2018. augusztus 15. szerda Mária
Menü

Hahó, allergiások és asztmások! Kezdődik a parlagfűszezon!

Hamarosan kezdődik az asztmások és az allergiások rémálma, a parlagfűszezon. Ez a legagresszívebbnek mondható pollen egészen október közepéig (az első éjszakai fagyokig) kínozza az allergiásokat orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, az asztmásokat pedig súlyos ingerköhögéssel és nehézlégzéssel sújtja.

Az allergiaszezon február közepétől szeptember végéig tart, bár melegebb október esetén kitolódhat a hónap közepéig is. A mogyoró virágzása indítja be a sort, aztán április elején robbanásszerűen 6-8 növény kezdi meg virágzását. Az első panaszos időszak ezért erre a hónapra esik. Aki csak parlagfűre allergiás, az általában augusztus elejéig biztonságban van, utána azonban két hónap szenvedés következik, mivel a parlagfű a legagresszívabb gyomnövény.

Mivel én magam is érintett vagyok e témában (születésem óta fulladok, főként nyáron), és körülöttem nagyon sokan szenvednek az allergiától, asztmától, ezért úgy gondoltam, alaposan feltérképezem ezt a területet, s olvasóim elé tárom, hátha valakinek segíteni tudok így a panaszok csökkentésében, megszüntetésében.

dr. Vidák Zsoltot faggattam ki az asztma és az allergia témakörében (Fotó: Temesvári Márta)
dr. Vidák Zsoltot faggattam ki az asztma és az allergia témakörében (Fotó: Temesvári Márta)

Azért, hogy az információk mögött kellő szakértelem is húzódjon (ne csak személyes tapasztalás), felkerestem egy Fehérváron is praktizáló tüdőgyógyászt, dr. Vidák Zsoltot, akit alaposan kifaggattam szakterületével kapcsolatban.

Elmondta, hogy hazánkban mintegy másfél millió allergiás és 350-400 ezer asztmás beteg él. E két betegség egymástól függetlenül is kialakulhat, gyakran már gyerekkorban jelentkeznek a tünetek - ahogyan az én esetemben is volt. Már egy-két évesen kapkodtam a levegőt, hamarosan pedig kiderült, hogy asztmás vagyok, amire azt mondták, hogy majd „elnövöm”, nem kell aggódni. Persze, nem így lett...

A nyári időszakban nagyon sok asztmás és allergiás keresi fel a szakrendelőket (Fotó: Temesvári Márta)
A nyári időszakban nagyon sok asztmás és allergiás keresi fel a szakrendelőket (Fotó: Temesvári Márta)

E betegségek kialakulásban genetikai tényezők játszanak elsődleges szerepet, de az ipari környezet, a szennyezett levegő sem tesz jót az arra hajlamos egyéneknek. Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy tengerpartra vagy hegyvidékre költözzenek gyógyulást remélve, de már 1-2 hét is jelentős javulást hozhat. Amikor általános iskolás voltam, részt vehettem egy iskolai jutalom-nyaraláson. A táborozásra Lengyelországban, a fenyvesek között került sor, ahol minden nap frissnek, üdének és egészségesnek éreztem magamat, mert a nehézlégzésnek nyoma sem volt. Személyes tapasztalatom tehát, hogy a hegyvidéki levegő jót tesz a tüdőnek, ahogy a tengerparti nyaralások során se fulladtam soha, egyetlen percig sem!

Ennek ellenére kár volna azt hinni, hogy a hegyvidéki vagy a tengerparti országokban kevesebb az asztmás! Bár a turisták, akik új élményként találkoznak a megváltozott környezettel, jobban lesznek, ám az ott élők ugyanúgy szenvednek, mint a turisták a saját hazájukban. Ausztráliában és Új-Zélandon hozzávetőleg ugyanannyi asztmás gyerek van, mint Közép-Európában, ami a genetikai hajlam elsődlegességét hangsúlyozza. Mindkét szülő betegsége exponenciálisan növeli annak az esélyét, hogy a gyerekük is asztmás lesz (60-70% az esély az öröklésre).

