2017. december 12. kedd Gabriella
Menü

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig - kiránduljunk Belgrádba

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig - kiránduljunk Belgrádba
Ahol a Száva a Dunába folyik, ott áll Nándorfehérvár, a mai Belgrád (Fotó: Barna Béla)

Szerbia fővárosa, a másfél millió lakosú Belgrád a magyar történelemkönyvekben Nándorfehérvár néven szerepel. A hely Hunyadi János 1456-os győzelméről ismert és arról, hogy e fényes győzelemnek köszönhetjük a déli harangszót. Fehérvártól Fehérvárig az út hossza 403 kilométer a kertek alatt, de autópályán is csak 432 kilométer, 4 óra alatt odaérhetünk.

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Törit tanulva (fotó: Barna Béla)

Lányom töriórára készült a szobában, ott volt előtte a nándorfehérvári csata térképe, én meg bezavartam, mert elkezdtem mesélni neki, hogy milyen jó hely a vár, milyen szép a kilátás a Dunára. De dolgozat előtt nem volt szerencsés az időzítésem, így megígértem neki, hogy megírom és majd átküldöm, hogy akár  órán is meg tudja mutatni, milyen ma Nándorfehérvár.

Nem mellesleg az fmc olvasói is nyernek vele, megismernek ugyanis egy másik Fehérvárt, ami őszi-téli kirándulásötletnek sem rossz. Innen csak azok olvassák tovább, akik kíváncsiak a fehérvári (belgrádi) vár részletes bemutatására, akik nem érnek rá, azok pörgessék csak végig a képeket. Szóval, Fehérvárról irány Fehérvár. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Zindan-kapu, Nándorfehérvár (fotó: Barna Béla)

Ha a Kárpát-medencét egy legyezőhöz hasonlítjuk, a legyező fő szárait pedig a nagy folyók (Duna, Tisza, Dráva, Száva) alkotják, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a legyező fogója, közepe pont Belgrádnál, az egykori Nándorfehérvárnál van. Itt van a Kárpát-medence fókuszpontja, nem sokkal előtte ömlik a Tisza, majd pont a várnál a Száva is a Dunába (ÉSZ 44º 48’ és KH 20º 28’). A két folyó találkozásánál, 138 méter tengerszint feletti magasságban, egy körülbelül 50 méter magas sziklaszirten áll az ősi várnegyed.

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Séta a Kalemegdán Parkban (fotó: Barna Béla)

Ezt legjobban Belgrád korzója, a Kneza Mihajla sétálóutca végéről indulva közelíthetjük meg, innen kezdhetjük várnéző sétánkat. A sétálóutca folytatása egyenesen a Karagyorgye-kapuhoz visz át az 1867 után kialakított Kalemegdán Parkon keresztül. Sétánk elején mindjárt több emlékmű mellett is elhaladunk: a belgrádi vár átadásának emlékköve után a Halász szobra mellett (Sima Roksandić alkotása), majd a Hála Franciaországnak című alkotás után érjük el a vár egyik bejáratát, a Karagyorgye-kaput. A kapu egy nyers modorú, műveletlen és teljesen analfabéta sertéskereskedőről, Karagyorgyéról (Fekete György, 1762-1817), a Karagyorgyevics-dinasztia megalapítójáról kapta a nevét, aki 1806-ban ezen a kapun keresztül foglalta el a várat a töröktől; az új Szerbia voltaképpen ezzel a rohammal született meg, Karagyorgye pedig így lett az új Szerbia első államfője (2006-ban ünnepségeket is rendeztek a 200 éves évforduló tiszteletére).

