2018. október 17. szerda Hedvig
Menü

Gesche Gottfried, Bréma Angyala

Gesche Gottfried, Bréma Angyala
Egy 1830-ban készült litográfia Gesche Gottfriedről (Fotó: Kreiszeitung)

Gesche (más források szerint Gesina) Timm 1785 márciusában született az északnémet Bréma kikötővárosban. Visszaemlékezések szerint vonzó fiatal lány (később nő) volt, göndör szőke fürtökkel és égkék szemekkel, bűbájos és szégyenlős mosollyal, vagyis egy fényképválasztós teszten nagy valószínűséggel az ő fotója lenne az utolsó, amit a kísérletet vezető "mutasson rá a sorozatgyilkosra!" felszólítására kiválasztanánk a többi közül. Ennek ellenére Gesche kivívta magának a "legismertebb német sorozatgyilkos nő" eposzi jelzőt. A nemzetközi nőnaphoz közeledve most megnézzük, hogy hogyan.

Gesche éppen csak hogy betöltötte huszadik életévét amikor férjhez ment egy jómódú, frissen megözvegyült bőrdíszműveshez, Johann Miltenberghez. Johann nem vetette meg a városi bordélyokat s az alkoholt, ittas állapotban rendszeresen erőszakoskodott a nála tizenöt évvel fiatalabb feleségével és közös gyermekeikkel. Gesche türelme 1813-ban fogyott el, amikor patkánymérget kevert férje szokásos esti söradagjába. Az arzén nem játék: rövid, de annál fájdalmasabb, intenzív betegeskedés után (ami alatt Gesche tüntetően ápolta a férfit) Johann a túlvilágon folytatta a mesterségét és a sörözést.

A három gyerek eltartása jócskán meghaladta Gesche szerény anyagi lehetőségeit, ezért hamarosan ismét férjhez ment, ezúttal régi szeretőjéhez, a borkereskedő Michael Gottfriedhez. Michael őszinte fickó: nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy újdonsült felesége bájaival elégedett ugyan, de ennek közeli hozzátartozóit (a gyerekeket, illetve a velük közös háztartásban élő apósát és anyósát) inkább nyűgnek, mint valódi családtagoknak tekintette. Gesche fejében megszólal a vészcsengő s rájött, hogy ha nem talál valami megoldást, búcsút inthet a tisztes polgári jólétnek és a brémai középosztályra jellemző anyagi biztonságnak. A megoldást a már bevált patkányméreg jelentette, s mivel nem volt buta nő, óvatosan, apránként kezdte adagolni családtagjai ételeibe. Az arzénes ételízesítő először anyjával végzett 1815. május 2-án, majd még ugyanabban a hónapban két lánya, a három éves Johanna és a hat éves Adelheid is belehalt a mérgezésbe.

Az egész város hírét vette, hogy szerencsétlen Geschét milyen kegyetlenül sújtja a sors, ráadásul (mint első férje betegsége alatt) ezekben az esetekben is gondoskodott arról, hogy önfeláldozó, fáradságot nem ismerő, beteg hozzátartozóit éjjel-nappal ápoló nő szerepében tetszelegjen. Amikor aztán júniusban édesapja, majd szeptemberben öt éves fia, Heinrich is "súlyos gyomorbántalmakban" halt meg, a tömeges együttérzés szó szerint elborította Geschét. Pénzbeli és természetbeli adományokat kapott, rendszeresen meghívták teadélutánokra, ahol mindenki babusgatta, szeretgette és hatalmas elismeréssel adóztak a szerencsétlen nő hősies helytállása előtt, aki olyan keményen tartotta magát, hogy két szülője és három gyermeke öt hónapon belüli halála sem tudta a padlóra küldeni. Ekkor nevezték el Bréma Angyalának, s minden polgári család megtiszteltetésnek vette, ha Gesche elfogadta vacsorameghívásukat.     

Gesche Gottfried halotti maszkja a brémai Focke Múzeumban (Fotó: deAcademic)
Gesche Gottfried halotti maszkja a brémai Focke Múzeumban (Fotó: deAcademic)

1816 késő tavaszán hirtelen beállít Johann Timm, az öccse, aki éppen eltávozáson van a hadseregből. Egy családi vacsoránál feltesz néhány kínos kérdést szüleik és a gyerekek halálával kapcsolatban, amelyek váratlanul érik Geschét. Zavarba jön, hebeg-habog egy kicsit, majd (igen, eltaláltátok) besétál a kamrába és leveszi a polcról a patkánymérget... A három héttel később bekövetkezett halált a jóhiszemű, de toxikológiából meglehetősen képzetlen orvos a seregben felszedett nemi betegségnek, illetve Johann idült alkoholizmusának tulajdonítja.

A második férj lehet, hogy nem nyerne érmet egyetlen IQ-bajnokságon sem, de a teljes brémai rendőrségnél mindenesetre gyanakvóbb. A három év alatt bekövetkezett hét haláleset lassan egy apró kérdőjelet vet fel benne, de nem igazán van ideje megfogalmazni fenntartásait, mert Gesche szimatot fog és újfent az arzénhez nyúl. Michael Gottfrieddel 1817 nyarán a már jól ismert "súlyos gyomorbántalmak" végeznek.

Gesche néhány évet pihen, de a rászállt Gottfried-vagyon 1824-re elkezd apadni, s ezért újabb társ után néz. A választása Paul Zimmermannra, egy tehetős divatáru-kereskedőre esik, akivel el is jegyzik egymást. Nem tudni, hogy Paul mivel húzta ki a gyufát Geschénél, mindenesetre még a házasságkötés előtt megkóstolja menyasszonya patkányméreggel felturbózott csülkös káposztáját. Paul halála után ("ételmérgezés" szerepel a halotti anyakönyvi kivonatban, ami végül is fedi a valóságot) Gesche ismét a lovak közé dobja a gyeplőt: 1825-ben gyors egymásutánban megmérgezi két barátnőjét, egy évvel később azt a nőt, akinél házvezetőnőként elhelyezkedik, s 1827 tavaszán még további két nőismerősét. Áldozatai sorát 1827 nyarán Hannoverben az a Friedrich Kleine zárja, akitől pár héttel azelőtt jelentős összeget kölcsönzött, s aki Gesche felvetésére ("nem akarsz feleségül venni?")  a leghatározottabb tagadással válaszolt.

A Gesche Gottfried című 1978-as német tévéfilm előzetese

Isten tudja, hogyan végződött volna ez az ámokfutás, ha nincs Johann Rumpff, egy idősödő földesúr, akinél az anyagilag elég gyatrán álló Gesche 1827-ben bentlakó takarítói és konyhalányi állást vállal. Herr Rumpffnak egyszer feltűnt, hogy kedvenc sonkája felületén olyan furcsán, nagy kristályokban csapódik ki a só. Helyén van az esze, mert nem legyint, hanem a fehéres kristályokat összegyűjti és elviszi őket jó barátjához, ahhoz a doktor Luce-hez, aki az előző években kiállította a Gottfried-család több tagjának halotti bizonyítványát. Egy gyors vizsgálat megállapítja, hogy a brémaiak által oly gyakran használt patkányméregből, az állati zsírba kevert arzénszemcsékből származik. A doki karonfogja Herr Rumpffot és beballagnak a belvárosi rendőrőrsre.

Ez már a nem éppen a pengeagyukról és kombinációs készségeikről híres brémai rendőröknek is elég ahhoz, hogy elkezdjenek nyomozni. Azért nem kapkodják el a dolgot: közel fél év (!!!) megfeszített bűnüldözést követően, 1828 márciusában, egészen pontosan Gesche 43. születésnapján letartóztatják Bréma Angyalát. Az ember azt gondolná, hogy minden információ megvan a bűnössége bizonyításához, de nem. A brémai igazságszolgáltatás lassú, de alapos: további három évre, sok-sok órányi kihallgatásra és közel ezer oldalnyi jegyzőkönyvre van még szükség ahhoz, hogy 1831 márciusában végül hivatalosan kimondassék: Gesche Margarethe Gottfried (született Timm), 46 éves brémai lakos bűnös 15 ember előre megfontolt szándékkal, méreggel történt meggyilkolásában. Az ítélet csak egy lehetett: halál.

A kivégzésre nyilvánosan, a város főterén került sor 1831. április 21-én, ahol 35 ezer helybéli nézte végig, amint a helyi szokásoknak megfelelően egy utolsó pohár vörösbort kínáltak fel neki, majd a hóhérsegéd levágta a haját. Ezután fejét fegyelmezetten az odakészített tönkre helyezte, s öt másodperccel később a bakó egy suhintással lefejezte. Ez volt a város történelmében az utolsó nyilvános kivégzés.

Ez az úgynevezett köpő kő jelzi Gesche Gottfried kivégzésnek helyét Brémában (Fotó: Wikipedia)
Ez az úgynevezett köpő kő jelzi Gesche Gottfried kivégzésnek helyét Brémában (Fotó: Wikipedia)

Gesche Gottfried esetével később kriminálpszichológusok sokasága foglalkozott, s egyike volt azoknak, akiknél utólag (mint tettei egyik motivátorát) megállapították az úgynevezett helyettesítő Münchhausen-szindrómát (angolul: Münchhausen syndrome by proxy). Nem akarok túlságosan mélyen belemenni, ezért csak röviden: ez a pszichiátriai betegség nagyjából azt jelenti, hogy az ebben szenvedő maga idézi elő (vagy súlyosbítja) a gondjaira bízott másik ember, főleg gyerek vagy időskorú személy betegségét, s mindezt azért teszi, hogy a szűkebb és tágabb környezetében együttérzést, sajnálatot és figyelmet szerezzen magának.

Hát mit mondjak: ez éveken át ragyogóan sikerült is neki.

ADATLAP
Név (gúnynév): Gesche Margarethe Gottfried (Bréma Angyala)
Nemzetiség, állampolgárság: német
Helyszín: Észak-Németország, Bréma
Gyilkosságok dátumkerete: 1813 októbere - 1827 júliusa
Módszer: patkányméreg (arzén)
Bizonyított áldozatok száma: 15 halott
Áldozati kategória: családtagok és ismerősök
Ítélet: halál (bárddal történő lefejezés)

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Felvételi - már lehet jelentkezni a keresztféléves képzésekre
    Felvételi - már lehet jelentkezni a keresztféléves képzésekre
  • Junior Prima Díj - a legjobb színészeket díjazták
    Junior Prima Díj - a legjobb színészeket díjazták
  • Élet Mentő Pont - kampányolnak a mentők
    Élet Mentő Pont - kampányolnak a mentők
  • Újabb uniós csúcs Brüsszelben
    Újabb uniós csúcs Brüsszelben

A hét embere

Eseménynaptár