Clear sky10 °C
2018. november 16. péntek Ödön
Menü

Kiknek és miért jó a családterápia?

Kiknek és miért jó a családterápia?

2018-ban, a Családok Évében még nagyobb figyelem irányul a gyerekekre és szüleikre. Fontos, hogy ez ne csak színes programokat és eseményeket jelentsen. Beszélni kell arról is, milyen problémák érinthetik a mai családokat, és hova, kihez tudnak fordulni segítségért, támogatásért. Ignácz Adrienn szakpszichológussal a családterápiáról beszélgettünk.

Ignácz Adrienn klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus húsz éve dolgozik segítő foglalkozásúként. Pályafutását pszichopedagógusként kezdte tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel és családtagjaikkal, később nevelési tanácsadó igazgatójaként tevékenykedett, itt gyermek és serdülő pszichoterápiás szakrendelést vezetett. Jelenleg klinikai területen tevékenykedik hospice betegek lelki gondozását, pszichiátriai rehabilitációt végez. Emellett iskolapszichológusként tevékenykedik és három városban is (Székesfehérvár, Veszprém és Várpalota) elérhetőek pszichológiai magánrendelései. Egyéni, pár- és családterápiákat vezet.

Mit is értünk pontosan családterápia alatt?

A családterápia, vagy család- és párterápia olyan pszichoterápiás irányzat, amely családokkal és intim kapcsolatban lévő párokkal foglalkozik.
A családterápia abban különbözik a többi pszichoterápiás irányzattól, hogy nem egy adott családtag egyéni problémáira, tüneteire helyezi elsődlegesen a hangsúlyt, hanem a családtagok közötti viszonyokra, az egymással való viselkedésre. A családterápia alapját a rendszerszemlélet adja, mely szerint az emberek kölcsönösen hatással vannak egymásra. Ezért ha valamelyik családtagnak megváltozik a viszonya/viselkedése, akkor az összes olyan családtagnak is változni fog, aki vele kapcsolatban áll. A család aktuális történései vannak a középpontban és a bennük létrejövő pozitív változásokat emeli ki, ami a jövőbeli működésre van kihatással.

A terápia célja az, hogy a család a jövőben hatékonyabban és kiegyensúlyozottabban működjön. A családterápiás szemlélet szerint függetlenül a probléma eredetétől és hogy a kliensek ezt egyéni vagy családi gondnak ítélik meg, a család bevonása a probléma megoldásába mindenképpen előnyös lehet.

Minden esetben közösek a terápiás foglalkozások, vagy egyénileg is kell/lehet foglalkozni az egyes családtagokkal?

Családterápiára nem minden esetben az egész család jár. Az első találkozáson fontos, hogy minden családtag ott legyen, aki érintett a problémában, de később, a terápia egy-egy szakaszában ideiglenesen a családnak csak egy része/alrendszere van jelen (pl. csak a szülők, csak a férfiak, csak a gyerekek). Ezek mindig ideiglenesek és a terápia újból és újból kiegészül a teljes családra. Párterápiában is vannak olyan terápiás ülések, amikor a pár tagjai külön találkoznak a terapeutával, de itt is fontos, hogy a pár tagjai együtt dolgozzanak, a „párkapcsolaton”, annak működése maradjon a terápia fókuszában a közös találkozók alkalmával.

Léteznek kifejezetten a mai korra jellemző, a mindennapi életből fakadó problémakörök, amik miatt a családterápiához fordulnak manapság az emberek?

 A család- és párterápiára való „igény” legtöbb estben akkor fogalmazódik meg, amikor a családi rendszer krízisbe kerül (válás, betegség a családban, munkahely elvesztése), illetve hosszú ideje fennálló, feloldhatatlannak tűnő konfliktusok kezelésében. A családterápia alkalmazásának spektruma azonban sokkal szélesebb. Azon túl, hogy krízist vagy konfliktust kezelhet, gyakran egy vagy több családtagnál jelentkező különböző pszichés panaszokat kezel, gyereknevelést támogat, lelki traumákat, családi tragédiákat, párkapcsolatban jelentkező szexuális zavarokat, családi életciklus váltással járó nehézségeket segít feldolgozni, lezárni. Akár olyan súlyos pszichés zavarokban tud hatékony segítséget nyújtani, mint pl. az anorexia nervosa, függőségi zavarok, szorongásos zavarok (pl. pánikzavar, fóbia, kényszeres zavarok és egyéb), pszichoszomatikus panaszok, gyerekkori TIC zavarok, mutizmus, enuresis (bepisilés), alvászavarok stb.

