5 évnél régebbi cikk

Bazi nagy görög főzést csaptunk a Nemzetközi Néptáncfesztiválon
Fehérvár Médiacentrum fotója
Kiss László
Bazi nagy görög főzést csaptunk a Nemzetközi Néptáncfesztiválon

Úgy volt, hogy a néptáncfesztiválra érkezett indiaiak főzését kísérjük végig, de „elnyelte őket a Gangesz”. Nem baj, készítettünk helyette autentikus görög disznócombot görög salátával és magyar szem számára felfoghatatlan mennyiségű oregánóval. Közben pedig lélekben bejártuk a világot!

A Táncházban megfáradt tekintetek szavak nélkül meséltek az előző napi folkestről. Hiába volt árnyékban negyven fok, a nagyteremben éppen a baskírok zenéltek, amire mexikói srácok spontán olyan ugrós táncot rittyentettek, hogy még az is benézett, aki csak egy pohár vizet ivott a folyosón.


Görög saláta magyar segítséggel


Hátul a konyhában már javában folyt a munka. Igaz, az indiaiakat elnyelte a Gangesz, de a görögök bekvártélyoztak a kis helyiségbe. A pultnál a magyar segítők éppen a görög saláta hozzávalóit készítették elő: hámozták a kígyóuborkát és karikázták a póréhagymát. Aztán a görög csapatból a háromgyermekes Elena is kést ragadott, és elkezdte a koktélparadicsomokat aprítani. Közben pedig a csapat egy másik tagjával azon gondolkodtak, hogyan tálalják a finomságokat. Rárakják a salátát és a húst a pitára vagy sem? Végül megegyeztek abban, hogy a tányéron mindent egymás mellé raknak, és mindenki úgy tunkolja, ahogy akarja. Heves gesztikulációk közepette egyikük franciául, másikuk angolul adta az instrukciókat.


A zöldséges rizstől a galuskáig


A Szabadművelődés Háza egykori igazgatója, Kovács György – ma már kül- és belföldieknek egyaránt Gyuri bácsi – évtizedek óta közreműködik a különböző nemzetek gasztronómiai bemutatkozásában. Mégsem szólt bele a tálalásba és a salátagyártási folyamatba. Az az asszonyok dolga. Ő inkább a lényegre, a sütőben puhuló pácolt húsra figyelt.


A tegnapi nap jól sikeredett. Az indonézekkel rizst főztünk csirkemellel meg rengeteg zöldséggel, amihez töménytelen mennyiségű fűszert, legfőképpen csilit használtunk. A bolgárokkal csináltunk egy speciális bablevest meg egy rétesszerű valamit. A csehekkel a felkockázott prágai sonkát vöröshagymán megpároltuk. Tettünk hozzá egy kis galuskát, és az egészet leöntöttük tejföllel. De különleges májkrémes falatkákat is felszolgáltunk. Persze nem hiányozhattak a finom italok sem. A csehek majdnem kereskedelmi mennyiségben kínálták a Becherovkát. A bolgárok ezt egyszerűbben megoldották: öt liternyi borpárlatot hoztak magukkal.” – mondta nevetve Gyuri bácsi, majd gyorsan meglocsolta a disznócombot és a tarját a sütőben, nehogy a nagy beszélgetés közepette kiszáradjon.

Kovács György huszonhárom éve segít a táncházi főzéseknél (Fotó: Kiss László)

A buszsofőr strasbourgi káposztája


Az apró táncházi konyhában az elmúlt huszonhárom évben sok emlékezetes finomság készült. Egyik alkalommal a francia csoport kitalálta, hogy főzzenek strasbourgi káposztát, amihez potom négy-öt tábla császárhúst, tíz-tizenöt elősütött kacsát és rengeteg strasbourgi kolbászkát használtak fel. „Úgy képzeld el, hogy a francia buszsofőr volt a főszakács. Az ő irányításával egy kilencven literes fazékban gázlángon főztük a káposztát, mely nagy sikert aratott.”


Néha még a tányér széle is bepöndörödik

Gyuri bácsi huszonhárom éve segédkezik a főzésben, és a visszatérő nemzeteknél, mint a mexikóiak vagy az ázsiaiak, már nagyjából ismeri az ízvilágot és az alapanyagok arányait: „A dél-amerikai országokból érkezőknél a marhahús a lényeg. Az ázsiaiaknál a rendkívül csípős fűszerek dominálnak. A thaiföldi kaja olyan erős, hogy még a tányér széle is bepöndörödik. Az európai országok közül az olaszok mindig tésztával, a görögök pitával készülnek.”

Oregánó, oregánó, oregánó


Közben az egyik görög hölgy észrevételezte, hogy az ételük nem pont úgy készül, mint otthon, de a helyi technológiához igazodniuk kell: „Görögországban a sóval, oregánóval fűszerezett combot és tarját grillen vagy lapon sütjük. A görög saláta egy rendkívül egyszerű étel. Csak paradicsom, kígyóuborka és póréhagyma kell hozzá. Végül jöhet egy kis olívaolaj, fokhagyma, só és még egy kis oregánó.”


A húsból kisülő oregánós szaft illata betöltötte a helyiséget, de még a folyosóra is jutott belőle. A mexikóiak közben befejezték a nagyteremben az örömtáncot, kicsit felfrissítették magukat, hiszen a görögök után ők vették birtokba a konyhát. Az indiaiakat pedig továbbra is elnyelte a Gangesz.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek