2017. november 23. csütörtök Kelemen
Menü

Kétezer éves hagyományt követ Vincze Mátyás papírmerítő

Kétezer éves hagyományt követ Vincze Mátyás papírmerítő
Vincze Mátyás papírmerítő (Fotó: Horváth Reni)

A kétezer éves kínai papírmerítési technikával készíti remekeit Vincze Mátyás székesfehérvári papírmerítő mester. Antik hatású esküvői meghívók és díszoklevelek kerülnek ki a keze alól. Minden egy karácsonyi vásáron kezdődött, huszonhárom évvel ezelőtt...

Ha már papírmerítés, hát Vincze Mátyás szó szerint mély vízbe merült akkor, amikor fejest ugrott ebbe a mesterségbe 1994 őszén. „Az unokatestvérem, Vincze László volt az, aki a nyolcvanas években Magyarországon elkezdte hamvaiból feltámasztani ezt az elfeledett szakmát. Sokáig ő is volt az egyetlen az országban, aki ezt megélhetés szinten űzte, magyar, és külföldi piacra, még Amerikába is szállít. Egyre több alkalmazottja lett. Úgynevezett merítőlegények, akik a merített papírt merítőszitával előállították. Egy jó darabig ott dolgoztak nála, aztán fokozatosan ők is önállósodtak. Ma talán ha tíz-tizenöten lehetünk. – idézte vissza Vincze Mátyás. – Amikor a Videotonban a rendszerváltás után sokakkal együtt elvesztettem a munkám, évekig nem találtam a helyem. Végül Laci öcsém hívott, hogy tanuljam el tőle a papírmerítés fortélyait. Rögtön ki is küldött Stuttgartba egy karácsonyi vásárra, hogy bemutatóval egybekötve áruljam a terméket. Talán egy napig ha tanítgatott előtte. Meg is volt az eredménye: bizony első próbálkozásra a papírok felhólyagosodtak, amikor kiborítottam a filclapokra őket. Nem volt akkor még mobiltelefon. Egy kollégiumban voltam elszállásolva, onnan hívtam fel Lacit, hogy mégis mit tegyek. Így, telefonon keresztül aztán addig magyarázta a teendőket, hogy végül egyenesbe került a dolog.”

Kétezer éves hagyományt követ Vincze Mátyás papírmerítő

A papírmerítés fortélyaival a Bregyó közi napközis táborban is megismerkedhettek a gyerekek (Fotó: Horváth Reni)

Ezt követően Mátyás éveken keresztül járt Szentendrére az unokatestvéréhez – egy ideig ott is lakott - , hogy elsajátítsa a merített papír készítésének csínját-bínját. Nemhogy internet, de magyar nyelvű szakirodalom sem állt a rendelkezésére. Jó egy éven keresztül tanult az ottani műhelyben, majd itthon, Székesfehérváron önállóan is belevágott a tevékenységbe. „Akkor még saját piacom, saját vevőköröm nem volt. A szentendrei műhelyből megkaptam a gyártáshoz szükséges eszközök egy részét, a többit beszereztem. Az elkészített lapokat pedig hetente, kéthetente felvittem Szentendrére, hogy Laci értékesítse. Így ment ez néhány évig, mígnem javasolta, hogy próbáljam meg egyedül, saját vállalkozásban.”

Mátyás régóta tagja a Fehérvári Kézművesek Egyesületének. Műhelyében ma már a felesége is szívesen besegít neki, az úgymond kisebb eszközigényű tevékenységekben. „Nincs munkaidőm, annyit dolgozom, amennyi jólesik – magyarázta a mester. - Márpedig általában jól esik. A tevékenység tulajdonképpen kétfelé oszlik: van egy kimondottan kézműves része, amikor a papírt elkészítem. Majd a jobb eladhatóság kedvéért készítek rá akár képi, akár szöveges nyomatokat, ennek jóformán semmi köze már a kézműves technikához. Így lesznek belőle oklevelek, esküvői meghívók. Mivel eredendően fehér cellulózból készülnek, utána növényekből készített főzetbe áztatva antikolom, így kapnak régies színt. Sokan meg is szagolják, de ennek bizony nincs se szaga, se illata. Egyszerűen a patinás külseje miatt szép, ezért is vonzza a vevőközönséget. A széleit sem szoktam egyenesre vágni, inkább marad olyan csipkézett, áztatott hatású.”


Mátyás a hagyományos, kínai alapokon nyugvó, merített papír készítési technikát követi, mely ma már mondhatni, kétezer éves. „ I.Sz. 105-ben írta le egy kínai császári hivatalnok a pontos munkamenetet. A kínaiak ezt sokáig meg tudták őrizni, mint hadititkot. Különböző háborús események kapcsán a tudás először eljutott Japánba és Koreába, később pedig, a 700-as években iszlám kultúrterületre, Egyiptomba. Az 1100-as években pedig mór közvetítéssel Itáliába illetve Spanyolországba is. Hogy Magyarországra pontosan mikor jutott el, ezt még nem derítették ki. Amit tudunk bizonyosan, 1530-ban Lőcsén égett le az első magyar papírmalom.”

A papírmerítés nem csak szép és megnyugtató tevékenység, de bizonyos szempontból még környezetbarátabb is, mint a hagyományos papírgyártás. „Az így készült papírok nem tartalmaznak ásványi őrleményeket, szemben sok gyári termékkel. Ilyenek például a  gipsz, a különböző kaolin, kalcium illetve magnézium tartalmú ásványi anyagok finom őrleményei, amikkel a nagytermelők az átlátszóságot, hajlékonyságot, fehérséget, fényességet szabályozzák. Így nem jelentkeznek idővel a merített lapokon mikro-repedezettségek. A fehér színű lapjaink pedig négy-ötszáz évig is megőrzik színüket, mivel nem tartalmaznak lignin tartalmú facsiszolatot, ami a lapok sárgulását, barnulását okozhatná, például az újságpapír, könyvlapok szélein."

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Hivatalában marad a román kormány, megbukott a bizalmatlansági indítvány
    Hivatalában marad a román kormány, megbukott a bizalmatlansági indítvány
  • Megússza a felelősségre vonást a volt zimbabwei elnök
    Megússza a felelősségre vonást a volt zimbabwei elnök
  • Iszlamista terrorizmus elleni ügyosztály alakul Németországban
    Iszlamista terrorizmus elleni ügyosztály alakul Németországban
  • Mégis folytatják a nyomozást egy tanár sikkasztási ügyében
    Mégis folytatják a nyomozást egy tanár sikkasztási ügyében

A hét embere

Eseménynaptár