2018. február 24. szombat Mátyás
Menü

A Te gyereked képernyőfüggő?

A Te gyereked képernyőfüggő?
(Fotó: Kiss László)

Informál, érdekfeszítő, gyors és kényelmes. Ugyanakkor kiszakít, rombolja a kreativitást és mesterséges komfortzónába taszít. A kütyük korszakát éljük, a monitorfüggő gyerekek évtizedéit tapossuk, és felnőttként is sokszor a valóság helyett a virtuális teret választjuk. De nem vagyunk felkészülve rá, hogy a korlátlan lehetőségek komoly veszélyeket rejthetnek. Lássuk, mire érdemes odafigyelni!

Ijesztő, amikor az ember látja, hogy a gyerek még egy szelet kenyeret sem tud megenni anélkül, hogy ne valami videót vagy játékot futtasson közben a telefonon vagy a tableten. A döbbenet helyett ilyenkor érdemes először magunkba nézni: vajon én nem pattanok fel azonnal, ha megcsörren a telefon? Nem lesem meg az éppen akkor érkező e-mailemet? Nem böngészem a napi híreket a családi ebéd közben?

„Nekünk, felnőtteknek is meg kell tanulnunk jól bánni az infokommunikációs eszközökkel, mert elsősorban a mi mintánk a meghatározó a kisgyermek életében.” – mondta Pécsi Rita neveléskutató, amikor legutóbb éppen ebben a témában tartott előadást Székesfehérváron. – „Ezeken a mintákon keresztül a gyermeknek az szűrődik le, hogy az infokommunikációs csatornákon áradó információk a legmeghatározóbbak, és képesek mindent felülírni, még az egymásra való odafigyelést is.” A szakember szinte minden előadásán hangsúlyozza, hogy minden nevelés önneveléssel kezdődik: „Nem kidobni, átkozni kell ezeket az eszközöket, hiszen hozzátartozik a mindennapjainkhoz. Az viszont nagyon fontos, hogy kézben tartsuk, ezt pedig csak tudatosan lehet, mert az arányok betartása nagyon nagy kihívás. Tudnunk kell pontosan, mire, mikor és mennyit használjuk!"

Korunk pálinkás kenyere?

Valljuk be, szülőnek lenni huszonnégy órás üzemmódban szinte lehetetlen, és akarva-akaratlan az ember enged a csábításnak. A gyereket leköti, addig is csend van, nyugalom, ráadásul a szülőnek sem kell feltétlenül jelen lennie – vonzó opció egy fárasztó nap után.

Egyik apuka mesélte, hogy bár kétéves gyermekével rendszerint együtt néznek meg naponta egy-egy Bogyó és Babóca-epizódot a tévében, egyik este megegyeztek a kisgyerekkel, hogy egyedül fog mesét nézni, miközben apa addig gyorsan elmosogat. A szülő mosogatás közben nagy puffanásra lett figyelmes: rohan be a szobába, és látja, hogy a gyerek mesenézés közben annyira elengedte magát, hogy leesett a kisszékről. Egy másik szülőpáros pedig arról számolt be, hogy a teljesen szobatiszta kisfiukra jellemző, hogy mesenézés közben elfelejt szólni, ha vécére kell mennie, és ennek sajnos kellemetlen következményei vannak.

Ezek már a korai médiafogyasztás negatív hatásai. A képernyő ugyanis a gyerekeknél képes kikapcsolni a testérzékelést. „A kisgyermek a mozgáson keresztül tanul. Amikor nem mozog, akkor az agya sem fejlődik egészséges arányban!” – hívja fel a figyelmet Pécsi Rita. Kisgyermekkorban, amikor szinte minden a mozgásról, a játszva tanulásról szól, a gyerek a képernyőre meredve, egy helyben ülve nem tesz mást, mint befogad. Mégpedig olyan elemeket, melyekre egyáltalán nincs felkészülve az idegrendszere, és ez alól a lassabb, kevés szereplővel dolgozó babamesék sem kivételek. Arról nem is beszélve, hogy a kétdimenziós tartalom már eleve nem egészséges egy háromdimenziós világra felkészülő kisgyermek agyának.

Nem mindegy, mennyit bámulják a képernyőt (Fotó: Kiss László)
Nem mindegy, mennyit bámulják a képernyőt (Fotó: Kiss László)

Mit tehetünk?

„Minél kisebb a gyermek, annál határozottabb keretekre van szüksége. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a pedagógiai környezet tisztaságát kellene megteremtenünk.” – mondja a szakember, majd hozzáteszi: „Olyan tiszta és egyértelmű szabályokat kell hozni, melyek segítségével nem kell állandóan figyelmeztetni a gyereket, hogy tedd már le, kapcsold már ki, satöbbi. Amikor beszélgetünk, akkor nem nyomkodjuk a telefont, adott esetben ki is kapcsoljuk. Este meghatározott ideig lehet náluk a kütyü. Fontos, hogy már a krízishelyzet előtt meglegyenek ezek a szabályok, hogy ne kelljen a harcot minden alkalommal külön megvívni, mert az energiánk és az időnk is véges, állandóan veszekedni sem jó.” A világos keretek, szabályok felállítása tehát nélkülözhetetlen.

