2018. május 24. csütörtök Eszter
Menü

Az iráni Forradalmi Gárda

Az iráni Forradalmi Gárda
(Fotó: AFP/Atta Kenare)

Az iráni bel- és külpolitikát elemző biztonságpolitikai szakértők az őket jóslásra felszólító újságírók kérdései elől sokszor azzal a mondattal próbáltak kitérni, hogy „nem tudni, hová áll és mit tesz majd a Forradalmi Gárda”. A teheráni passzátszelet közel negyven éve a perzsa állam második (valódi befolyását tekintve talán első) hadserege fújja. Lássuk, kik is ők és mit akarnak.

A hivatalos és teljes nevén Az Iszlám Forradalom Őrzőinek Testülete (fárszi nyelven Sepah-e Pasdaran-e Enghelāb-e Islami, röviden: a Forradalmi Gárda, még rövidebben: a Pasdaran) 1979 májusában jött létre, Khomeini ajatollah hazatérését követően. Megalakítása az iszlám köztársaság új, vallási elitjének ötlete volt, akik gyanakvással figyelték a sahtól örökölt hagyományos fegyveres erők  és biztonsági szervek minden lépését. Létrehozói a Forradalmi Gárdát már a kezdetektől fogva a hadsereg valódi alternatívájának és ellensúlyának szánták, azzal a különbséggel, hogy a Pasdaran soraiba csak ideológiailag (értsd: vallásilag) csúcsra járatott, a siíta dogmákat feltétel nélkül elfogadó, a mullahok (vagyis a papság) iránymutatásait vakon követő férfiak belépését engedélyezték, akik habozás nélkül teljesítik az egyházi utasításokat.

Az első hónapokban az iszlám gárdisták szinte csak a papság testőreiként és a mecsetek őrzőiként tevékenykedtek, valódi katonapolitikai tényezővé az 1980 és 1988 között lezajlott iraki-iráni háborúban, illetve ezt követően nőtték ki magukat. A Szaddám csapataival vívott véres ütközetekben tűntek fel először azok a gyakran tizenévesekből álló gárda-alakulatok, amelyek lendülete és önfeláldozó viselkedése a későbbi közel-keleti öngyilkos merénylők túlfanatizáltságát idézi – talán nem teljesen véletlenül. Ilyen körülmények között az sem csak a sors szeszélyének tulajdonítható, hogy az Iránt Irakkal szembeállító háborúban a Forradalmi Gárda veszteségei közel kétszeresen meghaladták a reguláris perzsa hadseregét.

Állam az államban

A háború vége óta eltelt harminc évben a Pasdaran valódi, minden igényt kielégítő hadsereggé nőtte ki magát. A szárazföldi erőkön kívül saját légiereje és haditengerészete is van, egységei között olyan elit-alakulatok találhatók, mint egy ejtőernyős dandár, több tengerészgyalogos ezred, vagy a határon túli bevetések specialistái, a Jeruzsálem arab nevét viselő titokzatos magasabbegység, az Al-Kudsz emberei. Ez utóbbiak munkaköri leírásában nem csak a konkrét fegyveres harc, hanem a külföldi szimpatizánsok kiképzése is szerepel: Boszniában és Libanonban mintegy húsz éve szorgoskodnak, ugyancsak jelen vannak Afganisztánban és Irakban, de az utóbbi időszak szíriai polgárháborújából is kiveszik a részüket. Ez utóbbi szerepvállalásuk, közelebbről a Hezbollahnak, valamint a Hamásznak nyújtott katonai és logisztikai támogatásuk miatt az USA erősen fontolgatja, hogy a Pasdarant felveszi a terrorista szervezeteket felsoroló listára. A perzsák válasza nem sokat késett: ha az Egyesült Államok ezt meglépi, a két ország közötti viszony akár nyílt háborúhoz is vezethet – jött a figyelmeztetés Teheránból.    

A teheráni passzátszelet közel negyven éve a Forradalmi Gárda fújja. (Fotó: alaraby.co.uk)
A teheráni passzátszelet közel negyven éve a Forradalmi Gárda fújja. (Fotó: alaraby.co.uk)

Totális kompetencia

A Pasdaran valódi befolyását azonban annak köszönheti, hogy nemcsak fegyveres erő, hanem rendvédelmi szerv és hírszerző szolgálat is egyben. Bizonyos egységei nyomozati jogkörrel rendelkeznek, ők látják el a határőrizeti feladatokat, s több jel utal arra, hogy belső hírszerző hálózata lekörözi a hivatalos perzsa titkosszolgálat, a SAVAMA rezidentúráját is. És ha mindez még nem lenne elég: a Forradalmi Gárda kizárólagos illetékességgel őrzi és felügyeli valamennyi iráni nukleáris létesítményt, katonait és polgárit egyaránt. A becslések szerint mintegy 120-130 ezer aktív főből álló Pasdaran hátországában (úgy is mondhatnánk: alárendeltségében) ott található a Baszidzs-nak nevezett tartalékos haderő (egyfajta iráni Munkásőrség), amely mozgósítás esetén egymillió embert tud fegyverbe szólítani 48 órán belül, s több, mint hatmilliót további három nap elteltével. A gárdisták igazán nem panaszkodhatnak a költségvetési források hiányára, a hadseregnél számos szempontból jobban felszerelt testületen belül hozták létre 2017 tavaszán például Irán első katonai drónalakulatát, amely hazai gyártású, pilóta nélkül repülőgépek tucatjai felett gyakorol ellenőrzést. Az idén az amerikai csapatok már két, felderítő feladatokat ellátó iráni drónt le is lőttek a szír légtérben, ami azt mutatja, hogy ezeket a Pasdaran nem csak otthon veti be.     

