2018. október 24. szerda Salamon
Menü

Így vegyük fel a harcot a pollenek ellen!

Tüsszögünk, könnyezünk, fújjuk az orrunkat és nehézlégzéssel küzdünk. Mindez csalhatatlan jele annak, hogy virágzik a parlagfű. Hazánkban mintegy másfél millió allergiás és 350-400.000 asztmás beteg él. Köztük akár élsportolók is, hiszen ezzel a betegséggel is lehet aktívan élni! Dr. Vidák Zsolt tüdőgyógyász segítségével arra keressük a választ, hogyan tudjuk hatékonyan enyhíteni a tüneteket.

Az allergia szezon február közepétől szeptember végéig tart, bár melegebb október esetén kitolódhat a hónap közepéig. A mogyoró virágzása indítja be a sort, aztán április elején robbanásszerűen 6-8 növény kezdi meg virágzását. Az első panaszos időszak ezért erre a hónapra esik. A parlagfű augusztusban kezdi el szórni spóráit, majd két hónapon át agresszíven kínozza az embereket.

Az alábbi táblázat segítségével megtudhatjuk, hogy melyik hónapban milyen virágzásra kell számítanunk:

Pollen naptár (Fotó: Temesvári Márta)
Pollen naptár (Fotó: Temesvári Márta)

A múltkor már említettem, hogy az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.

Az asztma tüneteinek kialakulásában bonyolult kémiai folyamatok játszanak szerepet. Kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek. A meleg időben, amikor a pollenek aktívan száguldoznak a levegőben, az asztmásoknak gyakrabban kell használniuk a Ventolint. Az ilyen gyorshatású szerek általában veszélytelenek, ám a túl gyakori használat szívfrekvencia szaporulathoz vezethet, ami egy szívbeteg esetében akár végzetes is lehet.

A virágpor sok embernél okoz allergiás vagy asztmás tüneteket (Fotó: Pixabay)
A virágpor sok embernél okoz allergiás vagy asztmás tüneteket (Fotó: Pixabay)

Aki asztmás, annak ajánlott szteroid tartalmú kombinációs szert használnia, mert a gyulladás gátlása ennek a betegségnek az alap-problémája, és a gyorshatású szereknek nincsen gyulladásgátló hatásuk, csupán a hörgők simaizmának görcsét oldják. A tünetek megszűnése után is fontos, hogy a beteg kisebb dózisban ugyan, de folytassa a napi kezelést, mivel ezzel megvédi a hörgő nyálkahártyáját az ismételt estleges gyulladás kialakulásától.

Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a sópipák. Sokan használják, de vajon milyen hatásfokkal bírnak? – Erről kérdeztem egy Székesfehérváron is praktizáló tüdőgyógyászt, dr. Vidák Zsoltot.


Asztmás cikk 2. rész
Balogh Zoltánné, pulmonológus- allergológus szakasszisztens légzésfunkciós vizsgálat közben (Fotó: Temesvári  Márta)

Van ugyan kedvező hatásuk, ám az állapotromlás tüneteit nem védik ki, inkább kiegészítő kezelésként javasolom őket.” – mondta. – „Fontos megemlíteni, hogy tablettákat az úgynevezett montelukast hatóanyag kivételével sem gyerek, sem felnőtt korban nem ajánlott szedni. A korábban széles körben elterjedt Diaphyllin például mára már teljesen kiszorult a gyakorlatból.”

A főorvos kihangsúlyozta, hogy az asztmások teljes életet élhetnek rendszeres gyógyszerhasználat mellett. Semmilyen megszorítás nincs sem az étrendjükben, sem a rendszeres testmozgásban. Ne feledjük: számos sportoló, még olimpikonok is élnek asztmával!

Sokan az atkákra is allergiásak - így néz ki egy atka (Fotó: Pixabay)
Sokan az atkákra is allergiásak - így néz ki egy atka (Fotó: Pixabay)

Itt vagyok például én is. Évek óta kettlebell edzőként is dolgozom az újságírás mellett, és az aktív sportban nem gátolt az asztmám soha, amikor „jó betegként” betartottam az orvosi utasításokat. Amikor nem figyeltem magamra, s elhanyagoltam a saját kezelésemet, akkor persze jött a nehézlégzés, a fulladás. Olyankor nem bírtam az állóképességi gyakorlatokat, a tüdőmet összegyűrődött papírgalacsinként érzékeltem már pár perces testmozgás után is. A saját példámon megtanultam, hogy mi az, amire figyelni kell, mert mindennek van következménye.

Velem ellentétben sokan nem asztmásként születnek, hanem gyerekkorukban „válnak” azzá, vagy később jelentkeznek a tünetek. Van, aki felnőtt koráig semmilyen allergiás / asztmás jelet nem vesz észre magán, aztán egyszer csak sétál a mezőn, és egy jól megtermett Ambrosia artemissifolia (parlagfű) mellett elhaladva könnyezni kezd, vagy folyik az orra. (Esetleg befullad.)

Ha asztmás, allergiás tüneteket tapasztalunk, forduljunk szakemberhez! (Fotó: Pixabay)
Ha asztmás, allergiás tüneteket tapasztalunk, forduljunk szakemberhez! (Fotó: Pixabay)

Kegyetlen ez a növény. Akár másfél-két méteresre is megnőhet. Tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről könnyen felismerhető. A felső hajtások végén, a rövid kocsányon ücsörögnek a sárga színű, kb. 5 mm-es porzós fészkek 10-15 virággal, amelyek csak arra várnak, hogy bosszantsanak minket, és megnehezítsék a mindennapokat.

A parlagfű nyugalmi periódusa január végéig tart, majd amikor jön a felmelegedés, a talaj felső 3 cm-es rétegében alvó magvak csírázásnak indulnak. (Ha mélyebben fekszenek a magok, akkor 3-4 évtizedig is nyugalomban várják, hogy megbolygassák a talajt és feljebb kúszhassanak.)

Magyarországon március végén kezdenek kelni a magok és áprilisra tehető a tömeges csírázás. Nyáron intenzív a növekedés. A virágok beporzását a szél végzi. A virágpor akár 100 km távolságra is eljuthat. Egyetlen növényen akár 60 ezer mag is teremhet, és akár harminc évig is csíraképes is marad! Ezért nagyon fontos a parlagfű irtása, mert évről évre egyre több embert kínoz, fullaszt.

Dr.Vidák Zsolt bemutatja a pipa helyes használatát (Fotó: Temesvári Márta)
Dr.Vidák Zsolt bemutatja a pipa helyes használatát (Fotó: Temesvári Márta)

Kiválthat asztmás rohamot is – ahogy már említettem -, mivel az asztmás betegnek nagyon érzékenyek a légútjai, és olyan hétköznapi ingerre is asztmás gyulladással reagál, mint a füst, a hideg levegő, a stressz, a fizikai terhelés, a virágpor.

Ha valaki a asztmához, allergiához hasonló tüneteket tapasztal magán, akkor fel kell keresnie egy tüdőgyógyászt (mehet a Tüdőgondozóba is), aki egy bőrteszt (úgynevezett Prick teszt) segítségével megvizsgálja az érzékenységet az adott pollenre. (Vagy atkára, penészgombára, macskaszőrre, tejre….)


Asztmás cikk 2. rész
Balogh Zoltánné épp Prick tesztet végez (Fotó: Temesvári Márta)

Asztmás cikk 2. rész Így néz ki a teszt során, ha valaki atkákra és virágporra allergiás (Fotó: Balogh Zoltánné)

Aki részletesebb vizsgálatot szeretne, annak vérvétel fogja tisztázni azt, hogy mire allergiás, ugyanis az adott ellenanyag szintje ezekben az esetekben megemelkedik. Sőt, még az ételallergia is tisztázható ezzel a módszerrel.

Ne keverjük össze az allergiát a laktóz intoleranciával! Az utóbbi elsősorban gasztroenterológiai probléma, a tejcukor emésztési zavara, melynek hátterében enzimdefektus áll.” – mondta dr. Vidák Zsolt, aki alapvetően analitikus típusnak tartja magát, s a rendelkezésére álló adathalmazból mindig megpróbálja kibogozni a problémát. Ezen a pontot hadd mutassam be egy kicsit magát a szakembert is, akihez ebben a témában segítségéért fordultam.

Interjúalanyom bevallotta, hogy a kézügyessége sosem volt elég jó ahhoz, hogy operáljon, és az éjszakázást se bírja, ezért a szülészet sem jöhetett szóba. Belgyógyász lehetett volna, de egy élmény már kezdő orvos korában eltántorította ettől: a  fővárosi Uzsoki Kórházban töltötte ötödéves medikusként a gyakorlatát, ahol nagyon jól érezte magát, mert kiváló orvosok dolgoztak az osztályon. Az egyik tanársegédnél azonban megpillantott egy nagyjából kétezer oldalas, telefonkönyv méretű amerikai belgyógyászati tankönyvet – abból tanult épp a szakvizsgára a kolléga.

Dr. Vidák Zsolt épp a pipa helyes használatát tanítja (Fotó: Temesvári Márta)
Dr. Vidák Zsolt épp a pipa helyes használatát tanítja (Fotó: Temesvári Márta)

Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy nem leszek belgyógyász.” – mesélte – „Szerencsére Magyarországon a tüdőgyógyászati szakvizsga önállóan is elfogadott, szemben például a német gyakorlattal. Kardiológus viszont csak belgyógyászati szakvizsga után lehettem volna. Evidens volt, hogy akkor tüdőgyógyász leszek. Veszprém megyében kezdetem dolgozni, ahol szerencsémre egy nagyon nagy tudású, rendkívül igényes, széles szemléletű osztályvezető főorvos vett a szárnyai alá, aki elvárta az angol nyelvű szakirodalom naprakész követését. Amerikai és angol folyóiratokat járatott, rendszeres referálókat kellett tartani egy kiválasztott témakörben. A szakvizsgát követően még pár évig osztályos orvosként dolgoztam, de ekkor rabul ejtett az akkoriban felfutó gyógyszeripar, és új kihívásokat keresve gyógyszerügynöknek álltam a világ legnagyobb amerikai tulajdonú gyógyszergyárához. Elképesztő, hogy mennyit tanultam ott kommunikációról, értékesítésről, vállalati üzleti kultúráról, közgazdasági, pszichológiai szemléletről. Nem mellesleg fantasztikus helyekre jutottam el. Végül kilenc év után, 2007-ben visszatértem eredeti szakmámhoz.”

S, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó tüdőgyógyász legyen? Dr. Vidák Zsolt szerint elsősorban a szakma szenvedélyes szeretete és igényesség, amibe beletartozik a bel- és külföldi kongresszusokon való részvétel, az ott elhangzottak beépítése a saját praxisba, az angol nyelvű szakirodalom havi követése. A legfontosabb dolgok egyike  azonban a helyes kommunikáció a beteggel, amit sehol nem tanítanak. Hitelesnek, magabiztosnak kell lenni, és ha valaki nem tudja megoldani a problémát, akkor a megfelelő helyre / emberhez kell irányítani a beteget.

Nagyon fontosak a megfelelően képzett asszisztensek  (Fotó: Temesvári Márta)
Nagyon fontosak a megfelelően képzett asszisztensek (Fotó: Temesvári Márta)

 „Erre kevesen képesek, mert az orvosok nagy része hiú, nem szívesen vallja be, ha egy problémával nem tud egyedül megbirkózni.” – mondja a szakember – „Én mind a sportban (5évig vízilabdáztam) mind a gyógyszeriparban megtanultam a csapatjáték fontosságát. Ugyanezt gondolom az orvoslásban is lényegesnek. Az asszisztensek szerepét is rendkívül fontosnak tartom. Ők azok, akik a betegek emocionális megközelítésében, a bizalmas légkör megteremtésében nélkülözhetetlenek, s különösen igaz ez a tüdőgyógyászatra, ahol a belégző eszközök használatának betanítása, a dohányzásról való leszoktatás hatékony menedzselése elképzelhetetlen a megfelelően képzett asszisztensek nélkül.”

A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Testszobrászat 

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár