Partly cloudy2 °C
2018. december 18. kedd Auguszta
Menü

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásról

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásról
(Fotó: Fortepan)

A polgári háztartások cselédlányai egyenesen rettegtek a vezetékes víztől, de az előkelőbb rétegekben sem volt divat minden nap megfürödni, legfeljebb hetente egyszer - derült ki sok más érdekesség mellett a Játékszalon legutóbbi előadásán a Hetedhét Játékmúzeumban Czingel Szilvia etnográfus, kulturális antropológus elbeszéléséből.

1. A fürdőszobát legtöbb helyen csak raktárnak használták

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásrólA fürdőszoba vagy raktár? (Fotó: Fortepan)

Higiénia terén Magyarország úgy nagyjából ötven-hatvan évvel volt lemaradva Nyugat-Európától, amit az 1900-as évek elején aztán rohamosan, húsz év alatt sikerült behoznia. A Fedezzük fel újra a testünket! nyugati szlogent követve a nők eldobták fűzőiket, igényesebbek lettek a valódi alakjukra, sportoltak, diétáztak. Ezzel párhuzamosan a tisztálkodás szerepe is felértékelődött. Míg az 1800-as évek végén még az volt az általános, ha valaki legfeljebb az esküvőjén vagy a nagyobb ünnepeken mosakodott meg tetőtől talpig, az 1910-es évektől kezdve lassan divat lett hetente megfürödni. Egyre több lakáshoz tartozott fürdőszoba, ezeket azonban még nem feltétlenül használták rendeltetésszerűen, inkább raktárnak. Az 1900-as születésű Márai Sándor így emlékezett a gyerekkorára: „A fürdőszobával legtöbb helyt kíméletesen bántak, és csak keveset használták. Nálunk még használták a fürdőszobát, mert sok volt a gyermek, és különösen és rendkívül és egyáltalán nem korszerű elveket vallottak szüleim a testi tisztaságról. A pesztonka télen nyáron minden reggel és este befűtött a vas kályhába, és a kisasszony lefürdette a gyerekeket. De az általános felfogás azt tartotta, hogy a sok fürdés ártalmas, mert a gyermekek elpuhulnak, és a legtöbb helyen lomtárnak használták a fürdőszobát."

2. A cselédlányok féltek a fürdéstől

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásról
A cselédektől is elvárták az ápoltságot (Fotó: mindennapoktortenete.blog.hu)

A polgári házaknál szolgáló fiatal cselédlányok bizony nem voltak hozzászokva a rendszeres fürdéshez. Többnyire tizenéves falusi lányok voltak, akik azért mentek két-három éves cselédszolgálatra a városba, hogy megkeressék a stafírungra valót. Otthon legfeljebb a kútból vödörrel felhúzott vödörből löttyintettek egy lavórba, és abban mosakodtak. Így érthetően meg voltak rémülve a falból kilógó csövek látványától, és nem értették, miért abból folyik a víz. A nagyságos asszonyok azonban nem ismertek tréfát, a cselédnek is meg kellett fürödni. Azok aztán sűrűn vetették a keresztet, miközben beszálltak a kádba, és akadt köztük, aki saját bevallása szerint attól rettegett, hogy ekkora vízben megfullad. Azért a mindennapos tisztálkodás a gazdagok számára sem a kádfürdőt jelentette: arcukat, fogukat, felsőtestüket mosták meg naponta, a kádba legfeljebb egy héten egyszer ültek be.

3. Egymás szekrényében kutakodtak

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásrólMindent alaposan kiveséztek (Fotó:glamourdaze.com)

Furcsa divat hódított a módosabb rétegek úri asszonyainak körében: kedvelt délutáni programként összegyűltek valamelyikőjük öltözőszobájában, és alaposan átnézték a fehérneműs szekrényét. Ez ugyanis kiváló témát szolgáltatott a pletykálkodásra, persze nem nyíltan egymást beszélték ki, hanem a cselédlány vagy a mosónő keze munkáját vizslatták ilyenkor. A rendezett szekrény összképének elérése érdekében a leggazdagabbak szívesen alkalmaztak vasalónőt is.

4. Az Árpád-fürdő is tisztasági fürdő volt

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásrólAz Árpád-fürdő száz éve (Fotó: egykor.hu)

Akiknek nem volt otthon fürdőszobájuk, úgynevezett tisztasági fürdőkben tudtak tetőtől-talpig megfürödni. Ezt a fillérekért elérhető szolgáltatást nyújtotta az egyszerű emberek számára a székesfehérvári Árpád-fürdő is. Külön bejáraton mehettek be a gyógyfürdőzni vágyó tehetős polgárok, és egy másikon a tisztálkodni vágyó szegények, vagy azok a cselédek, akiket a nagyságos asszony nem tűrt meg a saját fürdőszobájában. Tartottak férfi és női napokat is, hogy a két nem még csak véletlenül se találkozzon egymással. A tisztasági fürdő kádakkal ellátott kabinokból állt, melyekbe csak egy fertőtlenítő medencében való megmerítkezést követően lehetett belépni. Miután leadták a kabinosnak a holmijukat (aki fejben jegyezte meg a szekrényekhez tartozó jelszavakat), húsz perc állt a vendégek rendelkezésére a kádban, és már szólították is a következőt.

5. Szappan: minél vegyszeresebb, annál jobb!

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásrólA Fekete Sas Patikamúzeum (Fotó: kirandulastervezo.hu)

A tisztálkodó szereket eleinte leginkább a patikában lehetett beszerezni. Érdekes, hogy míg manapság a minél természetesebb alapanyagú szappanok használatára törekszünk, addig száz évvel ezelőtt úgy tartották: minél több benne a vegyszer, annál modernebb. A polgári úriasszonyok a falusi házi szappanokat egyenesen büdösnek titulálták. Minden patikának megvolt a saját szappanmárkája, legszívesebben azt árusították. A higiénia forradalmának köszönhetően végül Magyarországon is megjelent a drogéria műfaja, és bizony akadt, aki nagyon meggazdagodott a polgári és arisztokrata rétegek kozmetikum-vásárlásaiból. Bartha István fővárosi gyógyszerész családjával a kozmetikai ipar fellegvárába, Franciaországba járt tapasztalatot gyűjteni, és hozta haza a legdivatosabb kence-recepteket. Drogériáiból egész láncolatot épített ki a fővárosban. Legpatinásabb üzletük emeletén elegáns bálokat is rendezett, bevételeiből mecénásként támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát is.

+1: A mosószert csak hírből ismerték

Ezt sosem hitted volna! 5+1 érdekesség a száz évvel ezelőtti tisztálkodásrólA mosóport nem fogadták el egyhamar (Fotó: micky.vauve.de)

Bár a Persil márka például már az 1900-as évek elejétől létezett, és nálunk is elérhető volt, a ruhák tisztán tartására még inkább szappant, a fehérítésre pedig lúgkövet használtak. A polgári háztartásokban az úgynevezett nagymosást, a fehérneműk, ágyruhák tisztán tartását a mosónők végezték. Hetente egyszer, általában reggel 6-kor megjelentek a háznál, a család pedig szívélyes fogadtatásban részesítette őket: pálinkával, finom ételekkel kínálták. Hogy miért kezelték szinte családtagként ezeket a középkorú, külvárosi, szegény sorból jövő asszonyokat? A válasz egyértelmű: mert náluk jobban senki sem ismerte a család szennyesét. Igyekeztek tehát "megpuhítani" őket, hogy még véletlenül se támadjon kedvük olyasmiket pletykálni, ami nem vetne éppen jó fényt az úri házra. 

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Eltűnhetnek Magyarországról a krumpliföldek
    Eltűnhetnek Magyarországról a krumpliföldek
  • Nem kell sokat várni az emeletes vonatokra
    Nem kell sokat várni az emeletes vonatokra
  • Megújul az 500 forintos
    Megújul az 500 forintos
  • Kiállítás nyílik Michael Schumacherről
    Kiállítás nyílik Michael Schumacherről
  • Januárban szavaznak a Brexitről
    Januárban szavaznak a Brexitről
  • Még olcsóbb lesz a dízel
    Még olcsóbb lesz a dízel
  • Gyárat épít Magyarországon az Airbus
    Gyárat épít Magyarországon az Airbus
  • Nézd meg az adventi vásárt a Városháza ablakából!
    Nézd meg az adventi vásárt a Városháza ablakából!

Eseménynaptár

  • Nem lesz fehér karácsonyunk
    Nem lesz fehér karácsonyunk
  • Baleset a stoptáblánál Székesfehérváron
    Baleset a stoptáblánál Székesfehérváron
  • Baleset az M7-es autópályán
    Baleset az M7-es autópályán
  • Fülöp: október közepe óta 1300-zal többen veszik igénybe a hajléktalanellátást
    Fülöp: október közepe óta 1300-zal többen veszik igénybe a hajléktalanellátást