Partly cloudy1 °C
2018. december 13. csütörtök Luca
Menü

Portugália a csodás naplementék és a hűvös szél országa - EuroKempi útinapló 12.

Portugália a hetedik ország, amin keresztülhalad Fischer Orsi és Zsovák Szilárd. Az egyik oldalán végig óceánnal határos államban sosem látott színűek a naplementék, és azt is megértették hőseink, hogy miért járnak ide rengetegen szörfözni.

77. nap - szeptember 3., hétfő: Playa de Ricobayo

Este, amikor már az emberek hazafelé indultak a strandról, mi is nekiálltunk ideális parkolóhelyet keresni. Minél közelebb akartunk állni a vízhez, és ez végül sikerült is. Estére a szél annyira feltámadt, hogy Kempi rendesen belerezgett egy-egy nagyobb széllökésbe, és az eső is elkezdett szakadni. Jól esett ez a felfrissülés, pláne, hogy így a levegőben szálló homok is eltűnt.

Már napok óta úgy érezzük, hogy beköszöntött az ősz, mivel a vékony lepedő már nem elég, hogy melegen tartson minket, és bizony már a vastagabb pléd is előkerült. A széljárás, az idő és a víz közelsége mind-mind szerepet játszott abban a döntésünkben, hogy itt töltsünk még egy napot és elhalasszuk a közeli Portugáliát még egy nappal.

Közel a vízhez (Fotó: EuroKempi)
Közel a vízhez (Fotó: EuroKempi)

Az ég kitisztult délutánra annyira, hogy az idő kellemesen elviselhető legyen, de annyira szerencsére nem, hogy az emberek kijöjjenek a strandra. Az édes semmittevés nagyon jól esett, és a víz csak-csak elcsábított egy kis úszásra, főleg, hogy egy pár helyi már túlesett a rutinúszáson kora reggel, amit mi a kempingszékekből figyeltünk.

Szemünk a pályán (Fotó: EuroKempi)
Szemünk a pályán (Fotó: EuroKempi)

Az elmúlt héten meglátogatott víztározók és gátak arra engednek következtetni, hogy Spanyolország rengeteg energiát termel a folyók erejének megcsapolásából és egy kis utánajárás után kiderült, hogy Spanyolország a vezető nemzetek közé tartozik újrahasznosítható energia termelésében.

78. nap - szeptember 4., kedd: Playa de Ricobayo → Praia do Azibo

Összeszedtük magunkat, majd fájó szívvel elhagytuk azt a fantasztikusan nyugodt helyet, ahol az utóbbi két éjszakát töltöttük és célba vettük Portugáliát. Az út ott sem lapos, főleg az északi területeken, ahol mi is próbáltunk haladni, de kitartunk a döntésünk mellett, hogy amíg el nem érjük az óceánt, addig a tavak és erdők közelében töltjük az estéket, és próbáljuk mellőzni a városi parkolókban alvást, amennyire csak lehetséges.

Első megállónk az Azibo nevű természetvédelmi terület lett, kiépített stranddal a határtól 40 km-re. Délutáni érkezésünkkor már több lakóautó is elfoglalta az éjszakai helyét. A strandon minden volt, amire szükség lehet: büfék, zuhany, ugróplatform a kijelölt strand közepén és még úszómester is.

Gyönyörűen kiépített volt a strand (Fotó: EuroKempi)
Gyönyörűen kiépített volt a strand (Fotó: EuroKempi)

A tó gyorsan mélyült és ezért igencsak hideg volt, így tőlünk csak egy gyors mártózásra tellett, és inkább a parton feküdtünk a sok ember között, akik késő délutánra szép számban elözönlötték a partot. Egy órácska napozás a lassan lebukó napon elég volt ahhoz, hogy bőrünk odakapjon egy kicsit és mindez motiváljon minket, hogy visszatérjünk a kocsihoz.

A víz egy kicsit hideg volt (Fotó: EuroKempi)
A víz egy kicsit hideg volt (Fotó: EuroKempi)

Szomszédainkat követve mi is kiraktuk a kocsi mellé az asztalunkat és a székeket, ahol jóízűen elfogyasztottuk a vacsorát, miközben egy üveg portugál bornak is a fenekére néztünk, hogy megünnepeljük a hetedik, és egyben legnyugatibb európai országot, amit az utóbbi időben meglátogattunk.

79. nap - szeptember 5., szerda: Praia do Azibo → Albufeira de Barragem do Sordo

Az autópálya-rendszer egy kicsit bonyodalmas Portugáliában, mivel három típusú fizetési rendszer működik, valamint fizetős és nem fizetős szakaszok váltogatják egymást. Nem valószínű, hogy kipróbáljuk, mert mint eddig, ezentúl is próbáljuk az autópályákat kerülni, főleg most, hogy Kempi új féltengelyt kapott és nem kattog a szerpentines utakon.

Vila Real egy völgyben fekvő város, ami sűrűn elhelyezett hidakkal van összekötve. Internetet keresve bejártuk a várost Kempivel, de sajnos parkoló hiányában nem volt lehetőségünk megállni és jobban körülnézni. 10 km-re a várostól, egy tónál töltöttük az éjszakát, amit egy földúton kell megközelíteni. A terep hamar járhatatlannak bizonyult számunkra, és inkább egy távolabbi parkoló mellett döntöttünk, nehogy problémás legyen a távozás a meredek, gödrös földúton.

Egy tónál táboroztunk le éjszakára (Fotó: EuroKempi)
Egy tónál táboroztunk le éjszakára (Fotó: EuroKempi)

A gáthoz vezető út tele volt szederbokrokkal, amik mellett természetesen nem tudtunk csak úgy elmenni. Előkaptunk két dobozt és elkezdtük szüretelni a termést. Minden szemért meg kellett küzdeni, mert a bokor hegyes tüskékkel volt felvértezve és ennek nyoma is maradt kezeinken és lábszárunkon. Közben sötét felhők kezdtek gyülekezni felettünk, de a vihar szerencsére elkerülte a környéket. A fenyegető mennydörgés bezavart minket kényelemes szobánkba, és ha már így alakult, el sem hagytuk azt másnap reggelig.

80. nap - szeptember 6., csütörtök: Albufeira de Barragem do Sordo → Porto → Praia de Cortegaca (Sul)

Porto Portugália második legnagyobb városa. Az Atlanti-óceán partjához nagyon közel helyezkedik el egy völgy biztonságos mélyén, amit a Douro folyó vájt ki. Minden portugál folyó Spanyolországból ered és a Duoro folyó eredési pontja a Soriához közeli Fekete Lagúna, amit előző héten közelebbről is szemügyre vettünk. Az óceán felől szállt a pára a város felé, a közeli hidat szinte láthatatlanná téve. Harminc perc távolságra volt a belváros a folyó átellenes oldalán és hidak hiányában egészen a kétszintes hídig,a Ponte Luizig kellett sétálnunk. Ott a helyi gyerekek azzal szórakoztatják a turistákat, hogy a hídról ugranak be a folyóba, ha azok összedobták azt az összeget, amiért megéri nekik kockáztatni az életüket.

A vasszerkezeten átkelve ismét felfelé vitt utunk a katedrális irányába, a híd alatt haladva egy kétes negyeden sétáltunk keresztül, ahol graffitik, elhagyott házak és a sikátoros utcákból játszott hangos techno zene különleges hangulatot kölcsönzött a környéknek. A kilátás mindenhonnan csodás volt, a folyón haladó korhű hajók és a megkopott tetőcserepek, az üvegkalitkaszerű fénycsapdák a tetőkön évszázadokat repített vissza minket a történelemben. A kis utcákban mindenhol zene szólt és az emberek a teraszon vagy az ablakon kinézve hangosan énekeltek.

