2018. október 20. szombat Vendel
Menü

Termessz mennyeien finom datolyaszilvát!

Termessz mennyeien finom datolyaszilvát!
(Fotó: commons.wikimedia.org)

Tudtad, hogy a datolyaszilva gyümölcse tele van a szervezetünk számára fontos vitaminokkal (B-és C-vitamin), valamint vassal és rostokkal? És, hogy a sárgarépához és a sütőtökhöz hasonlóan kitűnő béta-karotin forrás, és a szívroham kockázatát is csökkenti? – Nem? Akkor olvass tovább!

A múltkor már említettem, hogy a datolyaszilva Délkelet-Ázsia nedves, szubtrópusi tájainak bennszülött növénye. Európai termesztése csak a múlt század elején lendült fel. Megjegyzem, hogy a görögöknél "Zeusz tüze"-ként említették (és nagyon kedvelték) ezt a gyümölcsöt. Másik neve: "Khaki", ami - ha a kínai gyógyászatot vesszük alapul - a "ka" (lélek) és a "ki" (energia) szavakból tevődik össze. 

Ázsiában ezt a növényt ajánlották fel a családi oltárokon a halottak lelkei számára. Kínában és Japánban gyógyászati célra is felhasználták ezt a gyümölcsöt: önmagában fogyasztották, vagy kipréselték a levét, s azt itatták a betegekkel, illetve gyógynövényekhez is keverték. A benne lévő magnézium ugyanis segíti kijuttatni a nátriumsókat a szervezetünkből, így tehermentesíti a veséket. Ezért különböző vese- és húgyhólyag-betegségnél ehhez a növényhez nyúltak már az ősidőkben is a kínaiak. 

Gyógyászati célokra is használták (Fotó: dmkert.hu)
Gyógyászati célokra is használták (Fotó: dmkert.hu)

Amerikában először a XVII. század elején jelent meg a datolyaszilva, "igazi" termesztése pedig az 1850-es években kezdődött meg. Első példányai az ötvenes évek elején a nagy déligyümölcs telepítési lázban tűntek fel hazánkban, ám a naranccsal, nemes citrommal ellentétben azok a fák ma is szépen fejlődnek és teremnek. (Ilyen régi, hatalmasra nőtt datolyaszilva díszlik a szombathelyi Iseum kertjében is.)

Magyarországon ültetvények is létesültek belőle az ezredforduló után Baranyában, a Balaton mellett, és a fővárosban, Ferihegy közelében, újabban dél-Zalában – a kivivel, fügével és gránátalmával vegyesen – nagyobb területen telepítik. Sőt - információim szerint -, az egyik nagy áruházlánc már nem külföldi, hanem baranyai datolyaszilvát árul!

Magyarországon is egyre több helyen termesztik (Fotó: revistapsikologij.com)
Magyarországon is egyre több helyen termesztik (Fotó: revistapsikologij.com)

Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajokon fejlődik kielégítően. Kedveli a nagy humusztartalmat és a rendszeres trágyázást. Hazánkban többszöri öntözés mellett termeszthető, de a vízállásos területeket nem bírja. Meghálálja a mulcsozást, mert így a talaj nedvességtartalma ideális szinten tartható.

Melegigényes növény, ezért szélvédett, meleg területet válasszunk számára! Hidegtűrésük jó biztosítéka a hazai termesztésüknek. Az erős fagyokat (-15, -20 °C) is túlélik. Utóbbiak az olaszországi fajták: Vaniglia, Tipo, Csokolitano a korábban említett szántóföldi kultúrákban is jól fejlődnek.

Ezek mind utóérlelést igényelnek, a szüret idejét gondosan kell megválasztani, mert a korán szedett gyümölcsnek érés után is jellegtelen-édes „sütőtök” íze lesz. (Japánban, ahol közel ezer fajtáját termesztik, a szaké-s hordókban tartják, és külön „érlelő-mester” figyeli, hogy a kitárolás megfelelő időben történjen.)

Jól tűri  a hideg időjárást is (Fotó: foodandhelath.ru)
Jól tűri a hideg időjárást is (Fotó: foodandhelath.ru)

A datolyaszilva metszéséről eltérő vélemények olvashatók, az biztos: üzemi termesztésben metszeni kell, mert a fa hosszúra növő oldalágai a súlyos bogyótömeg, levélzet alatt igen törékenyek. Az egyik ismerős gazdánál a Hana Fuyu csak ritkítva van, a gyümölcsterhelés alatt széthajló ágrendszere biztosítja a napsugarak bejutását a növény belsejébe. Mivel ez az egy fája van, így könnyen megoldja az ágak alátámasztását, ami nagyobb telepítvényekben több okból is kivitelezhetetlen.

A datolyaszilva a kertben – a naspolyát leszámítva – az utolsó gyümölcstermő növény. Nagy, 10-50 dkg-os, csüngő, széles-gömbölyded bogyótermései éretlenül hamvaszöldek, éréskor sárgászöld, sárga, narancs- vagy pirosas színűvé változnak. A gyümölcs mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A termések alakja ezzel együtt igen változatos, lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A megtermékenyülés nélkül fejlődő termések rendszerint mag nélküliek.

A magot tartalmazó gyümölcsöknél ne dobjuk ki a magokat, mert igen magas a hasznos anyag-koncentrációjuk. E részeket ezért inkább sütőben vagy serpenyőben szárítsuk meg, s őröljük meg kávédarálón!  A kapott porból 3 teáskanálnyit főzzünk meg 1 dl vízben, s olyan italt kapunk, amely hasonlatos a kávéhoz: frissítő hatású, de nem okoz szívdobogást, nem izgat fel.

Magja is rendkívül tápláló (Fotó: tomatofifu.fr)
Magja is rendkívül tápláló (Fotó: tomatofifu.fr)

Az egyik  gazda ismerősöm kertjéban a Hana Fuyu japán fajta díszlik, ami un. PCNA besorolású, azaz a fán beérik, nem savas. (Hasonló tulajdonságú az izraeli Sharon típus is.) Nagy termése narancsszínű, gyümölcse lapos, enyhén bordás. A prémium minőségnek azonban ára is van: a Hana Fuyu közepesen fagytűrő – kb. a fügéhez hasonló – így csak védett helyen termeszthető. A már említett gazda a ház déli oldalára ültette, itt az elmúlt tíz évben nem érte téli fagykár.

A datolyaszilva – a kivihez, szőlőhöz hasonlóan – nagyon későn virágzik, amikor ugyan már nincsen a mi klímánkon fagyveszély, de az április végén meginduló zsenge zöld hajtások nagyon fagyérzékenyek! 

Ebben az állapotban még nagyon érzékeny (Fotó: hellokorea2012.wordpress.com)
Ebben az állapotban még nagyon érzékeny (Fotó: hellokorea2012.wordpress.com)

 A datolyaszilva szüretét össze lehet kapcsolni a kiviével: október végétől a novemberi első fagyokig történik. Szüretkor a súlyos gyümölcsöket lapos ládába szokás szedni, hogy ne nyomódjanak meg. (Ahogyan a paradicsomot se egymásra téve tároljuk, különben megnyomódik és hamar megposhad.) Az olasz – még utóérlelést igénylő – fajtákat lehet több rétegben is szedni, de a tároláskor azokat folyamatosan figyelni kell, mert a gyors ütemben puhuló datolyaszilva alsó sora könnyen „szétfolyik”.

S, ha már a fagynál tartunk: valakitől azt hallottam, hogy az első fagyok után a fán maradt termésekről nem szabad lemondani, mert olyan édessé válnak, mint a lekvár. Viszont vigyázni kell  velük, mert csak rövid ideig tarthatók el. 

Íze nagyon hasonlít a sárgabarackéhoz, állaga éretten kicsit szétfolyós, ezért legjobb az, ha tányéron kanalazzuk ki a félbevágott csemegét. Amit én vettem most, az félig kemény volt, így szeletekre tudtam vágni, mint az almát – és mégis éreztem az édes ízt anélkül, hogy lecsorgott volna a leve.

A gyümölcs akkor a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk, ugyanakkor remek párosítás lehet süteményekhez, fagylaltokhoz, vagy gyümölcsmártásként, esetleg lekvárként. Különleges ízű aszalványt is készíthetünk belőle. 

Aszalva egészen különleges az íze (Fotó: sabah.com.tr)
Aszalva egészen különleges az íze (Fotó: sabah.com.tr)

 A legújabb kutatások szerint pedig a datolyaszilva nemcsak nagyon finom, de remek szívvédő „csodaszer” is lehet, ha rendszeresen fogyasztjuk, csökkenti a szívroham kockázatát! Tele van kálium sókkal, amelyek a szív- és érrendszer számára szükségesek. Tápanyagai erősítik az éralakat, csökkentik a hipertóniás kockázatot, s e gyümölcs normalizálja a vérnyomást. 

E gyümölcs tele van a szervezetünk számára fontos vitaminokkal (B-és C-vitamin), valamint vassal és rostokkal. A sárgarépához és a sütőtökhöz hasonlóan kitűnő béta-karotin forrás. Ha naponta megeszünk egy gyümölcsöt, akkor már biztosítottuk az idegeink számára szükséges magnéziumot, s így a nyugodt alvást is. A jó hangulatunkról pedig a benne lévő fruktóz és glukóz gondoskodik. 

S, hogy mi jön majd a folytatásban? Természetesen receptek datolyaszilvával!

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár