2017. november 22. szerda Cecília
Menü

A fehérvári gesztenyefákat sem kíméli a klímaváltozás

A fehérvári gesztenyefákat sem kíméli a klímaváltozás
(Fotó: Pápai Barna)

Bár még benne járunk a nyárban a Budai út gesztenyefáiról lassan lepereg minden levél, a maradék pedig barnán-sárgán pöndörödik. A Vadgesztenyelevél-aknázómoly igazi aknamunkát végzett, a klímaváltozás pedig segítségére volt.

A Városgondnokság szakemberei már a májusi virágzást követően elkezdték a növényvédelmet Székesfehérváron, de sajnos a kártevő és a száraz, forró időjárás hatását csak lelassítani tudták.

„A fehér virágú vadgesztenye virágzását követően már tavasz végén megtelepszik a Vadgesztenyelevél-aknázómoly a fákon, majd a levél lemezeibe berágja magát és lerakja a petéit. Az állati kártevő megjelenését követően mindig azonnal elkezdjük a növényvédelmet, de a moly miatt legyengült fának a száraz, melegedő klíma mellett nem sok esélye marad, így végül a növény úgy dönt, inkább ledobja a leveleit.” - mondta el érdeklődésünkre Homoki László, a Városgondnokság Parkfenntartási csoportjának vezetője.

Mivel az aknázómoly elsősorban a fehér virágú vadgesztenyefákat támadja, a Városgondnokság az esetleges pótlásokat már csak az ellenállóbb, hússzínű virágokat hozó vadgesztenyékkel oldja meg.

Vadgesztenyelevél-aknázómoly:
A makedóniai Ohridi-tó mellől írták le 1986-ban, mivel a moly minden más faja észak-amerikai, valószínűsíthető, hogy a vadgesztenyelevél-aknázómolyt is onnan hurcolták be. Első leírása óta folyamatosan terjed nyugat és észak felé. Hazánkban először 1993-ban észlelték. Az 1994. évi tömegszaporodása után 1997-re az egész országban elterjedt. Valószínű, hogy a mediterrán égövben több nemzedéke van, mint hidegebb éghajlaton – Magyarországon egy-egy évben háromszor rajzik. (forrás: wikipédia)

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Ez is van

Eseménynaptár

Meg ez is van