Honnan tudhatja egy család, milyen jelekből vegye észre, hogy szakértő segítségre van szükségük? És mi az első lépés, amit érdemes megtenni ilyenkor?

Mint ahogyan ezt a családterápia széles felhasználási lehetősége is mutatja, minden olyan probléma esetén indokolt lehet a segítségkérés, amikor vagy egy családtag pszichés problémája jelentkezik (ezt a családtagot nevezzük „index páciensnek”), vagy a családi rendszer működési zavara (kommunikációs problémák, súlyosbodó konfliktusok, szexuális zavarok) tapasztalható.  A párok, családok bejelentkezését követően megszervezésre kerül az első találkozó a terapeutával/terapeutákkal.

Nagyon fontos, hogy csak abban az esetben érdemes család- és párterápiára / párkapcsolati tanácsadásra jelentkezni, ha minden fél motivált a változtatásra.


Lényeges, hogy a terápiába minél nagyobb létszámban hívjuk be a családot, hogy mindenkit meg tudjunk ismerni és közösen együttműködve tudjunk dolgozni a terápiás célon. A családterápia megközelítése szerint rendkívül fontos, hogy az üléseken minden fél egyenlő mértékben kifejezhesse véleményét, elmondhassa problémáját. Szükséges, hogy a család/pár megegyezzen a közösen kitűzött célról. A terápiás célt a család és a terapeuták közösen határozzák meg, döntik el. Lényeges, hogy olyan célt tűzzenek ki, amelynek elérése minden családtagnak fontos, motivált legyen.
Kiknek és miért jó a családterápia?


Léteznek-e tipikus nehézségek, amiken a családok zöme átmegy bizonyos életszakaszokban, csak esetleg egyes esetekben szakértő szükséges ahhoz, hogy átsegítse őket a krízisen?

A családterápia egy fontos fogalma az életciklus elmélet, miszerint – az egyéni személyiségfejlődéshez hasonlóan – egy család is fejlődési szakaszokon megy keresztül. Amikor például gyermek születik, a párkapcsolat tagjai szülőkké válnak. Ez a változás más szükségleteket igényel mindkét féltől, ami szükségszerűen a kapcsolatot is megváltoztatja, s ehhez sokszor nem könnyű alkalmazkodni. Ehhez hasonlóan a család későbbi életében is vannak ilyen változások: gyermekek beiskolázása, vagy a huszonéves fiatalok otthonról való kirepülése, a nagyszülők nyugdíjba vonulása például. Az egyéni változásokhoz nem minden esetben tud kellőképpen alkalmazkodni a család működése, a megbillenő családi egyensúly helyreállításához, a stabilitás újraalakításához ilyenkor szükséges lehet a szakember segítsége.

Ha csak a család egy –két bizonyos tagja érzi azt, hogy helye van a terápiának, más családtagok hozzáállása viszont nem támogató, ilyen esetben hogyan tud segíteni a családterapeuta? Mennyire van lehetősége meggyőzni azokat a családtagokat, akik erre kevésbé nyitottak?

Ahogyan már említettem, a pár- és családterápia alapja, hogy csak abban az esetben érdemes család- és párterápiára / párkapcsolati tanácsadásra jelentkezni, ha minden fél motivált a változtatásra. Nem javasoljuk, hogy egyik félt „rávegyék” a terápiás vagy tanácsadási folyamatra, és erőltessék a közös munkát. A jelentkezők érthető módon nem mindig tudják egyből, hogy a felszínen jelentkező problémák, vagy párkapcsolati krízis mennyire mélyen gyökerező, és szükséges-e korábbi problémákhoz is visszanyúlni ahhoz, hogy a felszínen jelentkező probléma tartósan rendeződjön.
A terápiás célt a család és a terapeuták közösen határozzák meg, döntik el. Lényeges, hogy olyan célt tűzzenek ki, amelynek elérése minden családtagnak fontos, motivált legyen. A kevésbé motivált családtagok bevonását, elköteleződésük megerősítését a jól meghatározott, valóban minden családtag érdekét szolgáló cél megfogalmazásával érhetjük el.

Abban az esetben, ha az első terápiás alkalmakon kiderül, hogy nem lehet közös célt meghatározni, mert a családfők semmilyen módon nem tudnak a továbbiakban együttműködni, vagy mindketten már eldöntötték, hogy elválnak, akkor a terápia célja már nem lehet a rendszer összetartása, de segítheti a szülőket abban, hogy miképpen tudjanak úgy elválni, hogy szülői együttműködésük megmaradjon, és a gyermekek is meg tudják tartani kapcsolatukat mindkét szülővel. Ha a tágabb család tagjai (pl. nagyszülők) miatt vannak a családban problémák, ilyenkor abban tud segíteni a családterápia, hogy megerősítse a család határait a „külső” családtagokkal szemben, hogy azok ne tudjanak olyan erősen hatni a család belső működésére, hangulatára.

Milyen életkorú vagy összetételű családok vesznek igénybe inkább terápiát? Azok, akik kisgyermeket nevelnek, vagy akiknek már kamasz, esetleg felnőtt gyermekei vannak?

A családterápiára jelentkezők kora és összetétele nagyon változatos. A kisgyermekes családok és kamaszokat nevelő szülők alapvetően a gyermek viselkedési vagy érzelmi problémái miatt fordulnak segítségért, nem kifejezetten családterapeutát keresve. Sok esetben a „megrendelés” a szakember felé, a gyermek „megjavítása” anélkül a szándék nélkül, hogy a szülő is bevonódjon a terápiába.  Ilyenkor a terapeuta feladata, hogy tudatosítsa a szülőkben, hogy a gyermek tünete egyben a család tünete, és emiatt indokolt, hogy ne csak a gyermek járjon terápiába, hanem a család többi tagja is. Kamaszkori deviáns tünetek, súlyos érzelmi és viselkedési zavarok esetén sokszor „küldik” a családot. A gyermek problémájával elsőként találkozó egészségügy, szociális, oktatási intézmények javasolják a szülőknek a családterápiát a problémák rendezéséhez. Egyre több fiatal-, és középkorú felnőtt veszi igénybe párkapcsolati és/vagy szexuális problémájának kezeléséhez a párterápiát.


Általánosságban több gonddal küszködnek most a családok, mint mondjuk 30 vagy 50 éve? Nagyobb jelentősége, létjogosultsága van most a családterápiának?

Az elmúlt évtizedekben a fejlődő országokban, a jóléti társadalmakban az egziszteniális érvényesülés, az individuális érdekek kerültek előtérbe. Mindezek a tradicionális család „intézményével”, a hagyományos párkapcsolati formákkal sok esetben nehezen összeegyeztethetőek.
A gazdasági és társadalmi érvényesülés folyamatos megfelelést, feszített tempót követel az egyéntől. A stressz és a túlterheltség miatt az utóbbi évtizedekben gyakoribbak a pszichés zavarok is, ami ugyancsak negatívan érinti az egyén közösségi kapcsolatait. Mondhatni a jóléti társadalmak a magasabb életszínvonalért és egyéni érvényesülésért cserébe nagy árat fizetnek a párkapcsolatok, családi élet területén. Ez a válások nagy számában, az egyéni életút során gyakran többször is újrastrukturálódó családok életében mutatkozik meg leginkább. Mindezek miatt egyre növekszik az igény a jóléti társadalmakban nemcsak a pár- és családterápiákra, hanem általánosságban a pszichológiai terápiákra.

 

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Hamarosan elkészül a játszópark a Halász utcában
    Hamarosan elkészül a játszópark a Halász utcában
  • Halálos baleset történt az egyik székesfehérvári üzemben
    Halálos baleset történt az egyik székesfehérvári üzemben
  • Szalmonellás fűszerkeverék volt forgalomban a Lidl-nél
    Szalmonellás fűszerkeverék volt forgalomban a Lidl-nél
  • img
    img
    Vörösmarty Rádió
    Sokan kérdeztétek....
  • Látványos megnyitóval készülnek a Vidi Újpest elleni mérkőzésére
    Látványos megnyitóval készülnek a Vidi Újpest elleni mérkőzésére
  • Szakmai képeskönyv készült a város építészetéről
    Szakmai képeskönyv készült a város építészetéről
  • Sokat javult a levegő minősége
    Sokat javult a levegő minősége
  • Éjfélig jelentkezhetnek a diákok a februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre
    Éjfélig jelentkezhetnek a diákok a februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre

Eseménynaptár