Snow1 °C
2018. december 15. szombat Valér
Menü

Ő építi újra a Nemere repülőgépet - Révy László kalandos élete

Ő építi újra a Nemere repülőgépet  - Révy László kalandos élete
Révy László (Fotó: Horváth Reni)

Már tizennégy évesen vitorlázórepülőt vezetett Révy László. Számtalan - híres filmekben is feltűnt – oldtimer-autó újraépítése után a szíve visszahúzta a repülőgépekhez: harminc éve foglalkozik régi vitorlázórepülők újraépítésével vagy felújításával.

Nyolcvankét éve Székesfehérváron, a Sóstói Ipari Parkban született meg a Nemere vitorlázórepülőgép, melyet Rotter Lajos az 1936-os berlini olimpiára készített. Az Albatrosz Repülő Egyesület a Magyar Régi Vitorlázók Klubjával összefogva most újjáépíti a gépet az eredeti tervrajzok alapján. Több mint ötven fehérvári felajánlás mellett Székesfehérvár közgyűlése 9 millió 300 ezer forintos támogatással járult hozzá a vitorlázórepülőgép megépítéséhez.

A különleges és ritka lucfenyőből készülő Nemere géptörzsét Révy László repülőgép-asztalos budaörsi műhelyében, nem messze a Budaörsi Reptértől, a Farkashegy lábánál volt alkalmunk megcsodálni, mellette az 1936. április 27-én kelt eredeti tervrajzokról készült másolattal. Nemcsak titokzatos repülőgép-építőelemeket találtunk, hanem egy regényes életút állomásaiba is lehetőségünk nyílt bepillantani. „Érdekesség, hogy az eredetit 1936-ban Székesfehérváron egy százötven fős cég építette, amit 1916-ban, az első világháború alatt hoztak létre. Most nyilván sokkal lassabban készül mint akkor. A szárnyat egyébként egy másik társaság csinálja.” – tudtuk meg Révy Lászlótól.

A hetvenöt éves mester fáradhatatlanul mesél, magyaráz, eszében sincs egy percre sem hátradőlni. Beszélgetés közben is fel-felpattan, újabb fotót, tervrajzot, alkatrészt mutat – megszámlálhatatlan, mi mindent hozott már létre, és mennyi terve van!
Márciusban lesz a következő repülő orvosi vizsgálatom. Bízom benne, hogy mindent rendben találnak, mert tavasszal is repülni szeretnék egy általam nemrég épített géppel, és jövő ősszel a legnagyobb németországi repülőnapon - melynek pilótaként rendszeres résztvevője voltam a kétezres években – ezúttal is szeretnék részt venni.”

Barlangkutató, túraautó-versenyző, vegyész technikus, vitorlázórepülő pilóta, oldtimer-autóépítő - ezek a tevékenységek mind-mind szerepelnek Révy László élettörténetében, A víz- , gáz- , központifűtés-szerelő, gázkészülék-javító mestervizsgát szakmunkásvizsga nélkül, egyetlen év alatt szerezte meg.

Révy László a Nemere tervrajzaival (Fotó: Horváth Reni)
Révy László a Nemere tervrajzaival (Fotó: Horváth Reni)

Szívbemarkoló a magyarázat arra, hogy egy ilyen sokoldalú mester, akinek a génjeiben van a tudás, vajon miért nem lett mérnök? „Édesapám hadbíró volt a Horty hadseregben. Az is csoda, hogy a technikumba annak idején fölvettek.” – idézte fel. Miután a családnak mindenét államosították Dombóváron, és még a fővárosból is kiutasították őket, a szülők egy kis budaörsi fáskamrában kezdték újra az életüket. (László azóta is ott él egyébként, a régi kamra helyén áll ma a műhelye. ) Édesanyja, akinek szintén jó kézügyessége volt, térképrajzolóként tudott elhelyezkedni, édesapja segédmunkás lett a budafoki zománcgyárban. László kiskamasz volt ekkor, és egy romlott halkonzervnek köszönhette, hogy a közeli repülőtérre tévedt.

Egy este nagyon megéheztem, és felnyitottam egy halkonzervet, amit végül csak másnap reggel fogyasztott el a család. Fridzsiderünk akkoriban nem volt, nem csoda, hogy iszonyú hasmenésünk lett. Csak az édesanyámnak mertem bevallani az igazat. Így végül dizentéria gyanúval otthon kellett maradnom, és tíz napig nem járhattam iskolába. Persze bevettem egy marék szenet, és már jól is voltam, így viszont volt időm kijárni a repülősök táborába a közeli Farkashegyre. Napról napra egyre többet segítettem, negyedik napon már azt is megengedték, hogy beüljek a gépbe. Hamar kiderült, hogy van hozzá tehetségem, de még fiatal voltam a pilótaengedélyhez. Egy akkor alakult repülőklub kezdői közé végül úgy kerülhettem be, hogy egy átdátumozott buszbérlettel elhitették az orvossal, hogy már tizenhat vagyok.”

