Partly cloudy6 °C
2018. november 18. vasárnap Jenő
Menü

Székesfehérvár félórával közelebb Budapesthez – ötven éve adták át az M7-est

Székesfehérvár félórával közelebb Budapesthez – ötven éve adták át az M7-est
Az M7-es autópálya építése Martonvásárnál. (Fotó: Fortepan)

Megvannak még a betonkockák, amiken Budapesttől Fehérvárig zötyögtünk élvezve a modernkor csodáját, a száguldást, az éles kanyaroktól mentes utat? Ma ötven éve, hogy átadták az M7-es Székesfehérvárig tartó szakaszát.

„Egy nemzeti színű szalagot vágott ketté az olló, s az ünnepi pillanat után Székesfehérvár egy fél órával „közelebb került” a fővároshoz.” – állt az 1968. május 17-i Népszabadságban. Ma már kis híján az egész távot letudjuk ennyi idő alatt az autópályán, sőt, van ismerősöm, akinek saját bevallása szerint – a szabályokat többé-kevésbé betartva – tizenkilenc perc a rekordja. Persze akkoriban egy leheletnyivel kisebb sebességgel kalkuláltak: az M7-es Székesfehérvárig csak négy és fél kilométerrel lett rövidebb a régi útnál, de a gépkocsik menetideje – 80 kilométeres sebességet számítva – fél órával csökken. – írja ugyancsak a Népszabadság.

Magyarországon az első autópályát, az M1-M7 közös szakaszát 1964-ben építették. Két évvel később elkészült az M7-es Balaton felé vezető sávja Martonvásárig, majd 1967-ben már a jobb pálya Velencéig tartott. 1968-ban Székesfehérvárig ért az M7-es balatoni sávja, 1970-ben pedig már a Balaton partjáig, Balatonaliga határáig tartott a jobb sáv – írja a Wikipédia.

Persze akkoriban nemcsak a kilométerekkel, hanem a költségekkel is másképpen számoltak az építéseknél. A lap szerint az autópálya minden egyes kilométere huszonöt, az autóúté pedig tizenöt millió forintba került, ma már ugyanezt hárommilliárd körül adják, legalábbis ha hinni lehet az uniós közbeszerzési értesítőnek.

És hogy mi munka állt abban, hogy a Székesfehérvár-Budapest táv elkészüljön? A lap szerint kétszázezer köbméternyi sziklát kellett szétfejteni ahhoz, hogy négy százalékosnál meredekebb emelkedő ne legyen az autópályán, mindehhez pedig ugyanennyi földet is ki kellett cserélni. Az alaphoz végül négy millió köbméter földet mozgattak meg, majd negyedmillió tonna betont használtak fel. A pálya 51 kilométeres szakaszra 45 alul-, illetve felüljáró került.

A hozzáadott érték, főként a gazdasági, talán meg sem becsülhető, hiszen így Székesfehérvár könnyebben elérhetővé és még inkább vonzó várossá vált a befektetők számára. A mi kényelmünkről pedig talán nem is kell beszélnünk.

Városi legendák
Rossz nyelvek szerint sokáig azért csak Balatonaligáig tartott az út, mert Kádár János kedvenc villája a balatonaligai partokon, a mostani Club Aliga terültén állt.
Megint mások olyan csúnyaságokat emlegetnek, amely szerint a Balaton és a Velencei-tó környékén akkortájt épült nyaralók nagy részét az M7-es alapanyagaiból húzták fel. Természetesen bizonyított esetet senki nem tud felmutatni.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár