2018. augusztus 15. szerda Mária
Menü

Hangyák a gatyában - A Hangya és a Darázs kritika

Hangyák a gatyában - A Hangya és a Darázs kritika
Evangeline Lilly és Paul Rudd jó párost alkotnak (Fotó: Marvel Studios)

Kérdés volt, hogy a Marvel fejesei hogyan oldják meg a két, azonos történetszálon futó Bosszúállók közötti átvezetést, aztán bejelentették A Hangya és a Darázst és a Marvel Kapitányt, amelyeknél első blikkre tökéletesebb megoldást elképzelni sem tudtak volna. A Hangya első része a maga dilis és inkább vígjátékokra hajazó megoldásaival gyorsan belopták magukat a rajongók szívébe, és A Hangya és a Darázs sem vett vissza ebből a lendületből, sőt! Nézzük, hogyan teljesített nálunk A Hangya és a Darázs! (Spoilermentes kritikánk következik.)

Külcsín

A korábbik Marvel filmes kritikáimban itt, itt, itt és itt már részletesen végigvettem az eddig megjelent szuperhősös mozikat, amelyek aztán egy filmes univerzumként olyan kerek egészet tesznek ki, ahol kőkeményen minden összefügg mindennel. Míg a Marvel eleinte a nagyobb névnek számító szuperhősökkel (Vasember, Hulk, Thor), majd a folytatásaikkal operált, a következő etapban már az ismeretlenebb, kevésbé népszerű hősök felé kezdett kacsintgatni. Így került a moziba A galaxis őrzőiDoctor Strange, Fekete Párduc, és bizony a számomra addig ismeretlen, 2015-ös Hangya is.

Bár nem volt ismerős a név, első blikkre egészen menőnek hangzott, és az, hogy hősünk egészen apró termetűre tud majd összezsugorodni, még inkább felkeltette az érdeklődésem. Aztán kijött az első plakát, meg a főbb szerepekben tündöklő színészek névsora (Paul Rudd, Evangeline Lilly, Michael Douglas), és gondoltam: miért ne? A Marvel csak tudja mit csinál.

Ehhez megkapták azt a Peyton Reedet, aki főként vígjátékokat (Szakíts, ha bírsz, Az igenember) tett le, és olyan filmet sikerült összehozniuk, amelyre a kritikusok és a rajongók is egyaránt csettintettek. Persze nézettség terén nem döntögetett rekordokat a film, de így is szép számokat produkált. A Hangya Amerika Kapitány: Polgárháborúban való bemutatkozása után nem is volt kérdés a második rész, amelyben már jó előre lehetett sejteni, hogy társa is lesz, Darázs személyében. Maradt a buliban Peyton Reed, mint ahogy a szereplők többsége is, így minden adott volt egy újabb hangyás őrületet.

Sztori

Scott Lang (Paul Rudd) házi őrizetben van (ez megmagyarázza a Bosszúállók: Végtelen háborúból való hiányát), ugyanis a legutóbbi Bosszúállókkal való csörtéje az Amerika Kapitány: Polgárháborúban nem végződött éppen a legjobban számára. Lang börtönből börtönbe vonult, ám egy csipogóval a lábán legalább láthatja a kislányát, és a próbaidő letelte után ismét szabadon hangyáskodhat.

Persze ahogy lenni szokott, pár nappal a próbaidő lejárta előtt beüt a krach, és miközben Dr. Hank Pym (Michael Douglas) és Hope Van Dyne (Evangeline Lilly) az utat keresik vissza a kvantumvilágba, Scottnak látomása lesz, amelyben megpillantja a fiatal Hope-ot és önmagát egy nő képében. Ekkor megjelenik a régen látott brigád Hank és Hope személyében, és kezdetét veszi az újabb kalamajka.

Karakterek

A Hangya és a Darázsban szinte mindenki visszatér az első rész színészgárdájából, így megkedvelt karaktereink újra hozzák azt az őrületet, amihez hozzászoktunk. Paul Rudd rutinosan alakítja az idiótát, akinek azért a fontosabb szitukban helyén van az esze és a szíve. Evangeline Lilly gyönyörű és csípős, mint mindig, amit ezúttal a Darázs-szerkóval (ami egyszer sincs így említve a filmben) felvértezve a badass oldalát is megmutat.

A show-t mégis Michael Peña vitte el, akinek jól megkomponált agymenései most is élményszámba mentek. Nem beszélve Lang betörőkből biztonsági szakértővé szakosodott spanjairól (T.I., Kurt Dastmalchian), akik mindig jókor voltak jó helyen. 

Rajtuk kívül itt van még természetesen Michael Douglas is, akinél szerintem tökéletesebb Dr. Hank Pymet keresve sem találhattak volna. Feltűnik Lang exe, Judy Greer, a tenyérbemászó Walton Goggins, a feltűnően családcentrikus Bobby Cannavale, az örök Morpheus, Laurencr Fishburne, az istennő, Hannah John-Kamen (csak nézzetek a szemébe) és a meglepetés vendég, Michelle Pfeiffer, akiről többet nem szeretnék elárulni.

Összegzés

Mielőtt megírok egy kritikát általában több külföldi mozis oldalt is meg szoktam nézni, hogy kicsit jobban képben legyek a nemzetközi sajtó véleményével. És azt kell hogy mondjam, ismételten lehúztak egy olyan alkotást, amely sokkal többet érdemelt volna. A nézők és a rajongók természetesen oda voltak a Hangya második etapjának minden filmkockájáért, de megint felerősödtek azok a hangok, akiknek semmi sem jó.

Szerintem A Hangya és a Darázs egy hamisítatlan és egyedi szuperhősfilm lett, amelynek sajátos stílusa és humora tökéletesen beilleszthető a Marvel egyre szélesedő univerzumába. Nem tudom, mit érez, aki olyasmi sztorira készült, mint amilyen a Bosszúállóké vagy A galaxis őrzőié, de a Hangya nem is volt, és nem is lesz az a világmegváltós történet.

A látvány nagyon is ott van a szeren, a kvantumvilág elképesztően gyönyörű és látványos, a képekkel sem volt különösebb probléma. A karakterek továbbra is hozzák azt, amiért megszerettük őket, jó, nyilván van egy-két elborult ötlet is a filmben, de összességében egy könnyed és szerethető alkotást hoztak össze, amely tökéletes átvezetés a két, nagyobb volumenű Bosszúállók között. 

Rajongóknak kihagyhatatlan, mindenki másnak kötelező! Simán úgy érzitek majd, hogy elnézegetnétek még, a második extra jelenetért meg ne maradjatok bent. Főleg mert azt már ellőtték a trailerekben. Hadd szóljon a Hangy Solo! Vagy Jean-Claude Hangy Damme? Beteg.

10/7 - Lájtos szórakozás a Bosszúállók 4-nek megágyazva

 

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár