Fair1 °C
2019. február 23. szombat Alfréd
Menü

Általános iskola választás: Milyen szempontokat mérlegeljünk?

Általános iskola választás: Milyen szempontokat mérlegeljünk?
A döntés a szülőké (Fotó: Kiss László)

Közeleg a beiratkozás időszaka, érdemes már most körbenézni az általános iskolák környékén. A székesfehérvári iskolákban több újdonság is várja a gyerekeket a jövőben. Utánajártunk, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az iskolaválasztásnál.

Tanítót vagy iskolát válasszunk?

Bevett gyakorlat, hogy alsó tagozatban inkább a tanító személye a domináns, így többen ennek figyelembevételével választanak iskolát. Ugyanakkor kevéssé jósolható, hogy a gyermekünknek melyik tanító válik be. Szegő Ágnes pszichológus szerint nem árt, ha az iskola pedagógiai programjával is megismerkedünk, és azzal is tud azonosulni a szülő. „Speciális profilú iskolát, tehát sport- vagy művészeti tagozatosat akkor válasszunk, ha az szimpatikus nekünk, és illik a gyermekünkhöz!” – tanácsolja a szakember.

A döntésbe bevonhatjuk a gyermeket is, de csak részben. „Ha például van két iskola, melyek nekünk szülőként szóba jöhetnek, szimpatikusak, logisztikailag is kivitelezhető, akkor érdemes figyelni, megkérdezni a gyermekünket, hogy az iskolai ismerkedő foglalkozásokon melyik tanító volt szimpatikusabb, hol érezte jobban magát. De alapvetően ebben az életkorban ilyen kérdésekben még a szülő dönt.”

De mi van akkor, ha kiderül, hogy a gyermek nehezen találja meg a helyét az iskolában, nem teljesít jól? Szegő Ágnes szerint először mindenképpen érdemes az adott helyen megkísérelni megoldani a problémát. Hiszen amennyiben például az iskolaéretlenség okozza a nehézségeket, azt egy iskolaváltás nem fogja megoldani. „A kulcs az együttműködésben van. Ha a szülő és a pedagógus együtt tud gondolkozni és segíteni a gyermeknek a nehézségekben, akkor van a legnagyobb esély, hogy változás induljon. De ha a szülő elveszíti a bizalmát, akkor az mindenki számára nehéz helyzetet teremt. Érdemes időt hagyni a gyermeknek is – az első év egy intenzív, változásokkal teli időszak, érdemes kivárni, és csak akkor váltani, ha tartósan nem konszolidálódik a helyzet”.


Három éves kortól már iskolára készülnek

Gósy Mária nyelvész szerint legalább akkora kihívás egy nagycsoportosnak az iskolakezdés, mint a tizennyolc évesnek a munkába állás. Annak érdekében, hogy ezt a határt felkészülve lépje át a gyermek, már az óvodai évek is arról szólnak, hogy erre felkészítsék. „Minden egyes nap, amit a kisgyermek az óvodában tölt, valamilyen fokon az iskolaérettség elérését is szolgálja.” – magyarázza Dombi Mátyásné, a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda vezető óvónője. Fizikai, értelmi, pszichés és szociális szempontoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy hatéves ezt a célt elérje. Egy kutatás szerint ma egy középső csoportos olyan szintű készségekkel és tudással rendelkezik, mint a hetvenes években egy nagycsoportos, vagyis az utóbbi évtizedekben ebben a tekintetben megfigyelhető a fejlődés. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az iskolai terhelés is nagyobb lett. „Nagyon jó a törvényi szabályozás, amely megengedi, hogy fejlettség szerint kezdjenek iskolát a gyermekek. Ez azt jelenti, hogy ha hatéves korára nem éri el az iskolaérett állapotot, nem kötelező elkezdenie az iskolát.”