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

A Kalemegdán panorámatérképe

A Karagyorgye-kapu közelében nyíló Sztambul-kapu környéki várárokban két híres belgrádi sportegyesületnek, a Partizánnak és a Crvena Zvezdának is vannak sportpályái. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Hadtörténeti Múzeum a belgrádi várban (fotó: Barna Béla)

A Sztambul I. kapun keresztül (melyet a kétfejű sasos szerb címer ékesít) az 1790 körül épített erődítésekhez juthatunk, ennek egyik bástyáján van a belgrádi Hadtörténeti Múzeum (korábban a Jugoszláv Néphadsereg Múzeuma, mai neve szerbül: Vojni muzej). A múzeum épületét csak 1904-ben építették, eredetileg a katonai Térképészeti Intézet székháza volt. A várárokban található a belgrádi Hadtörténeti Múzeum zömmel második világháborús hadieszköz gyűjteménye (lövegek, harckocsik, stb). A tankokkal teli várárkon egy hídon juthatunk át, ami a karcsú és fehér óratorony alatti kapuhoz vezet, mely a középkori várárok fölé emelkedik. A XVIII. századi barokk torony török eredetű neve Szahat Kula, azaz óratorony. Az óratorony alatti kapu mellett nyílt egykoron egy barokk kapu is (1723-1738), melyben ma egy mini vártörténeti kiállítást láthatunk makettekkel. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Séta az óratorny felé (fotó: Barna Béla)

Ezzel tulajdonképpen már a téglalap alakú felső várba jutottunk, melynek közepén egy szép török kori sírépítmény, Damad Ali pasának, „Morea meghódítójának” türbéje áll. A 2001-ben a török állam segítségével felújított türbén szépen kalligrafált ószerb betűkkel és török írású táblát is láthatunk.

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Damad Ali türbéje (fotó: Barna Béla)

A türbétől a vár leginkább középkori részéhez, a Dizdar-toronyhoz (Dizdareva kula) sétálhatunk tovább. Az egyes leírásokban Északkeleti bástyatoronynak is nevezett négyszög alaprajzú középkori vártoronyban ma a belgrádi TIT csillagvizsgálót működtet, melynek tetejére érdemes felmenni a kilátás miatt is.

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

A Dizdar-torony (fotó: Barna Béla)

A Dizdar-torony mellett nyílik a Despota-kapu (szerb: Deszpotova kapija), melyet még Stevan Lazarević (Lazarevics István) szerb despota (1377-1427) építtetett. A középkori vár kiépítésére egyébként 1404-1427 között került sor, miután a rossz állapotú várat Zsigmond király a szerb despotának adta, mint hűbérbirtokot. Lazarevicsnek ma egy modern szobra is áll a kaputól nem messze, a felső várudvaron. Lazarevics magyar vonatkozása, hogy a fiatal Hunyadi apródként szolgált az ő udvarában: itt sajátította el a nemesi szokásokat és a hadviselés elemeit. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Hangulatos híd a nándorfehérvári várban (fotó: Barna Béla)

A Despota-kapun túl egy hidat követően újabb, a vár legszebb bejárata áll, a Zindan-kapu, mely ma is úgy néz ki, ahogy 1440-1456 között elkészült. A kapu védelmére két félkör alaprajzú masszív tornyot építettek, amit aztán tömlöcnek is használtak (a zindan török szó, magyarul tömlöcöt jelent). A kapuhoz csatlakozik egy középkori barbakán is, ennek tövében pedig két templom áll: a Ruzsica-tempom és a Szent Petka-kápolna. És itt található még a szépséges Jaksity-torony is, mely 1460-ban épült nyolcszög alaprajzú középkori bástyatorony és Jaksity vajda nevét viseli. S ha jól emlékszem, a magyar hírességek között az 1972-es születésű Jaksity Katalinnak is van valami belgrádi kötődése (utánanéztem tényleg van, egy önéletrajzban ezt írta magáról Jaksity Kata: „Gyerekkoromban 5 évig Belgrádban éltünk, ahol édesapám diplomataként dolgozott a nagykövetségen. Itt kezdtem el az iskolai tanulmányaimat. (…) a mindennapi edzések, és az ott kötött barátságok a mai napig a legmeghatározóbbak életemben.”). 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

A Jaksity-torony (fotó: Barna Béla)

A Zindan-kapu folytatásaként a Lipót-kapu (Leopoldova kapija) vezet ki a várból, itt a belgrádi állatkert felé tehetünk egy kitérőt. Az 1688-1690 között épített L.P. monogrammos Lipót-kapu a Habsburg-időkre emlékeztet: a kapunak a kurucokkal sokat hadakozó Habsburg Lipót osztrák császár és magyar király a névadója. A Lipót-kapu melletti, téglából épült Izadži-bástyán van a Kalemegdán terasz hangulatos vendéglője. Ha kipihentük itt magunkat, akkor a Despota-kapun visszatérhetünk a felső várba, ahol a fal mellett folytatva utunkat hamarosan elérünk a Defterdar-kapuhoz.

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Török szamárhátívek (fotó: Barna Béla)

Ez az Alsó-várba levezető kisebb török kori kapu, mely mellett a XVIII. században épített szépséges szamárhátíves árkádok állanak. A kapu melletti falvonulatokról szép kilátás nyílik a Száva és a Duna összeömlésére, valamint az erdős Nagy-Hadiszigetre (mai térképeken szerbül: Veliko ratno ostrvo) és az alattunk elterülő Alsó-várra. Látszik innen a folyó partján álló, Mátyás király idején, vagyis 1460 körül épített Nebojsa-torony. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

A diadal emlékköve (fotó: Barna Béla)

Nem messze a Defterdar-kaputól találjuk a magyar turistákat leginkább érdeklő emléket: a felsővár ezen a részén egy szerb és magyar nyelvű emlékkő érdemel figyelmet, melyet az 1456-os ostrom emlékére állítottak: „1456 július 22-én Belgrád védői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett.” 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

A csata térképe (fotó: MTI)

Hát igen. A vár legnagyobb és legfelejthetetlenebb ostroma 1456. július 4-22. között zajlott: az ágyúkon kívül 3-4 mázsás köveket is elhajító ostromgépekkel törették a törökök a falakat tíz napig, így aztán azok javarészt le is omlottak.

Ám a szultán csapatai hiába rohamozták meg háromszor a várat, a védősereg mindannyiszor visszaverte őket. A védők közül kiemelkedett a híres szerb (mások szerint horvát) vitéz, Dugovics Titusz hőstette: az egyik bástyán a törökök megvetették a lábukat, és az egyik termetes janicsár lófarkas zászlót emelt a magasba; ekkor hajtotta végre mindenki által ismert cselekedetét. Amit Bonfini olasz történetíró így örökített meg: „A vitéz sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt és a magasból a mélybe ugorva magával rántotta.” A jelenetet 1859-ben megfestette Wágner Sándor is, képének címe: Dugovics Titusz önfeláldozása, mely hozzájárult a győzelemhez.

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Nándorfehérvár, középkori falak (fotó: Barna Béla)

A nándorfehérvári diadal volt egyébként Hunyadi János (1407 körül – 1456. aug. 11.) utolsó nagy győzelme. E sikerben az itáliai születésű ferences, Giovanni di Capistrano (Kapisztrán János, 1386-1456) és keresztesei, valamint Szilágyi Mihály is tevékeny részt vállalt: a II. Mohamed (Mehmed) szultán által vezetett török csapatok a vereség után szinte Szófiáig futottak. Az ostrom emléke a III. Calixtus pápa által (egyébként még az ostrom előtt) elrendelt déli harangszónak köszönhetően a mai napig nem merült feledésbe. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Nándorfehérvár, Defterdar-kapu (fotó: Barna Béla)

Az ostrom alatt 24 ezer (!) török és mintegy 20 ezer keresztény esett el: a több mint 40 ezer temetetlen halott miatt pestis söpört végig a táboron, ebbe halt bele Hunyadi is, három héttel világraszóló győzelme után. A győzelmet számos mű idézi; Darvas József A törökverő című regényében állított emléket Nándorfehérvár hőseinek és Hunyadi Jánosnak, a reformkori Czuczor Gergely pedig a Hunyadi halála című művében a hős utolsó óráit meséli el. A töröknek csak a híres diadal után 65 évvel, 1521-ben sikerült elfoglalnia: sajnos a fontos erősség elvesztése nagyban hozzájárult a középkori magyar királyság bukásához. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

A Győztes (fotó: Barna Béla)

A Hunyadi-emlékkőtől továbbsétálva hamarosan elérjük a Belgrád jelképének is számító, 14 méter magas oszlopon álló szobrot, a „Győztest” (Pobednjik). 

