2017. október 24. kedd Salamon
Menü

Hogyan óvd meg magad a villámcsapástól?

Vihar közeleg (Fotó: wallpaperswide.com)

Az utóbbi években a nyarak időjárása, és úgy tűnik az idei sem lesz másmilyen, általában a következőképpen alakult: a már-már tikkasztóan meleg napokat menetrendszerűen követték az égszakadások és velük együtt a villámok. A villámlás igencsak félelmetes tud lenni, így kutyák, macskák, emberek (köztük én is) már az első mennydörgésre fedezékbe vonulnak. Igen ám, de mi van, ha nagy hirtelenjében nincs semmi védmű? Az alábbiakban utánajártam annak, hogy mi a teendő ha szó szerint beüt a ménkű.

Kiskoromban még eléggé bátor voltam. Akkor a haverjaimmal mindig ott ültünk a zivatarok kellős közepében valami fa alatt, (Gratulálok !!!) és azt számolgattuk, hogy egy-egy villám után hány másodperc múlva halljuk a dörgést. Hát nem csodás? Ehhez képest mára inkább ki sem mozdulok a házból (nem vagyok egy viharvadász típus), ha viharosra fordul a szitu. De hogy félelmemet tudományosan magyarázzam, Bán Balázs meteorológussal a villámlásról beszélgettünk. 

"A villám kapcsán egy elektromos kisülésről beszélhetünk, amely 99%-ban zivatarfelhőkhöz köthető és a kialakulása a csapadékképződéssel függ össze. A kiindulás az, hogy amikor a meleg, nedves levegő felfelé áramlik, akkor a magasban lehűl és kicsapódik a benne levő páratartalom, így keletkezik maga a felhő. Ez nem más, mint egy vízcseppekből, illetve jégszemekből álló képződmény, melyek folyamatosan mozognak és ahogy egymáshoz súrlódnak, elektromos töltés keletkezik." – mondta Bán Balázs, majd hozzátette, hogy ez még nem elég ahhoz, hogy villámlás alakuljon ki. "Villám, akkor keletkezik, ha olyan elektromos töltéskülönbség alakul ki a felhőn belül vagy a felhő és a föld között, amely elvezethet egy kisüléshez (a pozitív a negatívval találkozik)." Bumm, így lesz a villám!

Az autó tökéletes  védelem a villám ellen (Fotó: thedrive.com)

Tudom, hogy ez a természeti jelenség egy kicsit száraz magyarázata, de fontos megérteni magának a villámnak a keletkezését ahhoz, hogy a későbbiekben el tudjuk kerülni, hogy belénk csapjon. Na, de majd mindjárt meglátjátok. Előbb nézzük meg ennek a "kegyetlen" természeti jelenségeknek a fajtáit!

Felhő villám: Ilyenkor még nincs nagy gáz, hiszen maga a kisülés a felhőn belül történik és csak kisebb felvillanásokat észlelünk. A villámok 70-80% ilyen. Ez azért biztató nem?

Felhő-felhő villám: Aztán itt van nekünk az a fajta villám, amely két zivatar, illetve két felhő között jön létre. Erre már bátran ráaggathatjuk a klasszikus villám jelzőt is.

Felhő-föld villám: Ez sokunk rémálma, hiszen ezek az úgynevezett lecsapó villámok. Ahogy már a nevük is sugallja, felhő és földfelszín között jönnek létre és oda csapnak be, ahol a legnagyobb töltéskülönbséget észlelik. Ja, és ez nem mindig a legmagasabb tárgy! Nem győzöm elégszer mondani: para!

Gömbvillám: Na, ez az a villámjelenség, amiről nem lehet megmondani, hogy pontosan mi is. Eléggé kiszámíthatatlan a jelenléte, csak esetleírásokból lehet következtetni arra, hogyan is néz ki valójában. Elmondások szerint a gömbvillám egy picike, néhány centis kis zizegő valami, ami nemcsak a nagyságát, hanem a színét is tudja változtatni. Lassan mozog és akár fél percig is "munkálkodhat", arról nem is beszélve, hogy mindenhol kivágja a biztosítékot. (A szó konkrét és átvitt értelmében is.)

Most, hogy mindent kenünk-vágunk a villámokról, jöjjenek az életmentő praktikák! Először is érdemes azt tudni, hogy a klasszikus villámütés túlélési esélye 80%-os, tíz villámcsapott emberből kettő szerez olyan sérülést, amelybe belehal. Tehát túlélhető, már csak azt kell tudni, hogy hogyan.

Ha egy zivatar kellős közepén találjuk magunkat, akkor első körben mindenképp vágjuk hasra magunkat! Aki nem akar a sárban hasalni, az csak egyszerűen zárja össze a lábát és guggoljon le! Erre azért van szükség, mert minél kisebbek vagyunk, annál gyorsabban szalad végig rajtunk az áram, mielőtt a földbe csapódna. (Mondjuk ez sem túl megnyugtató.) Netalán, ha véletlenül a kezünk ügyébe akad egy darab alufólia (még jobb, ha mindjárt kettő) azt is terítsük magunkra! Villámszempontból ez azt jelenti, mintha egy autóban ülnénk, ugyanis Faraday-kalitkát képezünk, ami köztudottan tökéletes villámvédő. Ezenkívül hanyagoljuk a fákat (ha nincs más, akkor a legkisebbet célozzuk meg), a magas épületeket, az esernyőt (Inkább ázzak el? Igen!) és a fémes tárgyakat is!

A villámok szeretik a vizet (Fotó: wallpapercave.com)

De mi a teendő, ha valakit mégis utolér egy kósza villám? Bán Balázs szerint, ha valaki egy villámcsapott embert lát, akkor mindenképp segíteni kell rajta! Nyugi, attól már nem kell tartani, hogy minket is megráz, így menjünk oda hozzá és nyújtsunk neki elsősegélyt! A vizes ruhát azonnal vegyük le róla, és mivel a villám igenis ugyanoda is becsaphat kétszer vagy akár többször is (a kamu folklórnak ellentmondva) jobb, ha minél gyorsabban elhagyjuk az adott helyszínt!

Beszélgetésünk végén Bán Balázs még egy fontos dolgot megjegyzett: "Semmiképp sem szabad félni a villámoktól, viszont megelőzni a bajt érdemes, tehát viharok idején, ha nem muszáj, akkor ne tartózkodjunk nyílt terepen és arra törekedjünk, hogy a lehető legvédettebb helyre jussunk!"

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • img
    img
    Vörösmarty Rádió
    Vörösmarty Rádió megosztott egy hivatkozást.
  • Ma van az operett napja
    Ma van az operett napja
  • Ejtőernyőzött a dédnagymama
    Ejtőernyőzött a dédnagymama
  • A boldogság titkáról beszélgetnek a Csajos esten
    A boldogság titkáról beszélgetnek a Csajos esten
  • Csillagászati előadás A Szabadművelődés Házában kedden
    Csillagászati előadás A Szabadművelődés Házában kedden
  • A következő években mintegy százmilliárd forint jut kerékpárút-fejlesztésre
    A következő években mintegy százmilliárd forint jut kerékpárút-fejlesztésre
  • Több mint húsz kérdésre kell válaszolnia a kormánynak
    Több mint húsz kérdésre kell válaszolnia a kormánynak
  • Patakba fulladt egy traktoros
    Patakba fulladt egy traktoros
  • Molnár Krisztián: a kommunizmus elpusztította az emberek közötti bizalmat
    Molnár Krisztián: a kommunizmus elpusztította az emberek közötti bizalmat