Révy László munka közben (Fotó: Horváth Reni)
Révy László munka közben (Fotó: Horváth Reni)

Rossz időben, vagy reptilalom idején, míg az idősebbek a kocsmában múlatták az idejüket, László lement a hangármesterhez, hogy egy kis feladatot keressen magának. „Már akkor sok mindent elsajátítottam arról, hogyan kell ragasztani, vágni, fűrészelni. Aztán mégis, amikor szakmát kellett választani, nagyon elszánt voltam, hogy vegyésztechnikus akarok lenni. Bár előtte az ornitológus szakma is nagyon vonzott.”

Sokrétű érdeklődését követve az évek során volt barlangkutató, vitorlázott a Balatonon és a túraautó-versenyeken is részt vett. „Túrakategóriában magyar bajnokok is lettünk egy gyönyörű kis Steyer Puch 650-essel Késmárki Tamással. Aztán volt egy nagy karambol, egy orosz teherautó sofőrje elaludt, és hiába tértem ki, végül az árokban ütközött nekünk. Komoly sérülésekkel, de megúsztuk.” Az autók iránti szenvedély az oldtimer járművekkel folytatódott az életében:

A hatvanas években édesanyámék utcájában megpillantottam egy meseszép kis Fiat Balilla autót, föl is írtam rögtön a rendszámát, hogy CA 23 19. Megvettem, restauráltam, az első csongrádi meg esztergomi oldtimer autó felvonulásokon az egyik legelső oldtimer autó tulajdonosként részt vettem. Ezzel a kocsival ment később Páger Antal a Keménykalap és Krumpliorr című filmben!”

Az említett autót ebben a kis videóban is felfedezhetitek:

Ettől kezdve nem volt megállás, újabb és újabb autókat nézett ki  magának. „ Mindig is szerettem barkácsolni, így nem ez lett az utolsó oldtimer, amit rendbe hoztam. Következőnek kinéztem egy Prága Alfát. No, az még rosszabb állapotban volt. Meg kellett várni, míg ősz lesz, mert belenőtt egy szőlőlugas! A tulajdonos néni feltétele pedig az volt, hogy ne sérüljenek az indák. Daruval emeltük ki. Végül ez az autó is filmszereplő lett, Herkules fürdői emlék című filmben Carla Romanelli meg Zala Márk mentek vele.

Aztán kinéztem egy Tátra 12-est, ami mérföldkő az autótörténelemben. Hévíz mellett találtam: fűrészgéppé volt alakítva, karosszéria nélkül. Három év küzdelem után szereztem meg, és egy budaörsi öreg bognár segítségével építettem újjá. Ekkoriban megkeresett Varga Jenő kipufogókészítő, akinek volt egy több mint száz autóból álló gyűjteménye. Közülük vagy ötvennek az volt a baja, hogy hiányzott belőle a bádogkarosszéria alatti faváz. Szétkorhadt, megázott, gombásodott. Erre kellett neki egy ember, aki ezeket újjáépíti. Rettenetesen élveztem a Mercedesek, Rolls Royce-ok és mindenféle angol sportkocsik restaurálását!”

Akár este tízkor is a műhelyben találhatjuk (Fotó: Horváth Reni)
Akár este tízkor is a műhelyben találhatjuk (Fotó: Horváth Reni)

Harminc évvel ezelőtt a repülés iránti szenvedély és az oldtimerek felújítása végül kereszteződött László életében, azóta foglalkozik régi repülők felújításával, újjáépítésével. Kikerülnek a keze alól múzeumba készülő alkotások és olyanok is, melyek aztán rendeltetésüknek megfelelően a levegőbe emelkednek.

„ ’89-ben egy barátom hívott ki a Farkashegyi repülőtérre egy nemzetközi oldtimer repülő-világtalálkozóra. Leesett az állam a sok régi, öreg farepülő láttán. Akkoriban több évtized után a repülést is újrakezdtem. És mivel tudták, hogy faautók restaurálásával foglalkozom, felkértek egy Zögling-gép megépítésére: ez volt az első repülőgépem. 1999-re lett kész, a magyar vitorlázás történetének hetvenéves jubileumára.”

Azóta számtalan oldtimer-repülőgép légcsavarján bukkannak fel szerte Európában a Révy névvel ellátott kis réztáblák - és már nincs messze a nap, amikor egy székesfehérvári gépen is láthatjuk.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár