Cloudy2 °C
2018. december 13. csütörtök Luca
Menü

Egy fehérvári, aki beírná magát a boksztörténelembe

Egy fehérvári, aki beírná magát a boksztörténelembe
Egyre markánsabb ökölvívó közösség alakul Fehérváron, többek között Túrós Arnoldnak köszönhetően (Fotó: Pápai Barna)

Túrós Arnold évek óta egyre karizmatikusabban vezeti a Varkocs György Box Club-ot, pedig gyermekként nem ő volt az edzők álma.

Nem vitás, a bunyó a vérében van. Túrós Arnold még gyermekként, Kolozsváron ismerkedett meg az ökölvívással, mellyel azóta is tart az igaz, őszinte szerelem. Napjainkban a Varkocs György Box Club vezetőedzőjeként, a hazai szakszövetség megbízottjaként az öt megyét magába foglaló észak-dunántúli régió szakmai koordinátoraként tevékenykedik szeretett sportágáért.

- Én bokszoló családba születtem, nagypapám versenyszerűen, apukám pedig hobbi szinten űzte a sportágat. Emlékszem, egészen kicsi voltam, amikor édesapámmal, még otthon, Kolozsváron konyharuhát tekertünk a kezünkre és úgy bunyóztunk. Amikor Magyarországra költöztünk, akkor próbálkoztam a birkózással, de a fizikumom nem passzolt ehhez a sporthoz, ott teljesen más adottságokra van szükség. Aztán elvittek úszni, de ott mindig vizes voltam és fáztam, nem tetszett. Aztán édesapám megismerkedett egy bokszedzővel, Őri Lajossal és nála kezdtem komolyabban foglalkozni az ökölvívással.

Túrós Arnold amatőrben magyar bajnoki bronzéremig jutott (Fotó: Pápai Barna)
Túrós Arnold amatőrben magyar bajnoki bronzéremig jutott (Fotó: Pápai Barna)

- Ez pedig amatőrben egészen a magyar bajnoki bronzéremig vitt.

- Igen, bár el kell ismernem versenyző voltam, ügyes és tehetséges sportoló, de nem voltam jó sportember. Ez a sportemberi magatartás, hozzáállás nem fejlődött ki bennem, elég rossz gyerek voltam.

- Pedig ebben a sportban sem elég csak a tehetség.

- Nem. Edzőként teljesen más a gondolatmenetem a sporttal kapcsolatban, én nem a csodagyereket várom a terembe, aki bejön és mindenben nagyon tehetséges és ügyes. Én szeretem megteremteni a lehetőséget, hogy sportembereket neveljek és majd ebből biztosan kiugrik a csodagyerek is. Ez pont ellentétes az én fiatalkori önmagammal, így a tanítványaim nem járnak jól, mert ismerek minden sumákságot, kibúvót a munka alól. Abszolút a saját tapasztalataimból fakadóan biztatom őket arra, hogy dolgozzanak, járjanak edzésre, táplálkozzanak megfelelően, otthon ne a sorozatokat nézzék, hanem bokszmeccseket és lessenek el dolgokat.

- Mondhatjuk, íme a megtért bunyós, aki immár hisz a munkában.

- Amíg a tehetségem elvitt, azt elértem, ahova már munka kellett, ott megrekedtem. Jó példa az amatőr magyar bajnoki bronzérem, azt a tehetséggel értem el, de annál magasabb szinthez már munka kellett volna. Aztán a barátokkal elindult a boksztermünk, közben belekóstoltam a profi boksz világába is Molnár Attila indíttatására. Ekkor voltam 27 éves, itt már rendesen edzettem, csináltam keményen, viszont többször eltört az orrom, műteni is kellett. Az edzősködés felé fordultam, mert úgy gondoltam, nagy karrierem már nem lesz, és inkább mint edzőként mennék tovább az utamon.

Az eredmények az elvégzett munkát igazolják, egyre jobbak a fehérvári bunyósok (Fotó: Pápai Barna)
Az eredmények az elvégzett munkát igazolják, egyre jobbak a fehérvári bunyósok (Fotó: Pápai Barna)

- A Varkocs György Box Club pedig egyre markánsabb tényező a hazai ökölvívásban.

- Nagyon sok munka van mögötte és sok lemondással jár. Van sok barátom, aki elment vállalkozónak, anyagilag jól jártak, tehetős emberek lettek, én meg inkább a szerelemnek élek. Sok pénzzel nem tudja magát beírni az ember a történelembe, én pedig szeretném ezt megtenni edzőként. Olimpikont nevelni, egy egész folyamatot felépíteni, egy kis ökölvívó környezetet létrehozni. Ez utóbbi már megy is, régi versenyzőmből, Pintér Dávidból például bíró lett, nem szerettem volna ha bokszol, mert fizikálisan nem elég erős, megbeszéltük, elment bírónak. Lénárt Peti és Márton Balázs amellett hogy bokszolnak, már beszálltak az edzősködésbe. Egy olyan bázist szeretnék építeni, ami eredményt hoz, és ad egy olyan környezetet a gyerekeknek, hogy bejönnek hozzánk és megtalálják a számításukat nálunk.

- És megtalálják, ezt nyugodtan mondhatjuk, mert egyre többen tűnnek fel a hírekben remek eredményeikkel.

- Vannak válogatott versenyzőink, Serbán Henrik ifiben ötödik lett az Európa-bajnokságon. Sok gyermek jár hozzánk, szóval igen, szerintem jól haladunk az utunkon, és én is megtaláltam azt, ami boldoggá tesz. Igyekszem képezni magam, folyamatosan, mert ez elengedhetetlen a magyar boksz jelenében. Szerencsére, mióta Erdei Zsolt a szövetség elnöke, érezni lehet egy elmozdulást pozitív irányba, remélem, marad ez a tendencia. Visszatérve a mieinkre, sok tehetségünk van, legutóbb Tóth Adrián került be az ifi válogatottba, de mondhatnék sok nevet, akik ott vannak a nemzeti csapat kapujában. Rajtam, és tudom, hogy a tanítványaimon sem fog múlni, hogy belépjenek rajta.

Az igazi a gyerekekkel végzett munka! - vallja a vezetőedző (Fotó: Pápai Barna)
Az igazi a gyerekekkel végzett munka! - vallja a vezetőedző (Fotó: Pápai Barna)

- Az amatőr boksz mellett a profik között is szerepet vállalsz Márton Balázs felkészítőjeként. Ez azért két teljesen eltérő világ és feladat.

- Teljesen más világ a kettő. Az amatőröknél a hét minden napján megy a munka, a profiknál egy adott időpontra kell a legjobb formába lendülni. Mondok egy példát: Márton Balázs hat hét múlva meccsel a profik között. Néhány napja egy kesztyűzés után nem volt elégedett magával, én viszont mondtam neki, hogy a felkészülési időszaknak megfelelően áll. Nem most kell nyernie, hanem majd hat hét múlva a meccsén. Amatőrben ez teljesen más, minden hétvégén meccsek vannak, nem kiszámítható, hogy kivel kerülsz majd szembe. Egy amatőr bokszoló a mindennapjaiban sokkal jobb mint egy profi bokszoló. A profi bokszolónak az adott napon kell jó teljesítményt nyújtania.

- Neked edzőként melyik munka fekszik jobban?

- Én leginkább a gyerekekkel szeretek foglalkozni, de megvan a szépsége a felnőtt bunyónak is. Az speciálisabb helyzet, a profi boksz meg még speciálisabb. Számomra a gyerekeknél az adja a munka szépségét, hogy az adottságokhoz mérten nekem kell felépítenem, megnézni, melyik stílus fekszik neki, a verekedés, a vívás vagy a közelharc, és ez alapján nevelni tovább. Nekem ez az edzősködés igazi szépsége.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Súlyos baleset történt a Tesco és a Park Center között a Szent Flórián körúton
    Súlyos baleset történt a Tesco és a Park Center között a Szent Flórián körúton
  • Hatalmas baleset történt a Szent Flórián körúton
    Hatalmas baleset történt a Szent Flórián körúton
  • Átadták a vállalkozói etikáért járó díjat
    Átadták a vállalkozói etikáért járó díjat
  • Idén is lesz visszaváltható karácsonyfa akció
    Idén is lesz visszaváltható karácsonyfa akció
  • Kutyák támadtak két idős asszonyra Vas megyében
    Kutyák támadtak két idős asszonyra Vas megyében
  • Megerősítették a hazai karácsonyi vásárok védelmét
    Megerősítették a hazai karácsonyi vásárok védelmét
  • Közeledik a harmadik adventi hétvége
    Közeledik a harmadik adventi hétvége
  • Cápaiskolát építettek a Fővárosi Állatkertben
    Cápaiskolát építettek a Fővárosi Állatkertben

Eseménynaptár

  • Gyermek kereskedelemmel vádolnak egy magyar párt
    Gyermek kereskedelemmel vádolnak egy magyar párt
  • Sertésperstissel fertőzött vaddisznókat találtak
    Sertésperstissel fertőzött vaddisznókat találtak
  • Őrizetbe vették a súlyosan bántalmazott ceglédi kislány apját
    Őrizetbe vették a súlyosan bántalmazott ceglédi kislány apját
  • Uniós pénzt lopott el egy budapesti cég
    Uniós pénzt lopott el egy budapesti cég