2017. október 23. hétfő Gyöngyi
Menü

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásról

(Fotó: Fortepan)

A polgári háztartások cselédlányai egyenesen rettegtek a vezetékes víztől, de az előkelőbb rétegekben sem volt divat minden nap megfürödni, legfeljebb hetente egyszer - derült ki sok más érdekesség mellett a Játékszalon legutóbbi előadásán a Hetedhét Játékmúzeumban Czingel Szilvia etnográfus, kulturális antropológus elbeszéléséből.

1. A fürdőszobát legtöbb helyen csak raktárnak használták

furdoszoba_raktarA fürdőszoba vagy raktár? (Fotó: Fortepan)

Higiénia terén Magyarország úgy nagyjából ötven-hatvan évvel volt lemaradva Nyugat-Európától, amit az 1900-as évek elején aztán rohamosan, húsz év alatt sikerült behoznia. A Fedezzük fel újra a testünket! nyugati szlogent követve a nők eldobták fűzőiket, igényesebbek lettek a valódi alakjukra, sportoltak, diétáztak. Ezzel párhuzamosan a tisztálkodás szerepe is felértékelődött. Míg az 1800-as évek végén még az volt az általános, ha valaki legfeljebb az esküvőjén vagy a nagyobb ünnepeken mosakodott meg tetőtől talpig, az 1910-es évektől kezdve lassan divat lett hetente megfürödni. Egyre több lakáshoz tartozott fürdőszoba, ezeket azonban még nem feltétlenül használták rendeltetésszerűen, inkább raktárnak. Az 1900-as születésű Márai Sándor így emlékezett a gyerekkorára: „A fürdőszobával legtöbb helyt kíméletesen bántak, és csak keveset használták. Nálunk még használták a fürdőszobát, mert sok volt a gyermek, és különösen és rendkívül és egyáltalán nem korszerű elveket vallottak szüleim a testi tisztaságról. A pesztonka télen nyáron minden reggel és este befűtött a vas kályhába, és a kisasszony lefürdette a gyerekeket. De az általános felfogás azt tartotta, hogy a sok fürdés ártalmas, mert a gyermekek elpuhulnak, és a legtöbb helyen lomtárnak használták a fürdőszobát."

2. A cselédlányok féltek a fürdéstől

cseledek_konyha
A cselédektől is elvárták az ápoltságot (Fotó: mindennapoktortenete.blog.hu)

A polgári házaknál szolgáló fiatal cselédlányok bizony nem voltak hozzászokva a rendszeres fürdéshez. Többnyire tizenéves falusi lányok voltak, akik azért mentek két-három éves cselédszolgálatra a városba, hogy megkeressék a stafírungra valót. Otthon legfeljebb a kútból vödörrel felhúzott vödörből löttyintettek egy lavórba, és abban mosakodtak. Így érthetően meg voltak rémülve a falból kilógó csövek látványától, és nem értették, miért abból folyik a víz. A nagyságos asszonyok azonban nem ismertek tréfát, a cselédnek is meg kellett fürödni. Azok aztán sűrűn vetették a keresztet, miközben beszálltak a kádba, és akadt köztük, aki saját bevallása szerint attól rettegett, hogy ekkora vízben megfullad. Azért a mindennapos tisztálkodás a gazdagok számára sem a kádfürdőt jelentette: arcukat, fogukat, felsőtestüket mosták meg naponta, a kádba legfeljebb egy héten egyszer ültek be.

3. Egymás szekrényében kutakodtak

holgyek_pletykaMindent alaposan kiveséztek (Fotó:glamourdaze.com)

Furcsa divat hódított a módosabb rétegek úri asszonyainak körében: kedvelt délutáni programként összegyűltek valamelyikőjük öltözőszobájában, és alaposan átnézték a fehérneműs szekrényét. Ez ugyanis kiváló témát szolgáltatott a pletykálkodásra, persze nem nyíltan egymást beszélték ki, hanem a cselédlány vagy a mosónő keze munkáját vizslatták ilyenkor. A rendezett szekrény összképének elérése érdekében a leggazdagabbak szívesen alkalmaztak vasalónőt is.

4. Az Árpád-fürdő is tisztasági fürdő volt

arpadfurdoAz Árpád-fürdő száz éve (Fotó: egykor.hu)

Akiknek nem volt otthon fürdőszobájuk, úgynevezett tisztasági fürdőkben tudtak tetőtől-talpig megfürödni. Ezt a fillérekért elérhető szolgáltatást nyújtotta az egyszerű emberek számára a székesfehérvári Árpád-fürdő is. Külön bejáraton mehettek be a gyógyfürdőzni vágyó tehetős polgárok, és egy másikon a tisztálkodni vágyó szegények, vagy azok a cselédek, akiket a nagyságos asszony nem tűrt meg a saját fürdőszobájában. Tartottak férfi és női napokat is, hogy a két nem még csak véletlenül se találkozzon egymással. A tisztasági fürdő kádakkal ellátott kabinokból állt, melyekbe csak egy fertőtlenítő medencében való megmerítkezést követően lehetett belépni. Miután leadták a kabinosnak a holmijukat (aki fejben jegyezte meg a szekrényekhez tartozó jelszavakat), húsz perc állt a vendégek rendelkezésére a kádban, és már szólították is a következőt.

5. Szappan: minél vegyszeresebb, annál jobb!

feketesasA Fekete Sas Patikamúzeum (Fotó: kirandulastervezo.hu)

A tisztálkodó szereket eleinte leginkább a patikában lehetett beszerezni. Érdekes, hogy míg manapság a minél természetesebb alapanyagú szappanok használatára törekszünk, addig száz évvel ezelőtt úgy tartották: minél több benne a vegyszer, annál modernebb. A polgári úriasszonyok a falusi házi szappanokat egyenesen büdösnek titulálták. Minden patikának megvolt a saját szappanmárkája, legszívesebben azt árusították. A higiénia forradalmának köszönhetően végül Magyarországon is megjelent a drogéria műfaja, és bizony akadt, aki nagyon meggazdagodott a polgári és arisztokrata rétegek kozmetikum-vásárlásaiból. Bartha István fővárosi gyógyszerész családjával a kozmetikai ipar fellegvárába, Franciaországba járt tapasztalatot gyűjteni, és hozta haza a legdivatosabb kence-recepteket. Drogériáiból egész láncolatot épített ki a fővárosban. Legpatinásabb üzletük emeletén elegáns bálokat is rendezett, bevételeiből mecénásként támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát is.

+1: A mosószert csak hírből ismerték

persilregiA mosóport nem fogadták el egyhamar (Fotó: micky.vauve.de)

Bár a Persil márka például már az 1900-as évek elejétől létezett, és nálunk is elérhető volt, a ruhák tisztán tartására még inkább szappant, a fehérítésre pedig lúgkövet használtak. A polgári háztartásokban az úgynevezett nagymosást, a fehérneműk, ágyruhák tisztán tartását a mosónők végezték. Hetente egyszer, általában reggel 6-kor megjelentek a háznál, a család pedig szívélyes fogadtatásban részesítette őket: pálinkával, finom ételekkel kínálták. Hogy miért kezelték szinte családtagként ezeket a középkorú, külvárosi, szegény sorból jövő asszonyokat? A válasz egyértelmű: mert náluk jobban senki sem ismerte a család szennyesét. Igyekeztek tehát "megpuhítani" őket, hogy még véletlenül se támadjon kedvük olyasmiket pletykálni, ami nem vetne éppen jó fényt az úri házra. 

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Iszlám Állam - A dzsihadisták több mint száz civillel végeztek
    Iszlám Állam - A dzsihadisták több mint száz civillel végeztek
  • Kurd függetlenség - Jelöltek híján elhalasztják a kurdisztáni választásokat
    Kurd függetlenség - Jelöltek híján elhalasztják a kurdisztáni választásokat
  • Október 23. - Soltész Miklós: a szabadságunkat őriznünk kell!
    Október 23. - Soltész Miklós: a szabadságunkat őriznünk kell!
  • Idén is lesz Társasjátékok Ünnepe
    Idén is lesz Társasjátékok Ünnepe
  • Egymillió euró és teljes körű védelem – ezt ígérik annak, aki hajlandó vallomást tenni a Máltán meg
    Egymillió euró és teljes körű védelem – ezt ígérik annak, aki hajlandó vallomást tenni a Máltán meg
  • Körülbelül 90 ezer autós válthat kötelező felelősségbiztosítást
    Körülbelül 90 ezer autós válthat kötelező felelősségbiztosítást
  • Nekem Süti – egy cukrászat Székesfehérváron, ahol a nagymamáink ízeit is megkapjuk
    Nekem Süti – egy cukrászat Székesfehérváron, ahol a nagymamáink ízeit is megkapjuk
  • Kósa: A magyarokat,  összeköti a szabadság szeretete
    Kósa: A magyarokat, összeköti a szabadság szeretete

Eseménynaptár