2017. november 24. péntek Emma
Menü

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében
A vulkánok tövében sok jó strand, ez Lipari és Vulcano szigete (Fotó: Barna Béla)

FEHÉRVÁR 500 TIPP, avagy kinek ajánljuk Vulcánót és Liparit? Most nyáron kicsit átlépve az 500 kilométeres kört, a Mediterráneum varázslatos tengerparti strandjaiból villantunk fel néhányat, amely akár pár órás repülőúttal elérhető. A Tirrén-tenger türkiz vizéből Szicíliától északra emelkedik ki a Lipari-szigetek, vagy másik nevén az Eoli-szigetek. A héttagú szigetcsoport Szicíliához legközelebb (légvonalban 25 km-re) eső tagjai Vulcano és Lipari szigete. Strandoljuk most körbe ezeket a szigeteket egy jó kis vulkántúra után, követve útinaplómat.

Szóval az úgy volt, hogy éppen a Krk szigeti Baskában nyaraltunk, majd mivel volt időnk és olcsó, 9 eurós repjegyet is hozott a sors, Velencéből átrepültünk Palermóba. Onnan pedig végig Szicília északi partvidékén átvonatoztunk Milazzóba. A kikötő padján töltöttük az éjszakát, reggel ötkor keltünk, a kikötői jegyirodában pedig egy igazi szicíliai espresszóval indítottuk a napot, majd 5.50-kor megvettük a jegyünket Liparira, 7-kor aztán el is indult a komp. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

A vulkáni jelenségek tanulmányozása mellett jókat is strandolhatunk (fotó: Barna Béla)

Éjjel olvasgattam kicsit Hollósy Ferenc: Aiolosz és Vulcanus birodalma: a Lipari-szigetek című írását, amelyben így írt a szigetekről: „Milazzóból, Szicília északkeleti kikötőjéből indulva mintegy egyórányi hajóút után kis szigetcsoport tűnik fel a türkizkék Tirrén-tenger látóhatárán: a Lipari-szigetek, más néven Eoli-szigetek. A szigetcsoport több elszórt sziklaszirtből és hét festői szépségű szigetből áll: Vulcano, Lipari, Salina, Panarea, Alicudi, Filicudi és Stromboli. Bár a szigetek területe egészen kicsi, az utazó mégis valóságos paradicsomban érezheti magát. Szinte mindent megtalál, ami a kalandhoz vagy a tökéletes kikapcsolódáshoz szükséges: napfényt, tiszta és meleg tengert, mediterrán környezetet, működő és pihenő vulkánokat, kóstolhat zamatos borokat és finom ételeket. Az sem csalódik, aki a történelmet és az élő mítoszok földjét szereti”.

Szóval igen, Milazzóból hajóztunk ki, van valami hangulata a kora reggeli indulásnak, friss tengeri szellő, miegymás. Bő kétórás utunk során először Vulcánón kötöttünk ki, majd úgy Liparin, a szigetcsoport legnagyobb, 38 négyzetkilométeres tagján. Eszementül fotóztam a tájat már a hajóról, elmondhatatlanul gyönyörű vidék ez.

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Pianoconte az osztrák térképen, tőle nem messze a Belvedere és a Muria strand (fotó: Barna Béla)

Megérkezve a szigetre, a hotelünkhöz mentünk, a sziget tetején, Pianoconte faluba. A két hálószobás, gyönyörű nagy apartmant (Vacation Rental Le Mànnare, Via Quattropani Contrada Pianoconte) egy olasz szállásfoglaló oldalon, a venere.com-on foglaltuk. Hihetetlenül szép, hatalmas ház ez, mindennel felszerelt, 2 szoba, gyerekeknek is külön fürdőszoba, konyha és mosógép, minden. Rögtön sziesztával indítottunk, aludtunk egy nagyot. Délután három körül indultunk el felfedezni Liparit. Pianoconte faluból először déli irányba, a 214 m magas, útmenti Belvederéhez gyalogoltunk. Ez Lipari egyik legszebb látképe (a sok-sok közül), látszik innen a M. Guardia (369 m) hegytömbje is. Próbáltam minél több szemszögből fotózni, aztán kiderült: képeslapon már van hasonló. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Strand Lipari szigetén (fotó: Barna Béla)

A Belvedere után elhagytuk a műutat és Quattrocchi falu után turistatérképünket követve rátértünk a Monte (S. Bartolo al Monte) nevű faluba vezető útra. Útközben megettünk vagy 3 kg nagy szemű szőlőt, nem tudtunk ellenállni a kísértésnek. Monte után nagyon durván és hirtelen ereszkedtünk le Lipari városába egy torrentén át. Lipari a hét tagból álló szigetcsoport „fővárosa”, ezért a belvárosa az egész szigetcsoporton belül a legnyüzsgőbb, de ezzel együtt is rendkívül kellemes hangulatú.

Lipariba leérve leültünk 5 percre a szárnyashajó kikötőben: itt van az Anime d. Purgatorio nevű templom, a Piazza Ugo di Sant’ Onofrio téren felállított színpadon pedig már folyt a buli, közvetítve a mediterrán életérzést. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Kilátás Salina szigetére (fotó: Barna Béla)

Másnap busszal Pianocontéból Quattropani faluig mentünk a sziget nyugati oldalában: onnan egy bő 5 kilométeres gyaloglás következett, amely közben fantasztikus volt a kilátás Salina szigetére. Messziről is szépséges volt az ókorban Didymenek nevezett sziget, ami ikreket jelent. Ez a név kettős vulkáni kúpjának szinte tökéletes alakjára utal. Salinán emelkedik egyébként az egész Lipari-szigetek legmagasabb pontja, a 962 m magas Monte Fossa delle Felci csúcs. Ja, és itt játszódik Salinán a Neruda postása (Il postino di Neruda) című színes, 1994-es feliratos, olasz-francia romantikus filmdráma is. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Pózolj hullámokkal című kép Acquacaldán (fotó: Barna Béla)

Szóval Quattropani faluból Salina nézésével szerpentineztünk le Acquacalda faluba: strandján rögtön lepakoltuk a cuccainkat és fürödtünk egy jó nagyot, lányomról pedig hullámokkal pózolós képeket készítettem. Egy idő után elindultunk, hogy még több strandot fedezzünk fel: Canetton fürödtünk egy rövidet, majd egy busszal bementünk Lipariba. Este jó nagy adag spagettit főztünk, persze gran padano sajtot is vettünk rá. Utána kiültünk borozni és beszélgetni a teraszra, éljen a mediterráneum. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Egy jó kis szicíliai bor, avagy éljen a mediterrán életérzés (fotó: Barna Béla)

Másnap újabb túrát tettünk. Apropó túrák: a Liparira tett túrához az osztrák Kompass térképcég 693-as számú Isole Eólie o Lípari 1:25 ezres nagyon jó minőségű térképe ajánlott. Kalauzul pedig a Kornétás Kiadó Vulkántúrák című könyve ajánlott (BEBTE Vulkanológiai Kollektíva: Vulkántúrák - Dél-Olaszország, túrakalauz, Budapest, Kornétás Könyvkiadó, 2007).

 ***

Miután betúráztuk és bestrandoltuk Lipari szigetét, áthajóztunk Vulcánóra. Itt is foglaltunk egy szállást, direkt nem írom most ide a nevét, de az a fajta medencés szállás, amilyet ha posztolunk a közösségi oldalon, letiltanak az ismerőseink. Azért egy képet beszúrok róla ide, szóval na, ezért érdemes önmagában erre a vulkáni szigetre átmenni.

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Egy kép, amit ne posztolj, ha majd itt nyaralsz - avagy medence Vulcano szigetén (fotó: Barna Béla)

De persze a strandoláson túl azért is érdemes Vulcano szigetére menni, mert a római mitológia szerint a sziget alatt van Vulcanus kovácsműhelye. A tűz római istene után nevezték el ezt a szigetet és tűzhányót Vulcanónak, és tulajdonképpen innen a vulkán szó is.

A mitológiai nevezetesség mellett azért is érdemes a 21,2 km²-es területű és mindössze 800 lakosú Vulcanot meglátogatni, mert Európában ez az egyik hely, ahol legjobban tanulmányozhatunk egy vulkánt, akár egy iskolás kis srácnak is megmutatva azt: jelen sorok írója is 10 éves fiával járt itt többek között. Ehhez nem kell mást tenni, mint megcsinálni a 6 kilométeres Nagy-kráter túrát, azaz a kikötőből indulva megmászni a 391 m magas Gran Cratere o la Fossa di Vulcano vulkánt. Ez az összesen bő 3 óra alatt kényelmesen megjárható út 400 méter szintemelkedésű. A túrával nem kell kapkodni tehát, sőt, ha nyáron járunk itt, akkor érdemesebb délután 2 vagy 3 körül elindulni, mert az egész ösvény árnyéktalan, poros és kietlen, valamint a délutáni fényekben fotózni is jobb.

A túráról itt olvashatunk bővebben. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Strandolás sötét vulkáni homokon Vulcánón (fotó: Barna Béla)

A kráterre tett túra után visszatérünk a közeli Porto Levante hangulatos városkájába: ez a sziget központja, ám nem is gondolnánk a turisták ezrei között kószálva, hogy Porto di Levante lakosainak száma mindössze 75 fő! Itt kell szólni még a sziget kultúrhistóriájáról: állítólag a Nobel-díjas olasz drámaíró, Luigi Pirandello (1867-1936) is gyakran tartózkodott Vulcánón, amely egyébként igazán csak a második világháború után vált világszerte ismertté, miután 1950-ben Anna Magnanival a főszerepben bemutatták a Vulcano című filmet. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Iszapfürdőben kenekedés Vulcano szigetén (fotó: Barna Béla)

Porto Levantében kipróbálhatunk más „vulkanikus játékokat” is. Iszapfürdőt vehetünk például az úgynevezett varacskolóban, mely egy meleg (35-52 °C-os) iszapfürdő, kénes-agyagos iszaptó (Laghetto di Fanghi). Az erősen kénes szagú, bugyogó, forró iszap jót tesz a fáradt tagoknak, a reumának, mindennek. Vigyázat, hiába zuhanyozunk, a kénszag napokra beivódik a bőrünkbe! 

A „varacskolást” követően büdös kénhidrogénes bőrünket a meleg vizű tengerben moshatjuk le, ahol a feltörő forró gázok jóvoltából gyógyvizes pezsgőfürdőben lehet részünk: azért ez is nagyszerű, természetes forró jakuzzi (acquacalda) a tengerben. 

Tengeri jakuzzi vulkánok tövében

Természetes jakuzzi a tengerben (fotó: Barna Béla)

Érdekesség még e tengerparti hőforrásokkal kapcsolatban, hogy itt találtak rá azokra a hőkedvelő (termofil) baktériumokra, melyek a földtörténet hajnalának élőlényeire emlékeztetnek. Hollósy Ferenc írja ezekről az Aiolosz és Vulcanus birodalma című írásában: „Olyan helyen élnek, melyet semmilyen más élőlény nem viselne el: a forró és rendkívül savas vulkáni iszapban. Mégis, a Pirodictium occultum (rejtőzködő tűzháló), a Pirococcus furiosus (rohanó tűzgömb) és az Acidianus infernus (savas pokol) nevű mikroszkopikus szervezetek itt érzik jól magukat. Azon primitív ősbaktériumok közé tartoznak, melyek számára halálos veszélyt jelent az oxigén jelenléte. Megfigyelték, hogy szaporodásuk 105 °C-on ideális, amikor 2 óránként duplázódnak. Ha a hőmérséklet 80 °C-ra csökken, már fáznak és nem osztódnak többé. E furcsa kis élőlények hőtűrését a tudósok különleges szerkezetű fehérjéikkel magyarázzák, mely lehetővé teszi életműködésüket. E felismerés alapján születtek meg azok a magas hőmérsékleten is aktív mosószerek enzimfehérjéi, melyekkel ma már otthonainkban is találkozhatunk. Ki hitte volna, hogy karrierjük többek között a vulcanói hévforrásoktól indult el.” 

Az iszaptó környéke egyébként egy nagyon fiatal területen van. Vulcano és Vulcanello ugyanis három-négy évszázada még két különálló sziget volt, de a Vulcanello egy erős kitöréssorozat nyomán olyan sok anyagot szórt ki, hogy a két sziget közötti tengerszorost teljesen feltöltötte. Ma ennek a földterületnek a két oldalán két különböző öböl van. A nagyobbik, mélyebb öbölben van Porto Levante kikötője, és itt találhatóak a tengeri jakuzzik is. Ha azonban kedvünk tartja, pár perc átsétálni a másik, sekélyebb öbölbe (Porto Ponente), ahol egy kellemes, fekete homokos strand (Spiaggia Sabbia Nera) terül el. Ott is le tudjuk öblíteni magunkról a vulkáni túra porát és a vulkáni iszapot is.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Nagy dugókra kell készülni Budapesten
    Nagy dugókra kell készülni Budapesten
  • Elítéli az ukrajnai orosz agressziót az Európai Unió
    Elítéli az ukrajnai orosz agressziót az Európai Unió
  • Tömeggyilkos merénylet volt Egyiptomban
    Tömeggyilkos merénylet volt Egyiptomban
  • Kiürítettek egy londoni metróállomást incidens miatt
    Kiürítettek egy londoni metróállomást incidens miatt
  • Elhunyt Komáromy Éva színművész
    Elhunyt Komáromy Éva színművész
  • Sokszoros véradóknak mondtak köszönetet
    Sokszoros véradóknak mondtak köszönetet
  • Átlendülhetnek a holtponton Németországban
    Átlendülhetnek a holtponton Németországban
  • Megismerhetjük a Székesegyház építéstörténeti kutatásainak új eredményeit
    Megismerhetjük a Székesegyház építéstörténeti kutatásainak új eredményeit

Eseménynaptár

  • Magyar filmmel indít a Varsói Zsidó Filmfesztivál
    Magyar filmmel indít a Varsói Zsidó Filmfesztivál
  • Megszűnik a magántitok
    Megszűnik a magántitok
  • Folyamatosan érkeznek az újabb hírek az egyiptomi áldozatokról
    Folyamatosan érkeznek az újabb hírek az egyiptomi áldozatokról
  • Ködös, esős napok jönnek
    Ködös, esős napok jönnek