2017. szeptember 19. kedd Vilhelmina
Menü

A telefon nem simogat vissza – digitális óvodások, az Alfa-generáció

(Fotó: Surányi Orsolya)

A mai (X és Y – generációs) szülők érdeklődéssel vegyes aggodalommal figyelik a pár éves gyerekeiket. A saját helyünket sem találjuk néha a digitális gyorsulásban, de azt el sem tudjuk képzelni, hova fejlődnek a csúcstechnológiával már csecsemőként találkozó kicsik.

Ha csak azt a tényt vesszük alapul, hogy az első két évben több, mint duplájára nő a kisbabák agya a külső ingerek hatására, akkor főleg elgondolkodtató, hogy mégis milyen ingerek érjék őket, hogy megfelelő legyen a fejlődésük?

- Lehet, hogy a technológia fejlődik, mi, szülők, sokszor már követni se akarjuk a digitális világ tempóját. De egy kisgyereknek, főleg az első négy életévben a mozgás a legfontosabb a fejlődéséhez, pont úgy, ahogy száz vagy ezer évvel ezelőtt. Az, hogy könnyen elérhetők a digitális képek, filmek, még önmagában nem lenne baj, ha változatosságként használják. Nagyon általános viszont, hogy a tévé, a tablet és az internet a mozgástól, a közös játéktól veszi el az időt – mondja Surányi Orsolya, a székesfehérvári Csiperke Angol-Magyar Alapítványi Óvoda és Családi Bölcsőde vezetője. Orsi négy kisgyermek anyukájaként saját bőrén is tapasztalja, hogy az egyensúlyt nem mindig könnyű megtalálni.

suranyi_orsolya
Surányi Orsolya, a Csiperke Angol-Magyar Alapítványi Óvoda és Családi Bölcsőde vezetője (Fotó: Surányi Orsolya)

Adja magát a kérdés, nálatok mi vált be? Gyerekeid 6 és 11 év közöttiek, gondolom láttál már ezt-azt az elmúlt években!

Igen, tapasztalom, hogy minden gyermekem valamilyen formában szeret közel kerülni a számítógéphez és az okos kütyükhöz. Csak a legnagyobb lányomnak van saját tabletje. Praktikussági szempontból kapta. Ha elutazunk, tankönyv nélkül online is tudja követni a házi feladatait, a tanulni valóit. Ő egyébként kreatív oldalakat keres fel, az ott találtakat meg is csinálja és erre biztatja a tesóit is. A három lány, Bogi, Fruzsi és Rozi rengeteg zenét keres, hallgat és tölt le magának telefonjára. Egyébként hárman már tanulnak zenét, saját hangszerükhöz is néznek videókat. Amit leginkább keresnek: vicces videók, állatokról, gyerekekről. Döme szívesen ül le játszani. Vele van egy megállapodásunk: napi maximum harminc perc. Ehhez tartja is magát. Legkisebb gyermekem színezőket töltet le velünk. A két nagylány interneten tartja a kapcsolatot az osztálytársakkal és az edzőtársakkal. Esténként üzengetnek egymásnak, de van, hogy csak a házit beszélik meg.

suranyi_gyerekek
A négy testvér (Fotó: Surányi Orsolya)


Már óvodás korban számottevő az internet használat?

Szinte mindennapos, sőt, sok esetben megy a tévé a háttérben, míg a gyerekek egymás mellett ülnek és tableteznek, telefonoznak. Ebben nem csak az a veszélyes, hogy nagyon korán beszippantja őket a virtuális világ, hanem, hogy nem tanulnak meg kapcsolódni, játszani, konfrontálódni egymással.

Az érintést, egy valódi ember/társ figyelmét, jelenlétét semmilyen mesterséges intelligencia és okostelefon alkalmazás nem pótolja. Valahol a szülők mellett az óvoda feladata és egyben felelőssége is, megtalálni az egyensúlyt. Bátorítjuk a szülőket, érintsék, ölelgessék többet a gyerekeket, elmondhatatlanul fontos ebben az életkorban! Érintésszegény, rohanó világban élünk, ahol még a felnőttek is szenvednek az intimitás hiányától, hát akkor egy kisgyerek, akinél ez az elsődleges „szeretetnyelv”! Akárhogy is, a telefon nem fog visszasimogatni. Ha választaniuk kell egy újabb tárgy, vagy egy közösen megélt élmény között, mindig az utóbbi a jó választás!

Persze, sok anyai tapasztalatomat felhasználom az óvodai programban, azt hiszem, ez így a legautentikusabb. Az állami óvodákkal szemben az alapítványnál megvan az a lehetőségünk, hogy a kis csoportlétszám miatt egyenként figyeljük ezeket a dolgokat a gyerekeknél. Egy-egy hosszabb szünet után nehezebb leültetni a meséhez a kicsiket, de az idő és a türelem nagy úr. Néhány nap elteltével azonban már lelkesen hallgatják a mesét. Kialakult egy nagyon jó szokás. Minden nap, mindenki elmesélheti pár mondatban, hogy mi történt vele előző nap vagy a hétvégén. Ez is az egymásra figyelést, és az igényt erősíti, hogy egymással beszélgessenek.

Egyik óvó nénink elvégzett egy tanfolyamot, ami kimondottan a digitális világ használatát vezeti be az óvodában. Megpróbáltuk, de végül úgy döntöttünk, maradunk a hagyományos dolgoknál. Több gyerek érkezik és megy haza tablettel a kezében. Ugyanakkor heteken keresztül webkamerán figyelték a gyerekek egy gólyafészekben a kelést, a kis gólyák táplálását és életét. Szerintem nekünk ez a feladatunk. Használjuk még arra is, hogy digitális képeken esetleg bemutatjuk a családot a többieknek egy születésnap ünneplésekor. Ehhez természetesen kell a szülők együttműködése is.

A pedagógusok internet-használata is célzott: rendszeresen keresnek kreatív dolgokat, ezen keresztül értesülünk aktuális, jobbnál jobb programokról, utána nézünk szakkönyveknek, innen rendelünk felszereléseket, játékokat. Az óvó nénik tagjai különböző szakmai csoportoknak, ahol okulhatnak, megbeszélhetik tapasztalataikat, sokszor esténként eszmecsere folyik a következő napi teendőkről. Az ovis szülőknek zárt közösségi csoportja is van, ahol a napi tevékenységről értesülhetnek, és rengeteg fotót is feltöltünk ide.

Szerencsére nagyon jó, fiatalos csapatunk van, folyamatosan alkalmazkodunk a változó igényekhez és gyerekekhez, ugyanakkor nagyon fontos értékeinket mindig szem előtt tartjuk. Ilyen például az egészséges életmódra, étkezésre és mozgásra nevelés. Életre nyitott kíváncsiságra ösztönözzük a kicsiket, ugyanakkor biztonságos hátteret, közösséget teremtünk a szárnypróbálgatásokhoz. Saját gyermekeim sportolnak, zenélnek, művészeti foglalkozásokra járnak. Belekóstolhatnak sok mindenbe, hiszen csak így derülhet ki, hogy miben tehetségesek, mi érdekli őket. Nálunk otthon is ez vált be legjobban.

suranyi_kislany
"Sokkal több ez a világ, mintsem hogy egy képernyőről megtapasztalható legyen" (Fotó: Surányi Orsolya)

Említetted a rohanó világot, ahol szülőként szinte folyamatos bűntudatot érzünk, nem csak azért, mert nem vagyunk eleget a gyerekünkkel, hanem azért is, hogy vajon megtettünk-e mindent, hogy a legjobban induljon az élete. Különórák, nyelvtanulás, fejlesztésekre gondolok...

