2017. november 25. szombat Katalin
Menü

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár
A Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) vára (Fotó: Barna Béla)

FEHÉRVÁR500 TIPP, avagy kinek ajánljuk Ghymes várát? Nyilván egyrészt azoknak, akik szeretik a zenekart, másrészt a felvidéki várromok szerelmeseinek, akik akár kisgyerekkel is tehetnek egy árnyas erdei sétát a várromhoz. A Fehérvártól 158 kilométernyire, azaz mindössze két és félórás autózásra fekvő Ghymes várrom nevét 1984-ben vette fel a zenekar.

A Ghymes együttes olyan felvidéki magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógia Főiskolán Szarka Gyula vezetésével 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét és régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel az együttes. A zenekart azóta mindenki ismeri, azt azonban, hogy a névadó faluban van egy lenyűgöző romvár, ahová hangulatos és jelzett erdei turistaút vezet, bizony már kevesebben tudják. 

 

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

A sárga úton (fotó: Barna Béla)

Gímes község (Ghymes, szlovákul Jelenec) a Tribecs-hegység (Tribeč) délkeleti nyúlványai alatt fekszik 192 m tengerszint feletti magasságban. A jelenleg kábé 1500 lakosú falu régen Nyitra vármegyéhez tartozott, manapság Szlovákia Nyitrai kerületéhez. Látnivalói közül a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom érdemel említést, melyet 1722-ben a Forgách család építtetett. Ugyancsak látnivaló még a Forgách-kastély: 1722-ben kezdték ezt is építeni, 1760 és 1770 között pedig kibővítették. A falu legújabb látnivalójaként 2009. október 24-én nyílt meg a Forgách Múzeum.

Ha futólag körbepillantottuk a falut, induljunk is tovább észak felé, ahol egy kis víztározót és egy Remitázs („Enyh-hely”) nevű üdülőfalut találunk! Ha autóval jöttünk, a kocsit itt tegyük le, innen indulhatunk egy körülbelül háromórás körtúrára! Ehhez a VKÚ (a Szlovák Katonai Kartográfiai Intézet) 1: 50 ezres 137-es számú Tribeč – Pohronsky Inovec turistatérképe ajánlott.

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

Részlet a Szlovák Katonai Kartográfiai Intézet Tribeč – Pohronsky Inovec turistatérképéről 

A 227 m magasan fekvő üdülőhelyről a sárga jelzésű turistaúton induljunk el! Ötven percnyi járás után felérünk egy 430 méter magasan fekvő nyeregbe (sedlo pod Gymešom).

Itt az egyik sziklafalban kétnyelvű emléktáblánál állhatunk meg egy kis emlékezésre. A tábla szövege: „ghymesi gróf Forgách Károly (1825-1911) vadászíró, utazó, vadgazda a muflontenyésztés megalapítója a Tribecs-hegységben / Az emléktáblát születésének 175. évfordulójára avatták fel 2000. szeptemberében”. Forgách Károly egyébként az ausztriai Mödlingben született 1825. szeptember 4-én, tanulmányait Nyitrán, Győrött és Bécsben végezte. Bejárta Európa számos országát, valamint 1857-ben gróf Breuer József társaságában szaharai (algériai és tunéziai) vadászexpedíción is részt vett, 1859-ben járt Marokkóban, 1869-ben pedig Egyiptomban Asszuánig hajózott.

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

Forgách Károly emléktáblája (fotó: Barna Béla)

Az emléktáblától, a nyeregből dél felé érdemes egy tízperces kitérőt tenni a sárga háromszög jelzésen a Hidegvári-sziklákhoz (Studeny Hrad, 432 m). Egykoron állítólag Árpád-kori erődítmény állt itt egészen a tatárjárásig, de miután megépült az innen is látható magasabb hegyen Ghymes vára, jelentőségét vesztette a hely. Innen visszatérve a nyeregbe a zöld jelzésen észak felé fordulva kábé 20 perc alatt elérjük Ghymes várát, amely a Dúny-hegy (Dúň) 513,8 méter magas csúcsára épült.

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

A Hidegvári-sziklák (Studeny Hrad, 432 m) tetején piknikezhetünk is akár (fotó: Barna Béla)

Ghymes várát a tatárjárás után, 1255 körül építtette a Forgách grófok őse, Ivánka, illetve annak fia, András. A birtokot eredetileg még 1226-ban kapták II. András királytól, de a községet 1253-ban szerezte meg Ivánka fia, András, aki ezt azért kapta jutalmul, mert megmentette IV. Béla életét a tatárok elleni csatában. Szombathy Viktor szerint ez a vár olyan volt, mint a bumeráng, akárki foglalta is el vagy kapta meg a királytól hosszabb-rövidebb időre, végül mindig visszaszállott a Forgáchokra. A XIII. század végén például Csák Máté kezén volt a vidék, akit 1312-ben a királyi sereg elűzött, így visszakerült a Forgách család birtokába.

Az első török támadás 1530-ban érte a települést: a portyát Usreff és Murat pasák vezették. A török korból egy érdekes epizódot ki kell emelni. Bornemissza Gergely (1526-1555) alakja ma leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényéből ismert, melynek ő a főhőse. Bár életéről keveset tudni, és nincs is rá bizonyíték, de valószínűsíthető hogy 1549-től 1550-ig Ghymes várának várnagya volt.

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

Hangulatos a borult ég a várromok fölött (fotó: Barna Béla)

1576-ban a törökök elpusztították és felgyújtották a várat, amit 1613-ban Forgách Zsigmond javíttatott meg, s védműveket emeltek köré. Mivel a Forgách család mindig is rendíthetetlenül Habsburg-hű volt, ezért várukat nem érintette a Lipót császár által 1701-ben kiadott, a magyar erősségekre vonatkozó felrobbantási parancs. Egyes adatok szerint 1848-ban költözött ki az utolsó lakó Ghymes várából, más adatok szerint az újjáépített várban 1865-ig laktak, a vár alatti kastély pedig 1919-ig volt a Forgáchok birtokában.

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

Ghymesi várrészlet (fotó: Barna Béla)

Ha bejártuk a fantasztikus romokat, a zöld jelzésen észak felé haladva egyébként a Nyitra-mente Tájvédelmi Körzet Területén (CHKO Ponitrie) járunk, s különlegességként egy közel 400 éves példányokból is álló védett szelídgesztenyefa-ligeten sétálhatunk keresztül. A Gímesi Gesztenyés (Jelencká gastanica), melynek területe 2,66 hektár, 1952 óta élvez védettséget. A gesztenyés alapkőzetét kvarcit, gneisz és diorit alkotja. Botanikusok szerint figyelemreméltó, országos jelentőségű az élőhely, ahová a szelídgesztenyét (Castanea sativá) még a Forgáchok telepítették a XIII. században! A gesztenyés gyepszintjében olyan védett növények fordulnak elő, mint a turbánliliom (Lilium martagon), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) és a gérbics (Limodorum abortivum).

A gesztenyésből leérve a piros jelzésű turistautat kell választanunk, melyen körülbelül 40 perc alatt érhetünk vissza a Remitázs nevű üdülőfaluhoz. Ahol az az ifjúsági tábor is van, és ahol az addigi Tilinkó nevet 1984-ben Ghymes névre cserélte le az azóta híressé vált zenekar.

Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár

A túra 5-6 éves gyerekekkel is kényelmesen teljesíthető (fotó: Barna Béla)

Ha hosszabban akarunk Ghymes vára környékén időzni, a közeli Nyitra egyszerű panzióiban is megszállhatunk, de ha valami különlegesre vágyunk és a pénztárcánk engedi akkor a pár kilométerre fekvő Park Hotel Tartuf szálláshelyet ajánljuk, mely a szlovák kulturális örökség részét képező történelmi Béládi-kastélyban (Beladice) működik, egy éjre egy kétágyas szoba ott 23 ezer forint körül van.

 

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

"Az elkövetkezendő két évnek két fő célja van számomra. Szeretnék minél több jégidőt kiharcolni magamnak, ezáltal sok gólt szerezni és igazán meghatározó játékossá válni."

Sárpátki Tamás Róbert

csatár, Fehérvár AV19

Eseménynaptár

  • Tömeggyilkos merénylet volt Egyiptomban
    Tömeggyilkos merénylet volt Egyiptomban
  • Kiürítettek egy londoni metróállomást incidens miatt
    Kiürítettek egy londoni metróállomást incidens miatt
  • Elhunyt Komáromy Éva színművész
    Elhunyt Komáromy Éva színművész
  • Sokszoros véradóknak mondtak köszönetet
    Sokszoros véradóknak mondtak köszönetet