Dombi Mátyásné, a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda intézményegység-vezetője (Fotó: Kiss László)
Dombi Mátyásné, a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda intézményegység-vezetője (Fotó: Kiss László)

Annak, hogy ki iskolaérett, külső és belső jelei is vannak. Fizikai értelemben hatéves kor környékén indul meg nagyobb tempóban a testi növekedés, illetve elkezdődik a fogváltás, ami szintén fontos jelzés. „Mozgáskoordináció szempontjából az alapmozgások, a kúszás, csúszás, labdakezelés is a kisgyermek korának megfelelően kell, hogy működjön.” – mondja a pedagógus. Már ötéves korban külső szakértő segítségével mérik fel a gyermekeket, és ha valamiben fejlesztésre van szükség, javaslatot tesznek a szülőnek. Abban, hogy a mozgás és a játékos feladatok vagy az iskolai feladatokhoz hasonló feladatlapok helyes kitöltése a fontosabb, a pedagógusok körében is van megosztottság. Dombi Mátyásné szerint minden összefügg, így egyiket sem lehet mellékesen kezelni: „A mozgás fejleszti az idegrendszert, a szervezett foglalkozások a feladattudatot is erősítik a gyerekekben. Ezenkívül a finom mozgás fejlesztése is elengedhetetlen, erre jók a kézműves foglalkozások, a rajzos feladatok és az ehhez kapcsolódó játékok. Ugyanakkor a feladatlap sem megkerülhető, mert fontos, hogy tudjanak például tájékozódni egy lapon, tudják hol van a fent, a lent, mit jelent egy kérdésre válaszolni, helyesen kiválasztani a megoldást. Az is elengedhetetlen, hogy a gyermek ne az iskolában találkozzon először ilyen jellegű tevékenységgel. Természetesen mindezt játékos formában tesszük.

A mozgásfejlesztés elengedhetetlen a megfelelő tanulási készségek kialakulásához  (Fotó: Kiss László)
A mozgásfejlesztés elengedhetetlen a megfelelő tanulási készségek kialakulásához (Fotó: Kiss László)

Menjen vagy ne menjen iskolába?

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál tavasz felé egyre több a feladat, a beiskolázás ugyanis felvet számos olyan kérdést, amit az itt dolgozók szakvéleménye dönt el. Jogszabály írja elő, hogy mely esetekben kell elküldeni az óvodákból a gyermeket, és mely esetekben dönthet maga az óvoda arról, hogy a gyermek menjen-e a következő tanévben iskolába. „Amennyiben nem ért egyet a szülő és az óvoda, hogy mi történjen a gyermekkel, tehát például a szülő szeretné iskolába vinni a gyermekét, de az óvónők azt tanácsolják, hogy várjanak még egy évet, akkor kötelező a szakértői vizsgálat.” – tudtuk meg Laczkó Ildikótól, a pedagógia szakszolgálat fehérvári tagintézményének igazgatójától.

Ezenkívül van olyan eset is, amikor a gyermek nem jár rendszeresen nagycsoportba, vagy külföldön tartózkodik a család, de az iskolát már Magyarországon kezdi a gyermek – ebben az esetben is kötelező a szakértői vizsgálat. „Ha az óvodában valamilyen tanulási készség veszélyeztetettségére utaló jelet találnak a gyermeknél vagy esetleg ennél súlyosabb problémák merülnek fel, ami felvetheti a fogyatékosság kérdését, szintén szakértői vizsgálatra van szükség, akár a beiskolázástól függetlenül is.”

A beiskolázáshoz kapcsolódó szakértői vizsgálatok száma évről évre hasonló, kétszáz-kétszázötvenre tehető. „Ez függ attól is, hogy menyire biztosak abban a szülők, hogy mit szeretnének, mert sokszor a bizonytalanság van a hátérben: inkább nézze meg egy szakértő, és döntsön ő a kérdésben.” – magyarázza a tapasztalatokat Laczkó Ildikó, majd hozzáteszi: „Ebből látjuk azt, hogy a beiskolázás nem problémamentes. Nagyon sok beszédhibával, beszédzavarral rendelkező gyermekkel találkozunk már egészen kisgyermekkortól kezdve. Sőt azt tapasztaljuk, hogy az ilyen jellegű problémáknak nagyon megnőtt a száma. Ennek oka lehet sok esetben az, hogy kevés idő jut a gyermekre, a vele való kommunikációra, illetve tapasztalat, hogy már a hároméves gyermekek is a különböző kütyükkel foglalkoznak, és nem feltétlenül jellemző a gyerekekkel való élő beszéd, foglalkozás. Gyakran hamarabb találkozik a gyermek a tablettel, mint hogy beszélne.”

A felelősség tehát nagy részben a szülőké is, ugyanis azokat a készségeket, amiket később az óvodában is fejlesztenek, az első három év nagyban befolyásolja. Várat építeni pedig csak erős alapokra lehet.

"Ha iskolaérett, akkor menjen iskolába!"

A törvény értelmében ha egy gyerek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét és iskolaérettnek nyilvánítják, akkor szeptemberben megkezdheti az első osztályt. A témával kapcsolatban Szegő Ágnes pszichológust kérdeztük.

Az iskolaérettségnek melyek a pszichés feltételei?

Pszichológiai szempontból fontos a szociális és érzelmi érettség, az önállóság megfelelő szintje, a figyelem fejlődése és a feladatokhoz való hozzáállás, vagyis a feladattudat alakulása. Ez utóbbi, aminek az ellentétét hétköznapian „játékosságnak” szoktuk mondani. Fontos szempont, hogy bár a gyermek iskolás korában sem veszíti el a játék szeretetét (és igényét), de belülről jövő módon érdekessé válnak számára a feladatok, maga a feladatmegoldás sikere örömet okoz neki. Akar feladatokat megoldani. Ez az iskolaérettség egyik legfontosabb szempontja. Mindez a figyelem fejlődésével együtt teszi alkalmassá a gyermeket a kitartó munkára. A szociális és érzelmi érettség területéhez tartozik a felnőttekkel való viszony, hogy idegen környezetben hogy boldogul, az irányíthatóság, a szabályok betartásának képessége.

Hogyan lehet ezeket a területeket fejleszteni?

Ezeken a területeken nem hangsúlyoznám a direkt fejlesztést. Nem véletlen az iskolaérettség kifejezés: ezen funkciók, készségek spontán módon fejlődnek. Természetesen ha tudjuk, hogy milyen helyzetben fejlődnek, az ezekre való kicsit tudatosabb odafigyelés az otthoni környezetben segíthet. Érdemes például a gyerekektől egyre több önállóságot elvárni a hétköznapi dolgokban: öltözködés, pakolás, önmaga kiszolgálása. Ha látjuk, hogy nehezebben ül le elmélyülős játékot játszani, üljünk le vele például legózni, társasozni. Mi is mélyüljünk el, lassuljunk le. De nem kell mindenképpen feladatlapozni!

Mennyire káros vagy hasznos, ha egy hatévest iskolaérettnek nyilvánítanak, de a szülei mégis inkább egy évet az óvodában tartják?

Természetesen ez nem a legoptimálisabb döntés, de kifejezetten káros ritkán lesz. Fordított helyzetben sokkal nagyobb nehézségek lehetnek, ha éretlenül kerül egy gyermek iskolába. Fontos lehet az ok, ami miatt a szülők így döntenek, például van-e valami a család életében, ami éppen nehezíti az életüket vagy csak általános félelmek tartják őket vissza. Az óvodában „unatkozó” gyermek jó esetben könnyen feltalálja magát, és tágabb környezetéből is szívja magába az információkat, azaz nem fog „visszafejlődni”. Szociálisan pedig sokat nyerhet a „legidősebb gyerek” státuszból. Iskolában is hallhatunk unatkozó gyerekekről, ők amúgy inkább a tehetségesek, de ezt pedagógiai feladat (lenne) kezelni, differenciálni, szintúgy, mint a lassabban fejlődő gyerekeknél. Mindemellett arra biztatok mindenkit, hogy engedje a gyermekét iskolába, amennyiben iskolaérett!

Lesz-e elég diák, van-e elég pedagógus?

Az elmúlt évek statisztikáit figyelembe véve több elsős kezdi meg a tanévet az iskolákban, mint korábban. Az elsős osztályokban átlagosan huszonöt-harminc fő a létszám. Jelenleg körülbelül nyolcvan százalékos a férőhely-kihasználás a székesfehérvári általános iskolákban.

Egy kis változás érezhető az osztály tanulólétszámának emelkedésében, de osztályszámban nem történt emelkedés." – tudtuk meg Török Szabolcstól. A Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója arról is beszámolt, hogy tanítókban nincs hiány, és a jövőben több székesfehérvári iskola is fejlesztésen megy át: „Reméljük, hogy hamarosan látványos megújulások is lesznek. Infrastrukturális fejlesztés várható a Kodály Zoltán ének-zenei iskolában, a kicsivel több mint négyszázmillió forintos beruházás 2020-ig valósul meg. A Vasvári és Munkácsy iskolákban pedig közel negyvenmilliós beruházás várható, ez az épített környezet megújulását jelenti. Emellett nagyon fontosnak érzem a módszertani pályázatokat, ugyanis a pedagógiai megújulás nagyon fontos. Ebben segíti a digitális megújulás pályázata a székesfehérvári iskolákat."

A tankerületi igazgató a beiratkozás időszakának közeledtével arról is beszélt, hogy mindenképpen szükséges a gyermek nevére kiállított személyi igazolvány, a lakcímkártya valamint az iskolaérettséget tanúsító igazolás az intézménybe kerüléshez.

Megemlítette a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot is, mely az öt éven belül jelentkező nyugdíjazási hullám után jelentkező tanárhiányt orvosolhatja: „Ez egy olyan ösztöndíjrendszer, ami az osztatlan pedagógusképzésben résztvevő leendő tanároknak ad havi rendszeres pénzösszeget. Tanulmányi eredménytől függően huszonöt-, ötven-, illetve hetvenötezer forintot kaphat havonta egy hallgató akár öt éven keresztül azért, mert vállalja, hogy a diploma megszerzése után pedagógus lesz, és az általunk felajánlott álláslehetőségek közül egyet kötelezően elvállal. Optimista vagyok, mert egyre több ösztöndíjas van az országban."

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Lőszergyártás is lesz Magyarországon
    Lőszergyártás is lesz Magyarországon
  • Kongresszuson dönt az LMP az EP-listájáról
    Kongresszuson dönt az LMP az EP-listájáról
  • Ma tartja rendkívüli kongresszusát a Jobbik
    Ma tartja rendkívüli kongresszusát a Jobbik
  • Trump újabb találkozóra készül a kínai elnökkel
    Trump újabb találkozóra készül a kínai elnökkel

A hét embere

  • Készítsünk mennyeien finom datolyaszilvás édességeket!
    Készítsünk mennyeien finom datolyaszilvás édességeket!
  • Egy hónapra félárú buszbérlet a dolgozóknak
    Egy hónapra félárú buszbérlet a dolgozóknak
  • Megszületett a bérmegállapodás az esztergomi Suzuki gyárban
    Megszületett a bérmegállapodás az esztergomi Suzuki gyárban
  • Országszerte károkat okozott tegnap a viharos erejű szél
    Országszerte károkat okozott tegnap a viharos erejű szél
  • Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings
    Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings
  • Továbbra is érvényben marad a látogatási tilalom Fejérben
    Továbbra is érvényben marad a látogatási tilalom Fejérben
  • Több mint egymilliárd forintból fejlesztik a Balaton körüli kerékpárutakat
    Több mint egymilliárd forintból fejlesztik a Balaton körüli kerékpárutakat
  • Ha a jövő héten nincs áttörés, el kell halasztani a Brexitet - közölte a brit kormány három miniszt
    Ha a jövő héten nincs áttörés, el kell halasztani a Brexitet - közölte a brit kormány három miniszt

Eseménynaptár

  • Az egész országra kiterjed a falusi CSOK
    Az egész országra kiterjed a falusi CSOK
  • Súlyos tömegbaleset történt Olaszországban
    Súlyos tömegbaleset történt Olaszországban
  • Egészségnapot tartanak ma Maroshegyen
    Egészségnapot tartanak ma Maroshegyen
  • Hat új álláshely a a Vörösmarty Mihály Könyvtár részére
    Hat új álláshely a a Vörösmarty Mihály Könyvtár részére