Ebben a témában nekem nagyon szimpatikus dr. Vekerdy Tamás álláspontja, hogy pont jó az, ha „elég jó szülők” vagyunk! Hogy tudnánk felkészíteni a most óvodás gyerekeinket a felnőtt életükre, munkájukra, ha azok a foglalkozások ma még 90%-ban nem is léteznek? Amit viszont adni tudunk nekik, azok értékes készségek, a tanulás képessége és az egészséges testkép, egészséges életmód.

Amikor az óvoda programját véglegesítettük, fontos tényező volt, hogy egy olyan közösséget hozzunk létre (hasonlóan gondolkodó baráti kör kisgyerekeivel indult az ovi) ahol tudom, hogy olyan helyen vannak a gyerekeim, ami maximálisan az ő érdeküket szolgálja. Azért van játékos angol, napi négy órában, mert ezt a nyelvtudást bárhol alkalmazhatják majd az életükben. A színházi látogatások, a sok kézműves foglalkozás, a mesedélutánok a lelki fejlődés „jobb agyféltekés” megközelítései, a tányérra pedig csak olyan dolog kerül - méghozzá finoman elkészítve - amit otthon én is eléjük tennék. Abszolút nem tartom követendő mintának a szülőkben a bűntudat keltést: „kinek a gyereke jobb”, vagy a folyamatos gyakorlásokat az iskolára. Sokkal fontosabb a felmerülő problémák kreatív megoldása, az együttműködés. A kulcs itt is az örömmel végzett tevékenységben, a jó közösségben van!

Mondok egy példát: nemrég vezettünk be egy speciális audiovizuális szobát, ez külsősöknek is elérhető, az ovisoknak pedig ingyenes. Pont a már említett figyelemzavarra kerestünk a szülőkkel modern, alternatív megoldást, ami több ovisunknál jelentkezett, így esett a választásunk erre a NASA-nál kifejlesztett technológiára, amit egyébként Magyarországon mi használunk egyedül! A digitális pörgés képes felrúgni az egyensúlyt az agyban, a testben és a készségekben (gondolhatunk itt agresszión, a gyenge immunrendszeren át a hiperaktivitásig sok mindenre), de a fény- és hangterápia elképesztő eredményekkel kezeli ezeket! A problémákkal nem küzdő gyerekeknél pedig eddig nem tapasztalt nyugodt kiegyensúlyozottságot, kreativitást tapasztaltunk, úgyhogy az elmúlt évek fejlesztései közül ez bizonyult az egyik legjobb döntésünknek. Ez is egy jó példa arra, hogy a technológiát problémáink megoldására kell használnunk, és nem kell hagynunk, hogy az használjon minket!

Úgy gondolom, sokkal több ez a világ, mintsem hogy egy képernyőről megtapasztalható legyen. A fejlődést nem megállítani kell, hanem kíváncsian figyelemmel kísérni, hiszen alkalmazni sokkal célravezetőbb. Ha ezt megmutatjuk a gyerekeinknek – már csak a dialektika elve miatt is – visszatalálnak majd a másik, valódi és emberi irányba!

Szerző: Surányi Orsolya

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • img
    Wathay Ferenc vicekapitányra emlékeztek Székesfehérváron
  • img
    Krokodil ölt meg egy indonéz sámánt
  • img
    Nem biztonságos Észak-Korea felett repülni
  • img
    ENSZ-közgyűlés - Trump: Észak-Koreát teljes megsemmisülés fenyegeti

A hét embere

Eseménynaptár

  • img
    Van cefrefőző jegyed? - Fejérben kicsit túltoljuk
  • img
    Szakadó esőre figyelmeztetnek
  • img
    Árhullám a Rábán és a Murán
  • img
    Házak tízezreiben nincs áram Romániában
  • img
    Továbbra is folyamatos a toborzás Fejér megyében
  • img facebook img
    Fehérvár TV
  • img
    Oktatási törvény - aláírta az ukrán házelnök
  • img
    HPV - jövő tavasszal olták a fehérvári fiúkat
  • img
    Emlékkoncertet ad a Linkin Park