2017. szeptember 26. kedd Jusztina
Menü

Mitől függ a dinnye ára?

Nincsen nyár dinnye nélkül (Fotó: AARP)

Nem múlhat el nyár a dinnye ára körüli vita nélkül. Az áruházak egymás alá licitálnak, a termelők a fejüket fogják, a fogyasztók dörzsölik a tenyerüket. Már most 100 forint alatt van a görögdinnye kilónkénti ára, de a nyár vége felé akár ennek a fele is lehet.

A Tescóban két hete már 99 forint kilója a görögdinnyének, és már a többi nagy áruházláncnál is 100 forint alatt van a gyümölcs ára: a Penny Marketben 89 forintot, a Lidlben 88 forintot kérnek egy kiló görögdinnyéért. Az Auchan (109 ft/kg), a Spar (119 ft/kg) és a CBA még tartja a 100 forint feletti összeget. Ez egyébként nagyjából a reális ára a nyár egyik legkedveltebb gyümölcsének Mészáros Istvánné Éva, cecei termelő szerint is.

– Már a szüleink is dinnyével foglalkoztak, de ahhoz képest nagyon sokat változott a termesztése. Manapság ez hatalmas anyagi befeketést igényel. A dinnye árával nem lenne szabad lemenni kilónkénti 100 forint alá, ugyanis a termelők is haszonért dolgoznak. Szerintünk elsősorban nem is a zöldségesekkel van a baj, mert ők bőven a lélektani határ feletti kilónkénti áron árulják a gyümölcsöt.

A palánták nevelése már márciusban elkezdődik, az ültetés április elejétől május 20-ig történik szakaszosan. A szakaszos ültetésre azért van szükség, hogy ne egyszerre érjen be a több hektárnyi dinnye, mert egy akkora mennyiség egyszerre eladhatatlan lenne. Mire a termelők eljutnak a dinnyeszedésig, addigra már több millió forintos befektetést eszközöltek. Ebbe beletartozik a befektetett munka, a földművelés, a palánták ára, a fóliák ára, az öntözőcsövek bekerülési költsége, a technológia folyamatos karbantartása és a rezsiköltségek (üzemanyag a szivattyúkba; villanyszámla stb.). 

– Reálisan százegynéhány forint lehetne az az ár, ami a fogyasztónak is vállalható, a termelőnek is megéri és az üzletlánc is keres rajta – folytatta Mászáros Istvánné Éva. – Az a baj, hogy a termelő nem tudja a sárgadinnyét egy-két napnál vagy a görögdinnyét maximum egy hétnél tovább tartani. Ha ennyi idő alatt nem sikerül értékesíteni, akkor azt már nem is fogja, ki kell dobni. Ezzel természetesen tisztában vannak az üzeletek is, így előbb-utóbb rákényszerülünk arra, hogy alacsonyabb áron adjuk el nekik a terméket. Így aztán nem a termelő diktálja az árat. 

Egy jó évben 600-1000 mázsa közötti dinnyét lehet termelni hektáronként, de ha kedvezőtlen az időjárás, akkor ez akár lemehet 200-300 mázsáig is. A kereslet szintén időjárás-függő: ha jó idő és meleg van, keresik a dinnyét, de egy hűvösebb nyár esetén kevesebb gyümölcs fogy – ilyenkor akár több száz mázsa is a termelő nyakán maradhat.

Mivel már egy jó ideje higiéniai okok miatt nem lékelik a dinnyét, ezért a legtöbbször lutri, hogy tulajdonképpen mit is vásárolunk. Mészáros Istvánné Éva szerint azonban nem olyan bonyolult, hogy finom dinnyét válasszunk.

– Mindenképpen a szárát érdemes nézni: minél frissebb, annál jobb. Ha ez nem zöld, hanem szürke és száraz, akkor az a dinnye akár két hete is ott állhat. Ami nekem ezen felül fontos: ha a kezembe veszem, tenyérrel megütögetem és rezeg, remeg a dinnye, akkor biztosan finom és édes. Sárgadinnyénél nem az illat a döntő, felesleges szagolgatni. Csak a színét érdemes nézni vásárlásnál: minél sárgább, annál jobb. 

Hiába az alacsony ár, a fehérváriak közül sokan mégsem a szupermarketekben vásárolják a dinnyét. A minőség és a több éve kialakult eladó-vásárló viszony többet számíthat, mint a lényegesen kedvezőbb ár - derül ki a Fehérvár Telvízió összeállításából.

 

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • img
    Irodalmi biciklitúra, slam poetry est, gasztrodélután - ma este indul a Fehérvári Irodalmi Napok
  • img
    Micsoda nő! - Bryan Adams zenéjével készül a musical
  • img
    Határvadászok – folyamatos a toborzás Fejérben
  • img
    Tusk Londonban: nem haladnak kielégítően a kilépési tárgyalások