Az agy fejlődése rendkívül intenzív az első öt-hat évben, de főleg az első három év az, amikor komoly sérüléseket okozhatnak az audiovizuális hatások – vallja Pécsi Rita.

A neveléskutató szerint az első három évben zéró toleranciát kéne hirdetnie a szülőknek: „Ebben az időszakban nem kellene a gyermeknek ilyen tartalmakat néznie. Persze szokták mondani, hogy akkor lemarad. De kérdem én: miről marad le? A belső kép készítéséről biztosan, a fantáziáról biztosan és a kapcsolatépítésről is. Az informatikai fejlődésről nem fog lemaradni, hiszen minden fejlesztés afelé halad, hogy ezeket az eszközöket a lehető legegyszerűbben lehessen kezelni. Amit korábban több lépéssel tudtunk csak megoldani, azt most már sokkal könnyebben, még én is képes vagyok rá, pedig nem sűrűn használom ezeket az eszközöket.”

A függőség veszélye

Gyanakodni akkor kell, amikor az audiovizuális játékok, a videótartalmak nézése vagy nagyobb gyerekeknél a telefonon való csetelés átveszi a valóságos társas érintkezések helyét, és utóbbira már igénye sem lesz. Gyanús lehet az is, amikor automatikussá válik egy gyerek számára a bekapcsoló gomb megnyomása minden olyan helyzetben, amikor kicsit is feszült vagy unatkozik. Szép lassan leszokik a nem virtuális térben zajló játékokról, melyek által nemcsak készségei fejlődnének, de a napi szintű feszültségeket is ki tudná magából adni, levezetni, feldolgozni. A gyerekek a játékon keresztül kerülnek mindennap újra érzelmi nyugvópontra. Így tudják a stresszt levezetni.

A virtuális térben zajló tevékenységek nem alkalmasak erre, így a fel nem dolgozott feszültségek további szorongásban, indulatzavarokban élnek tovább.

Nem beszélve arról, hogy például a videojátékok fejlesztése során kísérleti személyeken tesztelik a hatást. Mérik a pulzusszámot, az izgalmi állapotot, azt is, mennyi ideig képes játékban tartani a célszemélyt. A cél nyilván az, hogy a játékban újabb és újabb színtekre lépve a játékos minél tovább maradjon a gép előtt.

„Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még nem gondoltuk, hogy a játékfüggőség ilyen méreteket ölthet, de most már ki kell mondani és vizsgálni kell. Kifejezetten olyan hatása van, mint a kokainnak vagy a heroinnak. Pontosan ugyanabban az agyi központban dolgozik, ugyanolyan hatásfokkal. Ez nem egy ártalmatlan semmiség, ami fölött szemet hunyhatunk! Nyilvánvaló, hogy vannak készségek, amiket fejleszt – például a mintafelismerést, a finommotoros mozgást vagy a térbeli látást – ez azonban nincs arányban azzal a rombolással, amit az imént említett droghatás okoz az idegrendszerben. Azt is hozzáteszem, hogy nemcsak gyerekek, de komoly felnőttek is vannak, akik játékfüggők.” – fejtette ki Pécsi Rita.

 

A figyelemzavar és a hiperaktivitás oka

Ma már kutatások bizonyítják, hogy a hiperaktivitás ás a figyelemzavar szoros összefüggésben van az interaktív képernyőhasználattal, a videojátékokkal, a sokirányú cseteléssel. Ezek a tevékenységek ugyanis kora gyermekkorban, egy fejlődő állapotú aggyal kényszerít olyan tevékenységre, amire még nem áll készen a kisgyermek. Olyannyira beszippantja ez a tevékenység, hogy közben például elhagyja a mozgást. A mozgáson keresztül épülnének ki azok az idegrendszeri pályák, amelyekkel jobban győzné a későbbi gondolkodási feladatokat. A személyes kötődés hiányának veszélye is fennáll a túlzott képernyőzéssel, hiszen az érzelmi intelligenciát azok a hús-vér kapcsolatok – akár konfliktusok is – alakítják, melyeket valóságosan megél a kisgyermek.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Kiemelkedően teljesített tavaly az építőipar
    Kiemelkedően teljesített tavaly az építőipar
  • A piros kártyás eljárásról tett javaslatot Orbán Viktor Brüsszelben
    A piros kártyás eljárásról tett javaslatot Orbán Viktor Brüsszelben
  • A fák közé rohant egy autó
    A fák közé rohant egy autó
  • A teherautókat és a buszokat ellenőrizik a rendőrök
    A teherautókat és a buszokat ellenőrizik a rendőrök