2017. december 12. kedd Gabriella
Menü

Kimagasló Székesfehérvár területi tőkéje – az eddigi legösszetettebb kutatás eredményei

Kimagasló Székesfehérvár területi tőkéje – az eddigi legösszetettebb kutatás eredményei
(Fotó: szekesfehervar.hu)

Azt, hogy erős Székesfehérvár gazdasága, eddig is több objektív mutatószám támasztotta alá. Egy most készült elemzés azonban 77 indikátor alapján mérte fel hazánk térségeinek helyzetét és lehetőségeit. Olyan adottságokat is vizsgáltak, mint például az épített vagy természeti környezet, a helyi politika és az eltartottság. Érdekes kép rajzolódott ki.

Kezdjük talán azzal, ami az egész felmérésből nekünk, Székesfehérváriaknak a legfontosabb: igazi büszkeség az eredmény, hiszen az összmutatók tekintetében az ország abszolút élvonalába tartozunk, vagyis a legjobb helyzetűek felső tíz százalékába. És nem kevésbé örömteli, valamint a jövő tekintetében mindenképpen reményteli az, hogy egyetlen Fejér megyei járás sem került a legrosszabb eredményekkel bírók közé.

 (Fotó: osszkep.hu)
(Fotó: osszkep.hu)
img

De miről is szólt ez a kutatás? Hogy hol jó élni, azt is csak részben – mégha jelentős részben is – határozza meg a gazdaság pillanatnyi helyzete. Az azonban, hogy egy település, járás hova tart, végképp nem csak pénzben mérhető. Hazánk tizenegy szakembere Magyarország minden! települését tizennégy érték alapján vizsgálta, amelyek végül összesen 77 indikátort sűrítettek magukba. Ezekből állt össze a területi tőke hazai eloszlása, amiben az anyagi adottságok mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe vették. 

"A területi tőke fogalma egységesen kezeli, mennyire sikerült egy térségnek felhalmoznia az ember számára értékes tényezőket, illetve azt, hogy mennyire lesz képes a térség a jövőben prosperálni. Ahol régóta tart és erőteljes a tőke felhalmozódása, ott az életszínvonal növekszik, a lehetőségek spektruma kitágul." (osszkep.hu)

Az elsőre száraznak tűnő meghatározások mögött nagyon is érdekes és izgalmas tartalom rejlik: a mérőszámok ugyanis nemcsak pénzben jól kifejezhető adatokat vizsgáltak, mint például az infrastruktúra, a természeti környezet, a szolgáltatások, a szabadidős lehetőségek és a vállalkozások jellemzői, hanem a számokkal sokkal nehezebben megfogható, de a települések helyzetét mégis erősen befolyásoló társadalmi, demográfiai és kulturális állapotokat is. Feltérképezték, hogy a képzettség, az internethasználat, a népességváltozás, az öregedés, a vándorlás, a helyi politika, a felsőfokú oktatás, a színházak, a kultúra, az eltartottság, a közoktatás és a közegészségügy milyen képet mutat településenként.

forrás: osszkep.hu (Fotó: Papp Brigitta)
forrás: osszkep.hu (Fotó: Papp Brigitta)
img

A végeredmény talán nem lep meg senkit, hiszen ahogy előre sejthető, egy ennyire összetett kutatásban a kisebb települések rosszabbul, a városok pedig jobban teljesítettek. De mégis, pontosan mennyire jól és mennyire rosszul? Az összképből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak.

Fejér megyében a Székesfehérvári, a Gárdonyi, valamint a Dunaújvárosi járás is a legjobb helyzetű körzetek közé tartozik, ugyanakkor a Polgárdi, az Enyingi és a Sárbogárdi járások az ország legrosszabb állapotú járásainak számítanak az összmutatókat figyelembe véve. Ez utóbbi három járás szinte beékelődik az egyébkén jól teljesítő Közép- és Nyugat-dunántúli körzetek közé, és ezen mutatók alapján nem csak a jelenlegi helyzetük rossz, de a jövőbeni kilátásaik sem kecsegtetőek. Megyénkből a Móri és a Martonvásári járást a közepesnél jobb, míg a Bicskeit pedig a közepesnél rosszabb járások közé sorolták.

 (Fotó: osszkep.hu)
(Fotó: osszkep.hu)
img

Ha szétbontjuk a mutatókat, és először csak a gazdasági jellemzőket vizsgáljuk, akkor egyértelműen kirajzolódik, mennyire elbillen az ország a nyugati régiók irányába. A Székesfehérvári járás azonban itt is a legjobb helyzetűek közé tartozik, ahogy a Dunaújvárosi is jól teljesített a gazdasági mutatók tekintetében. A Gárdonyi, a Bicskei és a Móri a közepesnél jobb, a Martonvásári járás pedig a közepesnél rosszabb helyzetűek között található, utóbbi eredménye a főváros közelsége miatt kimondottan meglepő.

Ami pedig legalább ilyen érdekes, hogy míg a Polgárdi, Bicskei és Enyingi járások az összeredmény tekintetében a legrosszabb helyzetűek közé tartoznak, addig csak a gazdasági jellemzőket figyelembe véve a Polgárdi a közepesnél jobb!, míg a Sárbogárdi és az Enyingi járások a közepesnél rosszabb helyzetű besorolást kapták. Vagyis az összességében rossz eredményeiket a materiális mérőszámok nem indokolnák, sőt mint látható Polgárdi környéke itt a négy kategóriából a második legjobb kosárba került.

 (Fotó: osszkep.hu)
(Fotó: osszkep.hu)
img

Ha csak a humán jellemzőket nézzük, akkor az előzőektől totálisan eltérő képet kapunk: a legjobb eredményeket jelentő sötétzöld és a legrosszabbat jelentő fehér területek elhelyezkedése sok helyen egyáltalán nincs összefüggésben a gazdasági eredményekkel. Itt az ország élvonalában a fővárost és agglomerációját, a megyei jogú városokat, a Balaton vidékét és a Dél-Alföld egyes térségeit találjuk. 

Fejér megyében ezen téren a Székesfehérvári, a Gárdonyi és a Dunaújvárosi járás teljesített a legjobban. Mindenképpen meglepő az, hogy a Móri, a Bicskei és a Martonvásári járás is csak a közepesnél rosszabb besorolásba került, míg a Polgárdi, Enyingi, Sárbogárdi járások a legrosszabb helyzetűek közé tartoznak.

 (Fotó: osszkep.hu)
(Fotó: osszkep.hu)
img

A térképeket az osszkep.hu a területi tőke és magyarországi dimenziói című kutatásból és a kutatást összegző könyvből (In: Oláh-Szabó-Tóth (szerk.) 2017: A területi tőke és magyarországi dimenziói) készítette.

"A kutatók rengeteg mutatót használtak fel, hogy képet alkothassanak Magyarország térségeiről. A KSH és a TEIR adatbázisainak szűrésével kiválasztották a legfontosabbakat, melyeket összesítve számszerűsítették a magyar járások területi tőkéjét.

A kötetet Oláh Miklós szociológus, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. kutatásvezetője, Tóth Balázs István, közgazdász a Soproni Egyetem adjunktusa és Szabó Pál geográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szerkesztette. A kutatásban részt vett még Fodor-Kun Eszter geográfus, Horváth Áron közgazdász, Sápi Zoltán geográfus, Farkas Máté geográfus, Kabai Gergely néprajz- és társadalomkutató. Így összesen tizenegy szociológus, közgazdász és geográfus dolgozott azon, hogy a lehető legpontosabban mérjék fel hazánk térségeinek helyzetét és lehetőségeit."
(forrás: osszkep.hu)

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Robbanás történt a legjelentősebb ausztriai gázterminálon, sok sérült
    Robbanás történt a legjelentősebb ausztriai gázterminálon, sok sérült
  • Újra megtartják Ópusztaszeren a Magyarok karácsonyát
    Újra megtartják Ópusztaszeren a Magyarok karácsonyát
  • Ma estig marad a téli tavasz
    Ma estig marad a téli tavasz
  • Advent a Rác utcában - maratoni kézműves program szombaton és vasárnap
    Advent a Rác utcában - maratoni kézműves program szombaton és vasárnap
  • A Család- és Gyermekjóléti Központnak gyűjt a Nyolcas Műhely
    A Család- és Gyermekjóléti Központnak gyűjt a Nyolcas Műhely
  • Karácsonyi ünnepi műsor lesz pénteken a Kisfaludi Közösségi Házban
    Karácsonyi ünnepi műsor lesz pénteken a Kisfaludi Közösségi Házban
  • Dömötör: erős jelzés lehet a nemzeti konzultáció eredménye és a parlamenti határozat
    Dömötör: erős jelzés lehet a nemzeti konzultáció eredménye és a parlamenti határozat
  • Novák: hatmilliárd forintos támogatás menzafejlesztésre
    Novák: hatmilliárd forintos támogatás menzafejlesztésre
  • Hatvan kilogramm marihuánát találtak egy szerb autóbuszban Röszkén
    Hatvan kilogramm marihuánát találtak egy szerb autóbuszban Röszkén
  • Ismét embert küldene a Holdra Amerika
    Ismét embert küldene a Holdra Amerika
  • Jó nyár vár a rockzenét szeretőkre
    Jó nyár vár a rockzenét szeretőkre
  • Veszélyes lehet a legújabb bankkártyás rendszer
    Veszélyes lehet a legújabb bankkártyás rendszer
  • Halálos áldozata is van a horvátországi ítéletidőnek
    Halálos áldozata is van a horvátországi ítéletidőnek