Növekvő gazdasági szerep

A Forradalmi Gárda nem elégszik meg azzal, hogy katonai és nemzetbiztonsági területen tölt be megkerülhetetlen szerepet az ország életében. A kubai, a pakisztáni és a kínai hadseregekhez hasonlóan egyre komolyabban nyomul gazdasági vonalon is. 2015-ös becslések szerint az iráni GDP legalább 10%-át olyan cégek, vállalatok és üzemek állítják elő, amelyek nyíltan vagy kevésbé nyilvánvaló módon, de a Pasdaran (vagy ennek vezetői) tulajdonában vannak. Az övék Irán második legnagyobb technológiai trösztje, a Khatam, melynek értékét néhány évvel ezelőtt 8 milliárd dollárra becsülték, s ugyancsak gárdistakézben van az egyik legjelentősebb iráni kőolajipari cég, az Oriental Oil Kish. Hasonló cipőben jár a Mobin, az ország egyik vezető IT-konszernje is.

Az Őrzőknek nincs túl nehéz dolga, hiszen a jelenlegi iráni politikai és gazdasági elit szinte valamennyi, vezető beosztásban levő funkcionáriusa egykori gárdista. Igaz ez Ali Laridzsánira, a parlament elnökére ugyanúgy, mint Mahmud Ahmadinezsádra, aki nyolc évig volt köztársasági elnök, s arról se feledkezzünk meg, hogy a 290 fős iráni törvényhozás mintegy 20 százaléka egykoron Pasdaran-tag volt. Úgy tűnik, igaza van Mohsen Sazegarának,  aki 1979-ben a testület alapítói között volt, mára azonban száműzöttként az Egyesült Államokból eképpen kritizálja azt: „38 évvel ezelőtt egy népi hadsereget hoztunk létre azért, hogy a hazát védelmezze és szükséghelyzetben segítséget nyújtson a nélkülözőknek, de ez mára egy valóságos szörnyeteggé változott. Olyanná vált, mint egy áradó folyó, amely mindent elnyel, ami az útjába kerül”.

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Az első koncert a teraszon - Horváth Attila dalszövegei Szabó Leslie tolmácsolásában
    Az első koncert a teraszon - Horváth Attila dalszövegei Szabó Leslie tolmácsolásában
  • Nevelés a középpontban - oktatáskutatók tanácskoznak Székesfehérváron
    Nevelés a középpontban - oktatáskutatók tanácskoznak Székesfehérváron
  • Együttműködés, robotika és gyártásautomatizálás - Ipar nap az Óbudai egyetemen
    Együttműködés, robotika és gyártásautomatizálás - Ipar nap az Óbudai egyetemen
  • Bakondi: egyre több migráns érkezik Törökországból Görögországba
    Bakondi: egyre több migráns érkezik Törökországból Görögországba
  • Ukrajna - továbbra is rohamosan terjed a kanyaró
    Ukrajna - továbbra is rohamosan terjed a kanyaró
  • Európa jövője - Bannon: a nemzeti szuverenitásért harcol Trump és Orbán is
    Európa jövője - Bannon: a nemzeti szuverenitásért harcol Trump és Orbán is
  • Európa jövője - Gulyás: komoly veszélyben van a szabadság
    Európa jövője - Gulyás: komoly veszélyben van a szabadság
  • Labdarúgó Magyar Kupa - Jubileumi tizedik sikerét aratta az Újpest
    Labdarúgó Magyar Kupa - Jubileumi tizedik sikerét aratta az Újpest

Eseménynaptár

  • HÍRADÓ 2018. május 23.
    HÍRADÓ 2018. május 23.
  • Olasz kormányalakítás - Megbízást kapott Giuseppe Conte a kormányalakításra
    Olasz kormányalakítás - Megbízást kapott Giuseppe Conte a kormányalakításra
  • Érdekességek a királyi bazilikáról - bemutatták Szabó Zoltán építészettörténész könyvét
    Érdekességek a királyi bazilikáról - bemutatták Szabó Zoltán építészettörténész könyvét
  • Zack Phillips a Fehérvár AV19 játékosa
    Zack Phillips a Fehérvár AV19 játékosa