2018. augusztus 16. csütörtök Ábrahám
Menü

Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!

Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!
(Fotó: en.wikipedia.org)

Narancsban, vörösben és lassan barnává olvadó sárgában úszik a kert és az erdő. A fák és a bokrok napról napra változtatják színüket a késő nyári, kora őszi napsütéstől búcsúzva, mintha elhagyott nőként kényszert éreznének arra, hogy gyorsan átfestessék hajukat – siratva a múltat, s bízva a boldogabb jövőben. Ilyenkor a vadgesztenye is kihullik fa-anyja féltő karjaiból. Koppan egyet a földön, majd lelkes gurulásba kezd, hogy aztán kinyújtózva megpihenhessen az avarban.

A vadgesztenye hazánk egyik közkedvelt díszfája. Megtalálható az utak mentén, a parkokban, erdőkben, temetőkben is.  Délkelet- Európában honos, Magyarországon díszfaként ültetik, 25-30 méter magasra is megnő.

Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!Ősszel varázslatos színekben pompázik (Fotó: shropshiresgreatoutdoor.co.uk)

Hogyan került Európába?

Európába a 16. században került a törökök közreműködésével. A törökök megfigyelték ugyanis, hogy azok az állatok, amelyeket vadgesztenyével etetnek, hamarabb kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Ezért a lovaiknak ezt a növényt adták köhögésük csillapítására (és etetésére is). A népnyelv ezért hívja „lógesztenyének” is.

Régen a vadgesztenye leveleiből teát készítettek a légúti megbetegedések ellen. Én azonban nem ajánlom e főzet fogyasztását, mivel ma már tudjuk, hogy nagyon magas a szaponin tartalma, vagyis mérgezést okozhat.

Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!Semmiképp ne fogyasszuk el a vadgesztenye egyik részét sem (Fotó: thebabbleout.com)

Ezek a kis számban előforduló mérgezések szinte kizárólag gyerekek körében jellemzőek. A nemzetközi felmérések szerint a mérgezettek többsége gyermek, akik átlagosan egyetlen magot fogyasztottak el, és 14 százalékuknál jelentkeztek különböző súlyosságú mérgezési tünetek. Ezek az alábbiak lehetnek: nyugtalanság, láz, rosszullét, pupillatágulat, arcpír. Nagyobb mennyiség elfogyasztása fokozott aluszékonysággal, de akár légzésbénulással is járhat.

Az őzek, szarvasok és vaddisznók viszont nagyon szeretik a vadgesztenyét – és természetesen nem is árt nekik.

Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!Az embernek méreg, nekik csemege (Fotó: nicksnaturepics.wordpress.com)

Gyógyászati célokra április-májusban és június-júliusban gyűjtik a magját, virágát, kérgét és levelét. Európában régen a fa kérgét használták több problémára, a modern fitoterápiában viszont főként a magot használják fel a krónikus vénás elégtelenség panaszait enyhítve.

Nézzük meg alaposabban is, hogy melyik része mit tartalmaz, s mire jó?

A mag 3% eszcint, kvercetin és kempferol glikozidokat tömörít. A levél kumarin glikozidokat (eszkulint), flavonol-glikozidokat, cserzőanyagokat, szterolokat rejt magában. A kérge pedig kumarin glikozidokat (eszkulint), eszkuletint, szterolokat tartalmaz.

Az eszcin az erekre gyakorol jótékony hatást. Főként a vénákra, ezért visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén ajánlott alkalmazni. A kéregben lévő eszkulin fényvédő krémek gyakori alkotóeleme. E krémek eltüntetik a szeplőket is! A leveleket – például alkoholos kivonatként - ízületi bántalmak enyhítésére használhatjuk. Segítséget nyújt még bőrbetegségek kezelésére és ülőfürdő is vehető aranyér esetén.

Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!A vénákra gyógyító hatása van (Fotó: gilvidisvein.com)

Mire használható még?

A magból készül a csiriz (ami egy természetes ragasztóanyag). Szárított pora régen a tubák összetevőjeként is ismert volt. A 19. században szennyvíztisztítóként és festékként is gyakran elővették.

Angliában hagyománya van a sportba való integrálásának is: Ashton város mezején rendszeresen megrendezik a „World Conker Championships”-t, vagyis a „vadgesztenye parittyázás világbajnokságát”. E viadal során két játékos méri össze tudását: kezükben van egy-egy 20 cm-es zsinórra kötött vadgesztenye. Az első játékosnak három lehetősége van arra, hogy eltalálja ellenfele gesztenyéjét úgy, hogy az összetörjön, majd a második játékos következik. E sportág 1965-re tekint vissza!

Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!Így néz ki a World Conker Championships (Fotó: telegraph.co.uk)

A folytatásban elárulom majd (többek között) a véna-balzsam, a véna-tonik, a vadgesztenyetinktúra és az alkoholos vadgesztenye-kivonat receptjét is. E növényből ugyanis házilag is készíthetünk gyógyító főzeteket, pépeket. Sőt, még mosószert is!

 

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • HÍRADÓ 2018. augusztus 16.
    HÍRADÓ 2018. augusztus 16.
  • Tovább erősíti határai védelmét Bosznia-Hercegovina
    Tovább erősíti határai védelmét Bosznia-Hercegovina
  • Betakarították az őszi búzát
    Betakarították az őszi búzát
  • Katonazenekari találkozó - nemzeti érték a katonazene
    Katonazenekari találkozó - nemzeti érték a katonazene

A hét embere

Eseménynaptár

  • Már működik a Jéger informatikai háttere
    Már működik a Jéger informatikai háttere
  • Kilőtték az egyik veszélyes medvét Tusnádfürdőn
    Kilőtték az egyik veszélyes medvét Tusnádfürdőn
  • Tovább szedi áldozatait a hőség Katalóniában
    Tovább szedi áldozatait a hőség Katalóniában
  • Hídomlás - átveheti az állam az autópályák fenntartását
    Hídomlás - átveheti az állam az autópályák fenntartását
  • Hőség - vízhiány lehet Észak-Magyarországon
    Hőség - vízhiány lehet Észak-Magyarországon
  • M4 - átadták a Ceglédbercel és Cegléd közötti szakaszt
    M4 - átadták a Ceglédbercel és Cegléd közötti szakaszt
  • Tanévkezdés - a tankönyvek 60 százaléka megérkezett az iskolákba
    Tanévkezdés - a tankönyvek 60 százaléka megérkezett az iskolákba
  • Érik a felminősítés - holnap vizsgálják a magyar adósosztályzatot
    Érik a felminősítés - holnap vizsgálják a magyar adósosztályzatot
  • Száz éve nem volt olyan meleg az óceánok vize, mint most
    Száz éve nem volt olyan meleg az óceánok vize, mint most