Valószínűleg kevesen tudják, hogy az Európai Bizottság 2014-es döntése alapján mindenki kérheti a róla szóló oldalak törlését a netes keresők találati listájáról. A Google most nyilvánosságra hozta eddig tapasztalatait.
A felejtés jogáról még 2014 elején döntött az Európai Bizottság, amikor kimondták: a magánszemélyeknek jogukban áll a róluk szóló oldalak eltávolítását kérni a keresőkből. A Google minden magánszemély által benyújtott eltávolítási kérelmet megvizsgál, de nem mindnek tesznek eleget: továbbra is megjelenítik az adott weboldalt a keresési eredmények között, ha ehhez közérdek fűződik.
A Google a felejtés joga kapcsán minden évben elkészíti az átláthatósági jelentését, amelyből kiderül, hányan akarnak megszabadulni a "sötét múltjuktól". Ezek alapján a 2014-es "bevezetés" óta mintegy 2,4 millió kérés érkezett hozzájuk, amelyek 43,3 százalékát teljesítették is.
A legtöbb kérés Franciaországból, Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett, ez teszi ki az összes kérés 51 százalékát. A kérelmezők döntő többsége, 89 százaléka magánszemély. A nem kormányzati szereplők (például hírességek) összesen 41.213 hivatkozást akartak töröltetni, míg a kormányzat részéről 33.937 darab kérelemmel fordultak a fejlesztőkhöz. A Google jelentése szerint a 2,4 millió kérés 17,6 százaléka a híroldalakon megjelenő tartalmakhoz kapcsolódott, míg a 11,6 százaléka a közösségi oldal valamelyik tartalmát távolíttatta volna el a keresési találatok közül.
Kérelmek természetesen érkeztek Magyarországról is.
- Egy magas rangú köztisztviselő megkért minket, hogy távolítsunk el olyan, a közelmúltban megjelent cikkeket, amelyek egy több évtizedes büntetőítélettel foglalkoznak. Nem távolítottuk el a cikkeket a keresési találatok közül - áll a Google jelentésében, amely azt listázta, 2014 és 2017 között hány "magánszemélytől" érkezett kérelem futott be a Google-höz azzal, hogy a felejtés joga alapján a cég törölje az adott személlyel kapcsolatos oldal(aka)t a keresőből. Az említett kérés még 2015-ben futott be a Google-höz, amit annyira érdekesnek talált a keresőcég, hogy az akkori átláthatósági jelentésében külön ki is emelték, pedig csak néhány országról ejtettek szót.
Ami az elutasítást illeti: a kérelmek 18,1 százalékában a kérelmező a szakmai élettel kapcsolatos infókat akarta töröltetni, a 7,7 százalékuk a saját maguk által a közösségi oldalakra posztolt tartalmakat akarták eltüntetni, 6,1 százalékuk pedig valamilyen korábbi bűncselekményt szeretett volna "elfelejteni".
A kérések elküldésére már az élelmesebb ügyvédi irodák is ráálltak, a legtöbb kérelmet egy kisebb ügyvédi csoport nyújtotta be, akinek ügyfelei szeretnék "tisztázni" a nevüket.
(forrás: hvg.hu)
