Partly cloudy-1 °C
2018. december 17. hétfő Lázár
Menü

Fordított PIN-kód? A városi legendák velünk élnek

Fordított PIN-kód? A városi legendák velünk élnek
Felesleges fordítva beütni a PIN-kódot, nem jön a segítség (Fotó: facebook.com)

Hol feltűnnek, hol eltűnnek, összességében azonban velünk élnek már rég. Ezek a városi legendák, melyek egyik régi, de újra és újra előkerülő darabját vettük nagyító alá.

Kezdjük az alapokkal, mit is nevezünk városi legendának? A szóbeszéd vagy városi legenda (angol nevének – urban legend – tükörfordítása nyomán) főleg a városi közösségek történeteinek gyűjtőneve. A hihetőnek hangzó (soknak van valóságalapja), ám szokatlan, sőt néha morbid történetek főbb vonásai állandóak, de a terjedése során a szereplők, a helyszín, az időpont stb. legtöbbször cserélődnek. Jan Harold Brunvand, angol professzor vezette be a városi legenda fogalmát az 1981-ben megjelent könyvében, a The Vanishing Hitchhiker: American Urban Legends & Their Meaningsben. Brunvand felállított két sarokpontot: először, hogy ezek a legendák, történetek, misztikumok nem tartoznak szorosan hozzá az úgynevezett primitív vagy tradicionális társadalmakhoz, másrészt, ahhoz hogy megértsük napjaink társadalmát, behatóan kell elemeznünk ezeket a városi történeteket. Brunvand azóta több hasonló témájú könyvet is kiadott.

A Városi Legenda meghatározás napjainkra eléggé kibővült, ma már szinte minden tévhit - legyen az akár több száz vagy épp ezer éves - ezen elnevezés gyűjtőfogalmába került. A történelem számtalan ilyennel szolgál, nézzünk is néhány példát:

  • A spártaiak nem dobták le a gyerekeiket a Taigetoszról, csak kitették ide az életképtelennek ítélt gyermekeket. Ez egyébként akkoriban általánosan elfogadott szokás volt; azokat a gyermekeket, akiket a családfő valamilyen okból nem akart felnevelni, Hellász-szerte kirakták az erre kijelölt helyekre, ahonnan tetszés szerint elvihette őket bárki.

  • A harmadik pun háború során elfoglalt Karthágót nem szórták be sóval a rómaiak, ez a szokás ugyanis ismeretlen volt számukra. Csupán a Biblia két szövegrészében, Mózes ötödik könyvében (29, 22) és a Bírák könyvében (9, 45) jelenik meg, mint azok büntetése, akik elfordulnak az Úrtól. Karthágó kapcsán ez csak a Kr. u. 2. században került elő, és elterjedése valószínűleg a középkori krónikásokhoz köthető, akik szívesen vettek át jeleneteket a Szentírásból.

  • Attila hun királyt nem temették a Tiszába hármas koporsóba. A történet középkori vándormotívumokból jött létre, a hun temetkezési szokásokban ismeretlen volt az ilyen fajta temetés. Ugyanígy középkori vándormotívum a szolgák legyilkolása a szertartás után.

Az én egyik kedvenc városi legendám az egykori Szovjetunióhoz kapcsolódik. A történet szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak volt egy titkos telefonszáma, melyet ha bármely szintű, vagy rangú szovjet elvtárs/elvtársnő felhívott, akkor kérhetett lakást vagy külföldi kiküldetést, a Szovjetuniót 18 évig irányító Vezér pedig teljesítette is óhaját.

Erősen kétlem, hogy Brezsnyev elvtárs telefonhívásra lakást utalt volna ki. Bár, ki tudja... (Fotó: diszpolgar.hu)
Erősen kétlem, hogy Brezsnyev elvtárs telefonhívásra lakást utalt volna ki. Bár, ki tudja... (Fotó: diszpolgar.hu)

A történelem mellett persze az élet minden területét érintik a Városi Legendák, legyen szó egészségügyről vagy épp űrkutatásról. Az egyik legnépszerűbb ilyen legendával talán már ti is találkoztatok, a Facebookon ugyanis néhány hete vírusként terjedt (újra) egy felhívás, mely évről-évre feltűnik a közösségi oldalon:

"Ha egy rabló arra kényszerítene, hogy ATM-ből pénzt vegyél ki, értesítheted a rendőrséget, ha a PIN kódodat fordítva adod meg. Pl. ha a PIN kódod 1234, írd azt, hogy 4321. Az ATM felismeri, hogy a PIN kódot fordítva adtad meg, mint ahogyan a kártyádon van. A gép ugyan kiadja a kért összeget, de anélkül, hogy a rabló tudná, a rendőrség azonnal a segítségedre jön. Sajnos, ezt ritkán használják az emberek, mert nem tudnak róla. Kérlek, add tovább!"

Igaz? NEM! Pedig van igazságalapja. Na tegyük gyorsan tisztába a sztorit. Egy Joseph Zinger nevű chicagói üzletember ugyanis 1998-ban, SafetyPIN név alatt levédetett egy ilyen rendszert. Éveken át tartó ajánlgatása ellenére azonban a bankok nem kértek az általa feltalált biztonsági szolgáltatásból, így végül nem került bevezetésre Zinger ötlete.

A fenti példa is bizonyítja, a városi legenda általában valamely szintű, hol kisebb, hol nagyobb igazságtartalmon alapul. Nemrég az fmc.hu is utánajárt egy ilyen, fehérvári legendának, ha ide kattintasz, el is olvashatod.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Kevesebb az öngyilkosság
    Kevesebb az öngyilkosság
  • Mézeskalácsfalu - csütörtökig látható
    Mézeskalácsfalu - csütörtökig látható
  • Téli útviszonyok - óvatosságra intenek a rendőrök!
    Téli útviszonyok - óvatosságra intenek a rendőrök!
  • Jövőre is kétszámjegyű bővülés várható az építőiparban
    Jövőre is kétszámjegyű bővülés várható az építőiparban

A hét embere

  • Több a rendőr az utcán
    Több a rendőr az utcán
  • Véradásért szaloncukor is jár
    Véradásért szaloncukor is jár
  • Ünnepi ellenőrzés-sorozatba kezdett a NAV
    Ünnepi ellenőrzés-sorozatba kezdett a NAV
  • Fontos változás a tűzifa kereskedelemben!
    Fontos változás a tűzifa kereskedelemben!
  • Pluszpénz felsőoktatásra - emelkedik a hallgatói normatíva
    Pluszpénz felsőoktatásra - emelkedik a hallgatói normatíva
  • Vigyázzunk értékeinkre!
    Vigyázzunk értékeinkre!
  • Influenza - még idén érdemes kérni az oltást
    Influenza - még idén érdemes kérni az oltást
  • Figyeljünk oda a jegyvásárlásnál!
    Figyeljünk oda a jegyvásárlásnál!

Eseménynaptár