Fontos a rendszeres légzésfunkció-vizsgálat (Fotó: Temesvári Márta)
Fontos a rendszeres légzésfunkció-vizsgálat (Fotó: Temesvári Márta)

Az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.

– Sajnos a homeopátiás szerekkel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalaink. Az erről szóló pozitív legendák meglehetősen ritkán mutatják a valóságot – árulta el a főorvos. – Mivel a háziorvosok által is felírható szerek akár egy éven át is szedhetők különösebb mellékhatások nélkül, ráadásul egyáltalán nem drágák, így meglátásom szerint nincs értelme alternatív megoldásokkal próbálkozni.

Balogh Zoltánné épp allergiatesztet csinál egy betegnek (Fotó: Temesvári Márta)
Balogh Zoltánné épp allergiatesztet csinál egy betegnek (Fotó: Temesvári Márta)

Az asztma már egy kissé nehezebb probléma. A tünetek kialakulásában bonyolult kémiai folyamatok játszanak szerepet. Kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek. A már diagnosztizált asztmások ilyenkor azt tapasztalják, hogy gyakrabban kell hozzányúlni a Ventolinhoz (ez egy spray, amelyhez roham esetén nyúlnak a betegek) és akár 8-10 puffot is elhasználnak naponta. Volt, hogy én ennek a többszörösét is befújtam, mert még felállni se bírtam a légszomjtól, és ebben láttam csak a megoldást.  

Viszont a Ventolinnal nem szabad játszani, tilos ilyen fokú túlzásba esni, mert bár ezek az úgynevezett gyorshatású szerek általában veszélytelenek, ám a túl gyakori használat szívfrekvencia szaporulathoz vezethet, ami egy szívbeteg esetében akár végzetes is lehet. Ahogy nekem is mindig olyan érzés volt a túladagolás, mintha az egész testem dobogna, mintha egyetlen szívben központosulna minden sejtem. Csak a lüktetés volt és a félelem, hogy megfulladok, ezért újra és újra befújtam, ami ugyebár egy ördögi kört hozott létre, mert a légszomj nem csökkent egy idő után, ám a szívdobogás egyre csak fokozódott.

dr. Vidák Zsolt épp azt tanítja, hogyan kell a Ventolint helyesen használni (Fotó: Temesvári Márta)
dr. Vidák Zsolt épp azt tanítja, hogyan kell a Ventolint helyesen használni (Fotó: Temesvári Márta)

Egy idén megjelent tanulmány szerint egy szteroid tartalmú kombinációs szer használata mellett kevesebb volt a sürgősségi osztályos felvétel, és gyorsabban szűntek meg a tünetek. Ez azért sem meglepő, mert a gyulladás gátlása ennek a betegségnek az alapproblémája, és a gyorshatású szereknek nincs gyulladásgátló hatásuk, csupán a hörgők simaizmának görcsét oldják.

Dr. Vidák Zsolt felhívta a figyelmemet arra, hogy a tünetek megszűnése után nagyon fontos, hogy a beteg kisebb dózisban ugyan, de folytassa a napi kezelést, mivel ezzel megvédik a hörgő nyálkahártyáját a gyulladás ismételt kialakulásától. Ezt fenntartó kezelésnek hívjuk. Aki persze jobban van, és már nem hörög, nem fullad, az hajlamos rá, hogy ezt „elkummantsa”. (Én is.) Aztán persze jön a meglepetés, a következő fuldokló roham, amikor megfogadja az alany, hogy most pedig minden orvosi utasítást be fog tartani… (És ez így forog körbe-körbe, ciklikusan…)

Balogh Zoltánné és dr. Vidák Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartó kezelés milyen fontos (Fotó: Temesvári Márta)
Balogh Zoltánné és dr. Vidák Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartó kezelés milyen fontos (Fotó: Temesvári Márta)

A folytatásban – többek között - arról lesz szó, hogy mennyire hatásosak a sópipák, hogyan tudjuk kideríteni, mire vagyunk allergiásak, hogyan csökkenthetjük a tüneteket, és egy pollentáblázattal is segítjük a betegeket, hogy tudják, mikor, milyen virágzásra kell számítaniuk.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

Meg ez is van