Clear sky10 °C
2018. november 16. péntek Ödön
Menü

Miért van veszélyben a málna hazai termesztése?

Miért van veszélyben a málna hazai termesztése?
Málna (Fotó: recipepes.com)

Addig edd a magyar málnát, amíg teheted! A munkaerőhiány, a klimatikus viszonyok, valamint a konkurencia miatt ugyanis lassan megszűnhet egyes bogyós gyümölcsök (köztük a málna) hazai termesztése is.

A nyolcvanas években évi 40-60 ezer tonna málna termett Magyarországon, mintegy hétezer hektáron. Ez a szám a kilencvenes évekre 20-25 ezer tonnára csökkent. Az ezredforduló környékén már csak 10-15 ezer tonnát szüreteltek, ami 1200-1400 hektáros területet foglalt magába. Mára csupán 100 (!) hektáron termesztik ezt a finom gyümölcsöt, és 600-800 tonnát tudnak leszüretelni!

Hamarosan már nem tudunk venni? (Fotó: azproduce.net)
Hamarosan már nem tudunk venni? (Fotó: azproduce.net)

Mindeközben Szerbiában ugyanezen idő alatt 10 ezer tonnáról 100 ezer tonnára nőtt a betakarított mennyiség, a lengyelek pedig 20 ezerről 800 ezerre növelték a termést. Ezt a lengyelek olyan fajták fejlesztésével érték el, amelyeket gépekkel is lehet szedni. Ezek azonban nem bírják a magyar klímát, így náluk nem lehetett meghonosítani – és gépesíteni.

S, ha már itt tartunk, hát nézzük végig pontosan, milyen okok vezetnek odáig, hogy lassan megszűnik a málna termelése hazánkban?

Első, amit meg kell említeni, az a klimatikus viszonyok megváltozása, ami már nem kedvez a málna termesztésének. E növény ugyanis nem szereti a forró, száraz nyarat. Ilyenkor a bogyók hajlamosak rásülni a vesszőkre. Sőt, a csapadékos meleg is árt neki, mert a szürkerothadás ilyenkor tud terjeszkedni, s ez ellen nagyon nehéz a védekezés. Mindeközben szereti is a sok vizet, amit a bojtos gyökérzete indokol.

A magyarországi klíma egyre kevésbé kedvez a málnának (Fotó: amazon.com)
A magyarországi klíma egyre kevésbé kedvez a málnának (Fotó: amazon.com)

A málna vesszői egyébként csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban pedig virágot fejlesztenek és gyümölcsöt hoznak, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszők után viszont friss sarjak nőnek. A tövek nagyjából 10 évig hoznak gyümölcsöt, aztán érdemes új helyre telepíteni. (Bár a szüleimnél gyerekkorom óta ugyanazon a helyen terem a málna, és gyönyörű.)

E növény nem szereti a futóhomokot, a kavicsos talajt, a nagy mésztartalmat, a magas talajvizet sem. Kedveli a szélvédett, félárnyékos, világos helyet, a laza, nedves, gyengén savas talajt.

Irreálisan sok munkába kerül, mire elfogyaszhatjuk (Fotó: ekonomskevesti.com)
Irreálisan sok munkába kerül, mire elfogyaszhatjuk (Fotó: ekonomskevesti.com)

A málna eltűnésének másik oka a munkaerőhiány: egy hektáron 3-4 ezer (!) munkaóra szükséges a málna esetében. Ha megnézzük például az almáskerteket, akkor ez a szám 500-800, a szántóföldeknél pedig 10-20 (!) óra. Plusz: a málnaültetvényeken csupán pár hónapos munkát tudnak biztosítani a termelők a dolgozóknak.

A málnát ugyanis csak teljesen érett állapotban érdemes betakarítani, mert leszedés után már nem érik be. Az érett gyümölcsöt pedig gyorsan le kell szedni, mert ha a bokron marad, akkor hamar szétesik, bogyóira hull, és kárba vész a termés. A szüretet reggelre kell időzíteni, minél hűvösebb időben.

Szinte pillanatokon múlik, hogy a megfelelő időben tudjuk leszedni (Fotó: greatbritishchefs.com)
Szinte pillanatokon múlik, hogy a megfelelő időben tudjuk leszedni (Fotó: greatbritishchefs.com)

A gazdák dolgát nehezíti az is, hogy a málnát nem lehet fagyasztás nélkül messzire szárítani, mert hamar megromlik. Ausztriáig még el lehet vinni (ahol a minőséget még meg tudják fizetni), de ez csupán évi 300-400 tonna gyümölcsöt érint.

A harmadik tényező a konkurencia: elsősorban a lengyel és a szerb. (Amit már e cikk elején pár mondat erejéig megemlítettem.) 30 évvel ezelőtt egy magyar család akár 2-3 autó árát is megkereste egy betakarítási szezon alatt a málnatermesztéssel. Ezt sokan jövedelemkiegészítésként használták, a napi 8 órás főállás mellett. Akkor minden családtag/rokon részt vett a munkában: a telepítésben, kapálásban, gyomirtásban. A munka kemény volt, de az eredmény elégedettséggel töltött el mindenkit.

Az utóbbi években sajnos már nem gazdaságos a termesztés (Fotó: mjb-shop.de)
Az utóbbi években sajnos már nem gazdaságos a termesztés (Fotó: mjb-shop.de)

Az utóbbi években viszont már egyáltalán nem gazdaságos ez a termesztés: jelenleg egy kiló málnát annyiért lehet eladni, amennyi egy ember órabére. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt háromszoros volt ez az arány! Ahhoz, hogy jól lehessen keresni a málnával, olyan drasztikusan meg kellene emelni az árát, amit a fogyasztói piac nem bír el.

Mindeközben a szerbek és a lengyelek málnája sokkal olcsóbb – s hiába finomabb a magyar, ha a vevő az ízetlenebb, ámde alacsonyabb áron kínált terméket választja. Szerbiában a munkaerő olyan olcsó, hogy azzal nem lehet már versenyezni itthon, a lengyeleknél pedig az igénytelenebb fajták telepítésére támogatást kapnak a gazdák.

Együnk, amennyi belénk fér (Fotó: crasepractice.ro)
Együnk, amennyi belénk fér (Fotó: crasepractice.ro)

A magyar málna tehát lassan kuriózumnak számít. Szerencsére viszont van még e finom gyümölcsből a piacokon, így legközelebb a málna jótékony hatásáról fogok írni, s néhány különleges recept is előkerül majd.

Forrás: agronaplo.hu, hvg.hu

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Hamarosan elkészül a játszópark a Halász utcában
    Hamarosan elkészül a játszópark a Halász utcában
  • Halálos baleset történt az egyik székesfehérvári üzemben
    Halálos baleset történt az egyik székesfehérvári üzemben
  • Szalmonellás fűszerkeverék volt forgalomban a Lidl-nél
    Szalmonellás fűszerkeverék volt forgalomban a Lidl-nél
  • img
    img
    Vörösmarty Rádió
    Sokan kérdeztétek....
  • Látványos megnyitóval készülnek a Vidi Újpest elleni mérkőzésére
    Látványos megnyitóval készülnek a Vidi Újpest elleni mérkőzésére
  • Szakmai képeskönyv készült a város építészetéről
    Szakmai képeskönyv készült a város építészetéről
  • Sokat javult a levegő minősége
    Sokat javult a levegő minősége
  • Éjfélig jelentkezhetnek a diákok a februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre
    Éjfélig jelentkezhetnek a diákok a februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre

Eseménynaptár