A Felső-vár északnyugati főbástyáján álló meztelen férfialak, leeresztett karddal, bal kezében békegalambbal, a pásztorgyerekből lett horvát szobrászművész, Ivan Meštrović (1883-1962) alkotása. Meštrović 1928-ban az első világháború eredményes befejezésének emlékére készítette e meztelen szobrot, s eredetileg a sétálóutcán akarták felállítani, de a maradi belgrádiaknak ez nem tetszett, így került mostani helyére, a vár fokára. A szobor közelében áll egy gerendavázas, jellegzetes balkáni stílusú ház: a várbeli katonai épületekhez tartozott, sokáig a Szerbia ásványi kincseit bemutató Természettudományi Múzeum működött benne. 

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Belgrád - Nándorfehérvár, falrészlet (fotó: Barna Béla)

A szobor lábától széttekintve láthatjuk a Száva túlpartján Új-Belgrád és Zimony (Zemun) panelházait és magasépületeit (belgrádi kifejezéssel szolitereit). A szobortól a Király- vagy Sötét-kapun keresztül juthatunk el a szávai kilátósétányra: az innen előtáruló kép már a természet szépségei iránt fogékony törököket is lenyűgözte, akik a Kalemegdán e pontját az „elmélkedés helyének”, azaz „Fityilbair”-nak nevezték el. Elmélkedhetünk azon, hogy honnan is jön e folyó: nos, a Száva Szlovéniában, a Júliai-Alpokban fekvő Bohinji-tó (Bohinjsko jezero) közelében ered: a 78 méter magas Savica-vízeséssel lát napvilágot majd 940 kilométert megtéve itt Belgrádnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 95720 km².

Székestől Nándorig, avagy Fehérvártól Fehérvárig, avagy kiránduljunk Belgrádba

Ahol a Száva a Dunába folyik, ott áll Nándorfehérvár (fotó: Barna Béla)

S a szávai kilátósétányhoz, az „elmélkedés helyéhez” méltóan elmerenghetünk itt kicsinyt a múlt ködén, hogy hol harcolt itt Hunyadi és Kapisztrán, s persze az új belgrádi panelnegyedek láttán felmerülhet az a kérdés is: vajon melyikben lakott a népszerű jugoszláv színész, Borivoje Surdilovics, azaz Surda? Mind elvitte a Forró szél?

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Még tart a károk felszámolása Győr-Moson-Sopron megyében
    Még tart a károk felszámolása Győr-Moson-Sopron megyében
  • Eltört egy vízcső Debrecenben
    Eltört egy vízcső Debrecenben
  • Robbanás történt a legjelentősebb ausztriai gázterminálon, sok sérült
    Robbanás történt a legjelentősebb ausztriai gázterminálon, sok sérült
  • Újra megtartják Ópusztaszeren a Magyarok karácsonyát
    Újra megtartják Ópusztaszeren a Magyarok karácsonyát
  • Ma estig marad a téli tavasz
    Ma estig marad a téli tavasz
  • Advent a Rác utcában - maratoni kézműves program szombaton és vasárnap
    Advent a Rác utcában - maratoni kézműves program szombaton és vasárnap
  • A Család- és Gyermekjóléti Központnak gyűjt a Nyolcas Műhely
    A Család- és Gyermekjóléti Központnak gyűjt a Nyolcas Műhely
  • Karácsonyi ünnepi műsor lesz pénteken a Kisfaludi Közösségi Házban
    Karácsonyi ünnepi műsor lesz pénteken a Kisfaludi Közösségi Házban
  • Dömötör: erős jelzés lehet a nemzeti konzultáció eredménye és a parlamenti határozat
    Dömötör: erős jelzés lehet a nemzeti konzultáció eredménye és a parlamenti határozat
  • Novák: hatmilliárd forintos támogatás menzafejlesztésre
    Novák: hatmilliárd forintos támogatás menzafejlesztésre
  • Hatvan kilogramm marihuánát találtak egy szerb autóbuszban Röszkén
    Hatvan kilogramm marihuánát találtak egy szerb autóbuszban Röszkén
  • Ismét embert küldene a Holdra Amerika
    Ismét embert küldene a Holdra Amerika
  • Jó nyár vár a rockzenét szeretőkre
    Jó nyár vár a rockzenét szeretőkre