Kivire vágysz? – Termessz a kertedben! Egyszerűbb, mint gondolnád!
Kivire vágysz? – Termessz a kertedben! Egyszerűbb, mint gondolnád!
Kivire vágysz? – Termessz a kertedben! Egyszerűbb, mint gondolnád!A finom, lédús gyümölcs számos jótékony hatással rendelkezik: védi a szívet, hozzájárul a fogak egészségéhez, mérsékli a fogszuvasodás kockázatát, óvja a bőrt, segít a méregtelenítésben… és még finom is!
A kivi 83 százaléka víz, 1 százaléka fehérje, kb 0,5 százaléka növényi zsír (telített-, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak), 9 százaléka cukor, 3 százaléka rost. Ásványianyag-tartalma jelentős: bőven található benne kalcium, magnézium, vas, cink, réz, kálium, nátrium, foszfor, mangán, szelén. Aminosavakban is gazdag. Magas koncentrációban tartalmaz A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitaminokat. C-vitaminban bővelkedik: egy kivi elfogyasztása fedezi a szervezet napi C-vitamin igényét.
A kivi rendkívül egészséges (Fotó: Szabó Patrícia)
A C-vitamin tartalom miatt kiváló immunerősítő és antioxidáns. Segítségével megelőzhető a nátha, influenza, megfázás kialakulása. Ezen kívül felgyorsíthatja a húgyúti megbetegedések, az ínygyulladás stb. gyógyulását is. Antioxidánsai semlegesítik azokat a szabad gyököket, amelyek felelősek az öregedésért, szívbetegségekért, gyulladásokért, daganatos elváltozásokért.
A gyümölcs hatóanyagai szabályozzák a vér koleszterinszintjét, javítják a keringést, s így csökkentik a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának lehetőségét. A kivi vérhígító hatásáról is híres. Szabályozza a vérnyomást (segíthet megszüntetni a magas vérnyomást).
Kálium-tartalma alvászavaroknál, általános fáradtságnál nyújthat segítséget. A stressz tüneteit pedig vas- és magnéziumtartalma enyhítheti. A K-vitamin a fogak egészségéhez járul hozzá.
A kivi a C-vitamin tartalom miatt kiváló immunerősítő és antioxidáns (Fotó: Szabó Patrícia)
Az Archives of Opthamology szaklapban megjelent tanulmány szerint a kivi megelőzheti/csökkentheti az idős korral járó szemfenéki meszesedés kialakulását, s óv a szürke hályog megjelenésétől.
A kivi rostjai segítenek eltávolítani a vastagbélben felhalmozódó mérgeket, a gyümölcs magas folyadéktartalma pedig a vesék méregtelenítésében lehet barátunk. Ez a finomság fokozza a kollagén-termelést, s így hozzájárul bőrünk feszesebbé tételéhez, s javítja bőrünk önvédelmi képességét. (Viszlát UV-sugárzás!)
A múltkor már írtam arról, hogy – a tévhitekkel ellentétben - a magyar talaj és éghajlat tökéletesen megfelelő a kivi termesztéséhez. Sőt, e növényt hazánkban nem kell permetezni, teljesen bio-termesztésre alkalmas.
A kivi szereti az árnyékos helyet (Fotó: Szabó Patrícia)
A kivit először Zalában és Albertirsa mellett próbálták meg „befogni” a nagyüzemi termesztésbe. A nem megfelelő fekvésű telepítés miatt azonban az ültetvény elfagyott 1985-ben. Később Siklóson próbálkoztak hasonló „gazdasággal”, ám a talaj mészköves volt és száraz, amit a vízigényes kivi nem bírt sokáig.
A 2010-es évek környékén aztán a zalai termelők újra próbálkoztak a termesztésével – összekapcsolva más délszaki eredetű gyümölcsök ültetésével. A dél-zalai Becehegyen egy 4 hektáros ültetvény született, ami a 2016-os, keményen taroló fagyot is megúszta, és 4 tonna gyümölcsöt ajándékozott művelőinek. (Gazdái szerint tíz év múlva hatvan tonnás termésre számítanak.)
A különböző kertészeti katalógusokban árulnak öntermékeny, hímnős növényeket is, ám ezeken az elégtelen önbeporzás következtében rossz minőségű és csekély mennyiségű gyümölcs terem.
Virágzó kivibokor (Fotó: Szabó Patrícia)
A múltkori cikkemben is említett gazda, Vasi Szabó János kivi-termesztő tapasztalatai alapján elmondta, hogy a szűkszavú termesztési útmutatók a „szőlőéhez hasonló metszésre" ösztönöznek, amit itthon gyakran rövidcsaposként értelmeznek. Ezzel aztán megtörténik az egyébként akár porzóval is rendelkező, termőképes kivi „tavaszi szürete". Lévén, hogy a leginkább elterjedt Hayward fajta csak teljes szálvesszőn terem(ne).
Magyarázat és érdemi tanácsadás nincs, a sok negatív tapasztalat viszont lassan „ráragadt" a kivire: kialakul a legenda, hogy ezzel a gyümölccsel Magyarországon fölösleges kísérletezni. – Miközben Jánosnál szépen termett a kivi az itt látható fotók alapján (is).
Bőven termő kivibokor Vasi Szabó Jánosnál (Fotó: Szabó Patrícia)
E fotók 2015-ben készültek, az első terméskor, októberi szürettel, amikor a gyümölcs még utóérlelést igényelt, hogy jellegzetes, az ananász és a szamóca zamatát idéző íze kialakuljon.
„A kiviben előforduló „boron” nemcsak segíti a kalcium felszívódását, de megakadályozza a kioldást is.” – mondja János – „A boron jól együttműködik a kalcium és magnézium mellett a foszforral és a D vitaminnal a csontok és az izmok ellátásában. A kiviben előforduló K vitamin is hat a csontok összetételének javítására. A kivi magas káliumtartalma következtében ez a gyümölcs az egyik legtáplálóbb a test számára. A kálium ugyanis szükséges a test energia képzéséhez és az izomzat összetételéhez. Az izmok szerkezeti fenntartásához a kalcium, foszfor és magnézium is szükséges. A kiviben mindez megtalálható. Tehát elsősorban a kivi nyersfogyasztását javaslom, méghozzá magostól: az ülő munkát végezőknél hosszabb idő után kialakuló bélrenyheségnek a magos gyümölcs laxatív hatása jó ellenszere.”
Talán így az ünnepi időszak után, a szilveszteri bódulatból már jócskán feléledve nem újdonság senkinek (visszaemlékezve az év végi/újév eleji lakomákra), hogy a kivi számos sütemény, bólé, koktél és gyümölcssaláta elsőrendű összetevője. Leve, vagy pépesített formája jellegzetes ízt ad különböző italoknak. Új-Zélandon például jó ízű bort is készítenek belőle, s az ott élők nemzeti desszertje, a Pavlova-torta alapanyaga is a kivi.
Vasi Szabó János kivi-termése (Fotó: Szabó Patrícia)