Porto elég eklektikus (Fotó: EuroKempi)
Porto elég eklektikus (Fotó: EuroKempi)

Porto gyönyörűszép város, ami méltán híres a turisták körében, mindenki kedves és valóban olcsó a többi világvárossal összehasonlítva. A nap már lebukóban volt, de mi még nem végeztünk a vezetéssel, mivel nem akartuk az éjszakát az út mellett egy városban tölteni, ha már egy köpésre van az óceánpart. Ötven perc vezetés után, pont naplemente előtt egy kicsivel megérkeztünk egy csendes strandra, ami egyből belopta magát a szívünkbe.

A naplemente vége Portugáliában (Fotó: EuroKempi)
A naplemente vége Portugáliában (Fotó: EuroKempi)

81. nap - szeptember 7., péntek: Praia de Cortegaca (Sul)

Portugália az egyik legnépszerűbb ország a fiatal utazók körében. Olcsó és gyakorlatilag az egész óceánpart egy nagyon hosszú szörfparadicsom. Ébredésünkkor a part menti szűk parkoló még tele volt az estét ott töltő utazókkal, de lassan a legtöbbjük tovább is indult. Mi úgy döntöttünk, hogy maradunk még egy napot, mivel csak vasárnapra ígértük magunkat Fátimába.

A délelőtti órák során az óceán felől sűrű köd kezdett a szárazföld felé szállni, néha olyan töményen, hogy csak a közeli hullámok fehér fodrait lehetett látni. Elbizonytalanodtunk, hogy jól döntöttünk-e azzal, hogy nem álltunk tovább mi is, mint a többiek. Kora délutánra viszont a nap ereje felszámolta a ködöt, és háborítatlanul melegítette a partot, aminek hatására a pulóvert le tudtuk cserélni fürdőruhára. Tartottunk attól, hogy nem tudunk a vízbe bemenni, mert köztudott, hogy az óceánok sokkal hűvösebbek, mint a jóval kisebb felületű és sekélyebb tengerek, de szerencsére a hőmérséklet tökéletesnek bizonyult.

Délelőtti óceánpart (Fotó: EuroKempi)
Délelőtti óceánpart (Fotó: EuroKempi)

Kiválogattuk a már erősen romló szedreket és még így is annyi volt, hogy a szomszédoknak is jutott bőven belőle. Kiraktuk a kempingszékeket a homokfal szélére, és úgy csodáltuk, ahogy a vörösen izzó nap lassan alábukik a horizonton. Újonnan szerzett francia barátaink is kijöttek a partra csodálni a lilás-narancssárgára festett égboltot, ami igen jó beszélgetésindítónak is bizonyult. A délután kapott szeder viszonzásaképpen saját kezűleg készített gyógynövényes röviditalt kaptunk kóstolóba, egyenesen a Francia Alpokból.

82. nap - szeptember 8., szombat: Praia de Cortegaca (Sul) → Praia da Costa de Lavos

A reggelt még az újonnan szerzett barátainkkal töltöttük, majd egy közös fotó után mindannyian útra keltünk. Mi egy közeli strandot szemeltünk ki magunknak, amiről sok jót olvastunk az interneten. Két óra vezetés után meg is érkeztünk a Costa de Lavos nevű strandra, aminek lakóautó-parkolója egyszerűen lenyűgöző volt.

Álomparkoló a portugáloknál (Fotó: EuroKempi)
Álomparkoló a portugáloknál (Fotó: EuroKempi)

Körülbelül ötven autónak volt kijelölt kempingező helye, ahova szabadon ki lehetett pakolni az asztalokat és élvezni a késő nyári napsütést, valamint a közeli óceánpartot. Lementünk a parthoz és közben azon gondolkodtunk, vajon miért mindenki a víztől távol, egy homokdűne mögött napozik. Amint átértünk a magas homoksávon, a szél kezdte borzolni a bőrünket, de mi ragaszkodtunk az óceán látványához, ezért ott le is táboroztunk. A víz sokkal hűvösebb volt, mint pár napja, és amikor visszaültünk a partra kirakott kempingszékekbe, szabályosan elkezdtünk vacogni. Hamar feladtuk a küzdelmet, a szél nyert.

Küzdöttünk a széllel, de nem mi nyertünk (Fotó: EuroKempi)
Küzdöttünk a széllel, de nem mi nyertünk (Fotó: EuroKempi)

Visszamentünk a szélvédett parkolóba, és átálltunk egy időközben felszabadult, zuhanyközeli helyre, egy brit lakóautó mellé. Hamarosan szóba is elegyedtünk a szomszédokkal, Martinnal és Juliettel. Egészen sokáig beszélgettünk és gyorsan össze is barátkoztunk. Portugália nagyon jó velünk, és teljesen kezd beigazolódni az a tény, hogy az egyik legbarátságosabb és legvendégszeretőbb nép a világon, ami bevonzza a jó embereket.

83. nap - szeptember 9., vasárnap: Praia da Costa de Lavos → Fátima 

A vasárnapi lustaság sokáig az ágyban tartott minket. Az újonnan szerzett barátainkat is kezdte kidobni az ágy és ismét hosszú eszmecserébe fogtunk, főleg a kocsiban alvás szépségeiről. Ők egy 2016-os Volkswagen T5 megemelhető tetős kisbusszal ingáznak Cambridge és Portugália között, ahol tavaly házat is vettek, valamivel délebbre attól a ponttól, ahol találkoztunk. Addig folyt a beszélgetés, amíg hirtelen meghívást kaptunk hozzájuk a jövő hétre, és természetesen nem tudtunk és nem is akartunk nemet mondani.

Újra megpróbálkoztunk a strandolással, bár ezúttal Orsi be sem merészkedett a vízbe, amit nem csodálok, mert még hidegebb volt, mint előző nap és a hullámok is erőteljesebbek lettek. A széllel is újra problémák akadtak, ezért hamar összeszedtük a strandfelszerelést és visszamentünk Kempihez. Lassan elérkezett az idő, hogy újra elfordítsuk a kulcsot guruló szobánkban és hozzáadjunk újabb száz kilométert az úthoz.

Fátima az óceánparttól keletre, a dombok között helyezkedik el és olyan szerencsénk volt, hogy Orsi volt kollégája felajánlotta nekünk a kiadásra szánt apartmanját. A lakás egyszerűen csodás, minden vadiúj és nagyon közel fekszik a kis falucska szuvenír utcájához, ahol olyan jó a közbiztonság, hogy az üzletek estére kint hagyják a portékájukat. Fél füllel azt is elcsíptük, hogy a településnek van magyar vonatkozása is, ezt majd a következő részben bővebben be is mutatjuk.

A portékákat éjszaka is az utcán merik hagyni (Fotó: EuroKempi)
A portékákat éjszaka is az utcán merik hagyni (Fotó: EuroKempi)

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Ez is van

  • img
    img
    Vörösmarty Rádió
    Neked van kedvenc karácsonyi filmed?
  • Luca-nap a Hiemer-házban - népszokásokat, dalokat elevenít fel a Népzene Tanszak
    Luca-nap a Hiemer-házban - népszokásokat, dalokat elevenít fel a Népzene Tanszak
  • Korszerű hulladékválogató, új kukásautók és új hulladékudvar is lesz jövőre
    Korszerű hulladékválogató, új kukásautók és új hulladékudvar is lesz jövőre
  • Politológus: önként vállalt túlórára kizárólag a munkavállaló belegyezésével van lehetőség
    Politológus: önként vállalt túlórára kizárólag a munkavállaló belegyezésével van lehetőség
  • Emelkedik az ápolási díj - bevezetik a gyermekek otthongondozási díját
    Emelkedik az ápolási díj - bevezetik a gyermekek otthongondozási díját
  • Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre
    Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre
  • Tüntetések - megszavazta a parlament a munka törvénykönyvének módosítását
    Tüntetések - megszavazta a parlament a munka törvénykönyvének módosítását
  • Magyar Hírlap - kitűnő minőségű a haltermés, a tavalyinál is szélesebb a választék
    Magyar Hírlap - kitűnő minőségű a haltermés, a tavalyinál is szélesebb a választék

Eseménynaptár