2018. szeptember 22. szombat Móric
Menü

Bemutatkozik a Boka Akusztik Band

Bemutatkozik a Boka Akusztik Band
(Fotó: Kutassy Csaba)

Bokányi Zsolt neve eddig elsősorban a rock'n'roll zenével fonódott össze a zenerajongók számára. A Magyar Kultúra Napja alkalmából új műfajban mutatkozik be legújabb formációjával, a Boka Akusztik Banddel.

Nem tudom kikerülni a kérdést: hova tűnt a rock ’n’ roll?

Maga a rock 'n' roll korszak egy picit most úgy látszik, hogy megpihen az életemben. Nagyon büszke vagyok arra, amit a Sárga Taxival, majd a Boka és a Klikk zenekarral elértünk. Huszonegy éve állok már színpadon, most januárban töltöttem be a negyvennégyet. Régóta kacérkodtam már egyéb zenei lehetőségekkel, és lelkileg most jött el az ideje számomra, hogy kilépjek a zenei komfortzónámból. Már azt is nagyon élveztem korábban, ha a rock’n’roll dalokon belül nyúltunk hozzá picit más műfajokhoz is. Nehéz ezt megfogalmazni, de változott a lelkiállapotom, a zenéléshez való lelki hozzáállásom. Ez hozta magával ezt a szeptemberben kezdődött változást, melynek a Boka Akusztik Band lett az eredménye. Volt ennek egy hitbéli meglátása is, de persze ez nem jelenti azt, hogy ezentúl kifejezetten térítő zenét játszom, megmaradnak a szórakoztató zenei motívumok.

Milyen dallamokra számíthat, aki a Boka Akusztik Bandet meghallgatja?

Kifejezetten akusztikus zenei produkciókat hozunk létre, akadnak közte bizonyságtevő dalok, de nagyon sok szép, közismert dal is,többek között Stingtől, Eric Claptontól játszunk, magyar vonatkozásban Zorános irányba megyünk… Ez most az első számú történet az életemben zenei értelemben. Emellett egyébként megmaradt a szórakoztató zenekarom, a Trióda zenekar is. Vagy éppenséggel az Akusztik zenekarnak van egy, úgy hívom csak, hogy leányvállalata, ez a Boka Boogie Band. Ha valaki nagyon táncolni vagy bulizni akar, akkor természetesen csinálunk ilyen műsort is. De most már elsősorban nem ez a cél. Ami pedig a hitbéli kiteljesedést illet, a sárbogárdi gyülekezetben most összeálltunk néhányan egy egyházi zenére koncentrált formációban: a lelkipásztor felesége zongorázik, én gitározgatok, néhányan énekelgetünk. De visszatérve a Boka Akusztik Bandre, bemutatkozásképpen most januárban két produkcióval is készülünk a közönségnek.

Bokányi Zsolt (Fotó: Kutassy Csaba)
Bokányi Zsolt (Fotó: Kutassy Csaba)

 Kikből állt össze ez a csapat?

Mits Marci szaxofonozik, Farsang Gergő basszusgitározik, Csorba Peti dobol, Tóth Peti - aki nem olyan régen a Dal című produkcióban is indult egy művel - gitározik, és hát jómagam énekelgetek.

Kit honnan ismersz közülük?

Csorba Petivel mi már ősidők óta együtt zenélünk, már a Sárga Taxiban is. Mits Marcival itt a Vörösmarty Rádióban beszélgettünk folyamatosan, zenéket mutogattunk egymásnak, és egyre inkább úgy tűnt, hogy közös nevező mutatkozik a zenei ízlésünkben. Tóth Petit is a rádión keresztül ismertem meg, jöttek be azzal a dallal a rádióba, amit annak idején a versenyre írtak. Nagyon szimpatikus volt, egy rendes, visszafogott srácról van szó, aki nem mellesleg irgalmatlanul jól játszik. Farsang Gergőt pedig Mits Marci hozta be a zenekarba. Amikor az első próbán leültünk zenélni, már az első dalok úgy működtek, mintha száz éve játszottunk volna együtt, és azért ez ritka. Persze meg kellett tanulnunk egymásról, hogy ki hogy működik a színpadon, de szeptember óta azért erre is volt időnk.

Boka Akusztik Band (Fotó: Kutassy Csaba)
Boka Akusztik Band (Fotó: Kutassy Csaba)

 Hogyan épül majd fel a két produkció a Magyar Kultúra Napja alkalmából?

Január 19-én a 19 órától a Kisfaludi Közösségi Házban lépünk színpadra, ezt az előadást megelőzi majd egy fotókiállítás megnyitója is, a Gorsium Művészeti Iskola növendékeinek alkotásaiból. Január 26-án pedig a Gárdonyi Nemzedékek Házában 18 órától. Már önmagában az is nagy kihívás nekünk, hogy az év első hónapjában két helyen is bemutatkozhatunk az új formációval, de attól még különlegesebbé válik számunkra is mindez, hogy ezt épp a Magyar Kultúra Napja alkalmából tehetjük meg. Ezért is gondoltuk, hogy teszünk bele valami pluszt, és szinte adta magát, hogy ez az irodalom beleszövődése legyen. Bakonyi Istvánnal egyébként is van egy közös irodalmi műsorunk péntekenként 18 órától a Vörösmarty Rádióban, kikívánkozott belőlünk, hogy ezen a produkción is együtt dolgozzunk. Úgy épülnek majd fel az előadások, hogy a 30-40 perces zenekari blokkok között Pista verseket ad elő, melyek alá mi zenei aláfestést biztosítunk. Persze csak visszafogottan, szinte mintha liftzene lenne. Nem tervezzük meg akkordról akkordra, hogy melyik szótaghoz, ritmushoz milyen zenét játszunk, lesz egy kis improvizatív jellege is.

Mi az állandó közönséged reakciója egyébként a stílusváltásra?

Nagyon sok kérdőjelet kapok. Ezért aztán a weboldalamon is igyekeztem megfogalmazni, egy régi Sárga Taxi dalra hivatkozva, hogy ma már próbálom máshogyan játszani a rock’n’roll-t. Kérdezgetik persze, hogy miért? Bonyolult megfogalmazni azt a lelki folyamatot, ami mögötte van, de ez nem azt jelenti, hogy én elfordultam volna mindattól, amit korábban képviseltem és letettem az asztalra. Az eddigiekbe is beleadtam mindent, amit a képességeim, a talentumom és a lehetőségeim szerint tudtam. Ez most egy másik korszak. Úgy érzem, az én Megváltóm is azt várja tőlem, hogy hozzam ki a legtöbbet abból, amit adott nekem, és gazdálkodjam jól az adottságaimmal. Sokat imádkozom azért, hogy ez egy világos és egyértelmű fejődést jelentsen. Kellett azért némi kis bátorság ahhoz, hogy letegyem azt, hogy amihez szerintem, vagy mások szerint is értek, és rálépjek egy olyan útra, melyen még bizonytalan léptekkel indulok el. De a mostani formáció olyan stabil alapot ad, olyan rutinos zenészekből áll, hogy fel sem merült bennem, hogy ebből nem valami nagyon jó fog kisülni.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár