemezek tekintetében használjuk. Mostanában az elérhető legkisebb merevlemez (HDD = Hard Disk Drive = merevlemezes meghajtóegység) 500 GB méretű, de már kikopófélben van ez a méret. A jellemző kapacitás ezeknél a tárolóknál az 1000 GB = 1 TB (terabájt). Ha nem akarunk nagyon belemélyedni a számok világába, akkor csak annyit jegyezzünk meg, hogy a memóriakártyákat, a pendrive-okat és a számítógép fizikai memóriáját gigabájtban (GB), a merevlemezeket pedig terabájtban (TB) mérik. Most még.

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések

Egy igazi, zsebben már könnyen elveszíthető mini, vagy inkább már mikropendrive, akár 64 GB kapacitással.

Domain, URL, webtárhely

Az internet napjainkban már az alapinfrastruktúra része. Lassan olyan, mint a víz, villany, gáz. Csak akkor vesszük észre, hogy alapszolgáltatásokról van szó, ha éppen nem működnek. Ilyen manapság az internet-hozzáférés is. Sokan még lakást vagy albérletet is úgy választanak, hogy az adott környéken, utcában melyik szolgáltató érhető el. De azzal már kevesen vannak tisztában, hogy a fejezetcímben szereplő kifejezések mit is jelentenek.

Domain: egy honlap egyedi, internetes azonosítója, melyből csak egy lehet a világon, mint például az fmc.hu. Ha szeretnénk egy honlapot, akkor az első legszükségesebb dolog, hogy regisztrálnunk, azaz vennünk kell egy domaint, melynek a vásárlástól számítva rendszeres, éves díja lesz. Ez általában pár ezer forint évente. Az ilyen internetes címeket az ezzel foglalkozó informatikai cégeknél tudjuk regisztrálni. Én kapcsiból tudnék mondani legalább egyet, amely foglalkozik ilyennel.

URL: (angolul Uniform Resource Locator): egy szabványosított cím, amely az internetes böngészők (Firefox, Chrome, Explorer, Opera) számára egyértelművé teszi, hogy hol kell az éppen megtekinteni kívánt oldalt keresni a világhálón. Az URL a böngészők címsorában olvasható, mely igen gyakran nagyon hosszú, a felhasználóknak már alig megjegyezhető sorokból áll. Minden egyes oldalnak, aloldalnak és letölthető tartalomnak van egy ilyen szabványosított címe, hogy a számítógép tudja, honnan is kell a szükséges tartalmat a monitorunkra varázsolnia.

Webtárhely: enélkül sincs honlap. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor egy olyan központi számítógép, melyen tárolják egy honlap teljes tartalmát, mely aztán a domaincím (webcím, domainnév) böngészőbe való begépelése után a monitorunkon megjelenik. Ennél persze kicsit többre is használható, de egy átlagfelhasználó számára ez a legfontosabb funkciója. Jellemzően ezek a szerverszámítógépek, melyek a honlapok adatait tárolják már nem irodákban találhatók, hanem kifejezetten webhostinggal foglalkozó cégek központi szervertermeiben. Egy honlap esetében ennek a szolgáltatásnak is éves vagy havi díja van, mely a szerveren tárolt adatok méretének függvényében változik, de jellemzően pár ezer forintos nagyságrend.

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések

Egy átlagos internetes böngésző felső menüsora

LCD vagy LED?

Ez a két mozaikszó is gyakori kérdés, akár tévé-, akár monitorvásárlás előtt. Jellemezően az LCD-kijelzővel szerelt megjelenítők a régebbi modellek, míg a LED-kijelzővel szereltek a modernebbek. A két típus között a kijelzőn megjelenő kép megvilágításának módja között van a különbség. Maga az LCD kifejezés a kijelzők esetében egy folyadékkristályos képmegjelenítési típus (Liquid Crystal Display). A monitor apró kis cellákból áll, minden cellában folyadékkristály található, melyeket egyenként tudnak elektromos impulzus hatására elszínezni, így alakul ki a kép. A fényét a folyadékkristályos cellákból álló panel mögött elhelyezett fényforrás adja. A LED (Light Emitting Diod) pedig egy félvezető anyagból készült világító dióda. Egyik felhasználási területe az LCD-kijelzők háttérvilágítása, melyet esetünkben a korábbi fénycsöves megvilágítás helyett használják, ezáltal élénkebbek a színek, egyenletesebb a megvilágítás és kevesebb az energiafogyasztás. Tehát tulajdonképppen minden LED-monitor egyben LCD-monitor is, de nem minden LCD-monitor LED-megvilágításos.

WLAN, wireless, wifi

No frost, giga, terra, domain és UHD, avagy rosszul használt kütyüs kifejezések

A vezeték nélküli kapcsolat jelentősen leegyszerűsíti életünket, sok kábeltől tudunk megszabadulni a segítségével

Na, pont ez a három szó a jó példa arra, hogy ahány gyártó annyi szokás. Igazából mind a három szó ugyanazt a jelentést hordozza, csak más szóval. A lényeg ugyanaz, vezeték nélküli hálózati, jó esetben internetkapcsolat, akár egy router, akár a számítógép, notebook, vagy okostelefon tekintetében, de akár a belső hálózati infrastuktúra tekintetében is. A lényeg, hogy a gépek, illetve az internet és a gépek közti adatkapcsolat nem vezetékes úton, hanem az otthonról már jól ismert vezeték nélküli jelelosztókon (wifi routereken) keresztül történik.

Összességében elmondható, hogy rengeteg olyan technológiai elnevezéssel élünk, melyekről nem is tudjuk pontosan, hogy mit is jelentenek és a gyártók sajnos vajmi kevés segítséget adnak nekünk e tekintetben. Sőt, nemhogy segítenének nekünk, de különböző frappáns elnevezésekkel időnként még bonyolítják is a dolgunkat. Talán most egy pár kifejezéssel okosabbak lettünk, de ha legközelebb szembe jön velünk egy másik, ismeretlen techelnevezés, ne ijedjetek meg, inkább kérjetek segítséget!

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Nagy dugókra kell készülni Budapesten
    Nagy dugókra kell készülni Budapesten
  • Elítéli az ukrajnai orosz agressziót az Európai Unió
    Elítéli az ukrajnai orosz agressziót az Európai Unió
  • Tömeggyilkos merénylet volt Egyiptomban
    Tömeggyilkos merénylet volt Egyiptomban
  • Kiürítettek egy londoni metróállomást incidens miatt
    Kiürítettek egy londoni metróállomást incidens miatt
  • Elhunyt Komáromy Éva színművész
    Elhunyt Komáromy Éva színművész
  • Sokszoros véradóknak mondtak köszönetet
    Sokszoros véradóknak mondtak köszönetet
  • Átlendülhetnek a holtponton Németországban
    Átlendülhetnek a holtponton Németországban
  • Megismerhetjük a Székesegyház építéstörténeti kutatásainak új eredményeit
    Megismerhetjük a Székesegyház építéstörténeti kutatásainak új eredményeit

Eseménynaptár

  • Magyar filmmel indít a Varsói Zsidó Filmfesztivál
    Magyar filmmel indít a Varsói Zsidó Filmfesztivál
  • Megszűnik a magántitok
    Megszűnik a magántitok
  • Folyamatosan érkeznek az újabb hírek az egyiptomi áldozatokról
    Folyamatosan érkeznek az újabb hírek az egyiptomi áldozatokról
  • Ködös, esős napok jönnek
    Ködös, esős napok jönnek